 |
| A régi egerszóláti régi címkéje |
A parafa az előd,
a műanyag viszont nem a kizárólagos utód, hiszen a régi és az új egyre
békésebben él meg egymás mellett. Másra való és másra jó az egyik, és másra a
másik. S akkor a csavarzárat még nem is említettük. (Apropó csavarzár: a
legmeglepőbb találkozás Amerika, ahol a sör sem menekült tőle. A tengerentúlon
már évtizedek óta létezik a kupak, amihez nem kell sörnyitó – persze nyitja az
is – hanem elég az erős kéz, és lecsavarható a söröskupak is. No és vissza,
hogy visszazárható legyen, hiszen ezért találták ki az egészet azok, akik azt
hitték, hogy a kis üveg söröknek marad idejük arra, hogy elszálljon belőlük a
buborék... De vissza a borosdugókhoz.)
A legnagyobb
dugóhatalom Portugália, de Korzikán is nagy ültetvények vannak. Én is szó
szerint megsajnáltam az ott látott paratölgyeket, mert valóban siralmas
látvány, amikor lefejtik a kérgét, hogy földarabolják és milliószám készítsék a
dugókat belőle. Azt mondják, több, mint egy évtized kell, hogy a kéreg ismét
megvastagodjon. Vagyis, a természetvédőket i s meg lehet érteni (ahogy az
állatvédőket is), de a parafadugó még mindig szebb látvány, mint a műanyag, és
ezért inkább a dugó nyomában csurgó borra, és nem a lehántolt paratölgyre szoktam gondolni. (Báránysültnél sem
gondolunk az eredetére, mint ahogy rántott csirkénél, vagy a halászlénél sem.) |
| A parafadugó végnapjai? |
Egy ideig
gyűjtögettem a szép dugókat. De nincs annyi hely, hogy tárolni lehessen őket.
Persze, ha igazán szép címert, emblémát látok egy dugón, nem állom meg, hogy
meg ne tartsam.
A parafa bizonyos
mértékig újrahasznosítható, hiszen az elhasznált dugó felaprítható, és újra
formára préselhető – ki tudja van-e vége ennek a folyamatnak? Mindenesetre a
„jobb borok” ritkán kerülnek darálékből készült dugó alá...A műanyag egyébként nem (csak) környezetvédelmi megfontolások miatt kezdi kiszorítani a palackokból a parafát. Azoknál a boroknál, ahol a palackos érlelésnek korlátozott a szerepe (fehér borok, rozék vagy rövid élettartamú, reduktív vörösborok), ahol a parafán évek alatt esetleg lassan átjutó oxigén nem ad sokat hozzá a bor fejlődéséhez, ott tökéletesen megfelel a műanyagdugó. Vagy a csavarzár. De nem mindegy, melyik.
Szakértők ugyanis még arra is felhívják a figyelmet, hogy a csavarzár alatt a palack nyakában több levegő marad, mint a műanyag dugó alatt – ez is befolyásolhatja, hogy egy borból a palackban mi lesz a tárolás során.
Feltehetően ez
magyarázza a hagyományos parafadugók hossza közötti különbséget is: a borászok
tudják, hogy a hordós érlelés után, a palackban lévő bornak mennyi levegőre van
szüksége ahhoz, hogy a lehető legjobb eredmény alakuljon ki évek múlva.
Gondoljuk csak el: egy bordeaux-i csúcsbor három éves hordós érlelés után kerül
a palackba, de utána még 10-12 évet (vagy többet) is eltölt a parafadugó
mögött.
Az olaszok nemrég
beadták a derekukat. Az eredetvédett minőségi borokat ugyanis eddig nem
lehetett szintetikus anyagokkal lezárni (műanyagdugóval vagy csavarzárral) – de 2012 októberében megváltozott a helyzet.
A lehetőség persze nem jelent azonnali változást, de elindíthat egy
folyamatot.
A műanyagdugók
egyik legnagyobb gyártója eddig arról panaszkodott, hogy a piac 30 százalékáról
a korlátozások miatt egyszerűen ki volt tiltva, de a döntés nem jelenti azt,
hogy azonnal ugrásszerűen meg is nő majd plasztikdugók iránti igény.
(Megjegyzem, az eddigi majd 2,5 milliárdos darabszám is elképesztő volt – nem
beszélve a legnagyobb parafadugógyár 3 milliárd darabos teljesítményéről. És ez
csak a két legnagyobb dugógyár...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése