A szebb napokat látott Siracusától délre, Szicília legdélkeletibb csücskében van Avola városa. Róla kapta a nevét a nero d’avola. A sziget őshonos szőlőfajtája ez, bár calabreseként is emlegetik, és ez az elnevezés már az olasz csizma orránál lévő Calabria tartományhoz kötné, nem Szicíliához.
A syrah névadója? Sira(cusa) megkopott óvárosa |
A hasonlatosság kapcsán ugyan megfordul az ember fejében, hogy nincs-e mégis alapja annak a mendemondának, hogy a syrah név eredete voltaképp Sira(cusa), az ókor virágzó városa, és a két szőlőfajta voltaképp rokonságban áll egymással. De ne nagyon mélyüljünk el ebben: a modern genetikai elemzések azt az eredményt hozták, hogy a syrah gyökerei franciák: egy dureza nevű, már szinte teljesen kipusztult vörös szőlő és az ugyancsak ritka mondeuse blanche „leszármazottja”.
Ennek persze nem mondana ellent logikailag az, hogy a syrah és a nero d’avola esetleg rokonságban áll egymással, mint ahogy az itt-ott olvasható. Akkor viszont az nem fér bele a képbe, hogy Avola városának fekete szőlője „őshonos” Szicíliában. (Mert ha a syrah rokona, és a syrah bizonyítottan francia, akkor a nero d’avolának is francia gyökerei lennének.)
Rokonok vagy sem, a hasonlóság érzékelhető, és a nero d’avola növekvő népszerűsége is mind nagyobb ígéreteket hordoz. Hozzájárul ehhez az is, hogy meleget kedvelő, szárazságtűrő és könnyen művelhető fajta, ami persze csak a szőlősgazdák körében tenné kedveltté a nero d’avolát, és ez önmagában kevés. A borászok – a tengerentúlon is egyre többen – azért keresik ezt a fajtát, mert „szép bort” ad: fajbornak is, házasításhoz is alkalmas, jól érlelhető, barrique-olható is.
A sor végén pedig ott a végső ítész: a fogyasztó, aki igazán sikerré teheti a legelterjedtebb szicíliai fajtát, mert az illatos, testes, sűrű vörös nedűben igazi élvezetet talál.
Shiraz a kedvenc borom. Az eddig kóstolt Shirazok kőzül az Izraeli tetszett a legjobban:
VálaszTörlésA shyraz tudomásom szerint iráni származású szőlőfajta
VálaszTörlés