Így bírálnak ők

Hetekig tudtam böngészni a Wine Spectator kiadványát az év legjobb borairól, amikor évekkel ezelőtt a kezembe került. Minden évben kiadják, a száz legjobb eredményt elért bor található benne – és ez a megfogalmazás máris elárul valamit a bírálati szempontokról. Nem a száz „legjobb bor” – hanem a „legjobb eredményt elérő” borok. Hát ennyiben más ez, mint a 100 méteres síkfutás: ott a száz legjobb eredményt elérő a száz legjobb. Mert a mérce objektív, akár ezredmásodpercre. 

A bor azért más. Nincs olyan, abszolút értelemben, hogy a világ legjobb bora. Mert nekem ez, másnak az. És hány olyan bor van a világon, aminek megkóstolásához soha nem jutunk hozzá. A távolság miatt is – meg az ára miatt is. Ezért jók a Wine Spectator szempontjai, mert figyelembe veszik a borok ár-érték arányát is, és emiatt akár egy 10 euró/dollár alatti bor is eredménnyel szállhat harcba a pontokért és helyezésekért.

Napa Valley, California: a Wine Spectator itt is teszteli a borokat

Az amerikai bormagazin munkatársai elképesztő mintából válogatnak évente. Egy év alatt 15 ezer bort kóstolnak végig. A „művelet” a Napa-völgyben, Kaliforniában, a lap New York-i irodájában, és Európában zajlanak, ideális körülmények között. Egy-egy borvidék borait rendszerint ugyanazok a szakértők kóstolják végig, ezzel is ahhoz kívánnak hozzájárulni, hogy az eredmények megbízhatók és összevethetők legyenek, például az előző éviekkel.

Természetesen vakkóstolásról van szó, vagyis a szakértők nem tudják, hogy mit isznak. A palackokat eltakarják, zacskóban tartják, és kódolják. Naponta két fordulóban kóstolnak, 20-30 bor szerepel minkét összeállításban. Tekintettel a vakkóstolásra, mindkét fordulóban egy korábban már értékelt bort ízlelnek meg először, hogy legyen viszonyítási alapjuk.  Ezt a bort természetesen ismerik, és tudják, hogy korábban mennyi pontot kapott. A bírált borsorban is elhelyeznek ismert, pontozott borokat, ugyancsak a „miheztartás végett”, hogy az eredmény a lehető legkövetkezetesebb legyen. A vakon kóstolt borokról alapinformációkat azért tudnak a bírálók, de csak annyit, melyik borvidéken készült, esetleg, hogy milyen szőlőből, és ismerik az évjáratot.

Címkét nem látnak a vakteszt bírálói sem

Van az értékelésnek egy érdekes szempontja. Figyelembe veszik a bor „potenciálját”, vagyis azt, hogy milyenné is válhat a bor idővel, ha majd a csúcsra jut. Ilyenkor azonban az értékelésbe bele is foglalják, hogy mennyi ideig érdemes még várni a palack kibontásával. Más az, természetesen, amikor a még nem is palackozott, fejlődésben lévő borokat közvetlenül a hordóból kóstolják és értékelik a szakértők. Ilyenkor a Wine Spectator gyakorlata szerint nem egy pontszámot adnak, hanem sávosan pontoznak, amelyben az alsó és felső érték akár négy pont különbséget is mutathat.

Az eredmény, ami a bormarketing egyik fontos jelzőszáma (hasonlóan a Parker-katalógushoz) 100 pontos skálán osztályozza a borokat. (Valójában 25 pontoson, mivel az 50 pont alatti eredmény értékelhetetlen, az 50-74 pontot elérő borokat pedig fogyasztásra nem ajánlja a lap.) A 75 pont fölötti „osztályzatok”:

Ami a kóstolás után megmarad...

95-100: Klasszikus, nagy bor

90-94: Kiváló, kiemelkedő karakterű és stílusú bor

85-89: Nagyon jó, különleges minőségű bor

80-84: Jó, kiegyensúlyozott, jól elkészített bor

75-79: Átlagos, iható bor, amelynek lehetnek kisebb hibái

Ha egy bor kiugróan magas pontszámot ér el, akkor azt egy másik alkalommal, még egyszer beteszik egy borsorba, hogy ellenőrizhessék, valóban megüti-e azt a mértéket. Ugyanúgy, ha egy bor hibás, dugós volt, akkor „kap még egy esélyt” egy másik alkalommal.

A teszt végén a megállapításokat úgy összesítik, hogy még mindig nem tudják a bor eredetét, és nem ismerik az árát sem. Az ár ismeretében lehet, hogy fűznek kiegészítő megjegyzést az értékeléshez, de a vakon elért összpontszámot nem változtatják meg. Az ilyen módosítás rendszerint csak az ár-érték aránnyal kapcsolatos.

Az évi 15 ezer borkóstolás nem fölöslegesen elvégzett munka, hiszen a magazin minden számában több száz (!) bor értékelését közli, fogyasztási, borvásárlási tanácsokkal együtt. S ami ezeket kifejezetten szimpatikussá teszi: nem hiányzik közülük a kisebb pénzű vásárlóknak nyújtott Best Value, Best Buy, Smart Buy tanácsadás: amikor az olcsóbb borokban találják meg az értéket – amivel  újabb híveket toborozhatnak a borkedvelők táborába.