Borpor

„Az ágyúk mellett egy göndör hajú, szőke német pattantyús oktatta a parasztokat.

     - Mikor én mondok bor, akkor adjál bor! Mikor én mondok düssz akkor adjál düssz!

A parasztok komoly arccal hallgatták a tűzmestert. Dobó elmosolyodott:

   - Venn szi szangz bor, dann bekommen szi keine pulver, veil das bor keine pulver iszt, szondern vein.

Éppoly rosszul beszélt németül, mint a pattantyús magyarul, de azért megértették egymást. S a tűzmester újra kezdte:

   - Mikor én mondok par, akkor nekem ne hozz bar, hanem pulver, krucifiksz donnervetter!

Végre is a parasztoknak kellett megmagyarázni, hogy mikor József mester bort kér, akkor puskaporos zacskót kell nyitni neki, mikor pedig port kér, bort adjanak.”

Gárdonyi Géza felejthetetlen regényének, az Egri csillagoknak e részlete jutott eszembe, amikor rábukkantam, hogy „por alakú bort” is lehet már kapni itt-ott. Fából vaskarika... Vagy annál is rosszabb?

Extrém történetként szoktam emlegetni (a nescafé és a nestea mintájára), hogy egyszer még eljutunk odáig, amikor majd csak „nesvizet” kell magunkkal vinni, mert ahhoz elég csak vizet hozzáadni, és máris kortyolhatjuk a friss vizet...

Hát majdnem itt tartunk! A tudományos fejlődés már jó ideje eljutott odáig, hogy alkoholport lehet előállítani alkoholtartalmú italokból, és azt víz hozzáadásával folyékony alkohollá lehet visszaalakítani. A jelenség kulcsát az úgynevezett „ciklodextrin” jelenti: ez a cukorszármazék képes arra, hogy kristályosítsa az alkoholt. A ciklodextrin saját térfogata 60 százalékának megfelelő alkoholt képes „felszívni” valahogy úgy, mintha az anyag miniatűr kapszulák sokaságává alakulna át. Ezek az apró részecskék légmentes tasakokba zárva hosszú időn át eltarthatók, mert az anyag így tárolva nem bomlékony. Vízzel keverve azonban visszaalakul alkohollá. Amerikában már 1974-ben szabadalmaztatták.

A ciklodextrin molekula többféle változatban (forrás: wikipédia)

Ezután meglehetősen hosszú ideig nem történt a találmánnyal olyasmi, amit a sajtó világgá kürtölt volna. 2004-ben az alkoholtartalmú szemcsék ételízesítőként jelentek meg az Egyesült Államokban (állítólag fagylaltra szórva a színes, alkoholízű szemcséket egész népszerű lett az új portéka). Három évre rá pedig végzős szakiskolás holland diákok dobták piacra „vizsgamunkájukat” 20 grammos zacsókban. A többféle ízben kapható a Booz2Go nevű termékből víz hozzáadásával buborékos, koktélszerű ital készíthető, melynek alkoholtartalma 3 százalékos. Amerikában pedig épp most dobták piacra a vodka vagy rum "alapú" italporokat, melyekből többféle koktél készíthető.

A legújabb termék: a négyféle koktélpor egyike

Most tekintsünk el azoktól a jogi problémáktól, amit a por alakú folyadék okoz, hiszen az alkoholos italok fogyasztásának korlátozása a fiatalkorúak körében erre a sajátos poritalra – a gyártók szerint legalábbis – nem vonatkozik, és egyelőre több országban korlátozás nélkül árusítható. Hasonlóképp ki szeretnének bújni a forgalmazók az alkohol után esedékes jövedéki adó megfizetése alól is, mondván, a termék nem sorolható be egyik kategóriába sem, ami után ez kötelező lenne.

Ugorjunk egyet oda, hogy  - miután a technológia létezése ismertté vált – természetesen megindultak a találgatások, vajon a bor esetében is megvalósítható-e a csodás „átváltozás”? Lehet-e port csinálni Chilében vagy Ausztráliában az ottani borból, és jóval kisebb szállítási költséggel utaztatni az óceánon vagy a levegőben, majd a fogyasztás előtt vízzel keverni – az élvezeti érték vagy a minőség veszélyeztetése nélkül?

Ha valaki keresgélni kezd az interneten, biztosan talál értékes ismertetőket a nagyszerű fejlesztésről, amely még a hivatásos borszakértőket is megtéveszti, mert azok is képtelenek megmondani, melyik volt az eredeti palack bor, és melyik a por alakúból visszavarázsolt ital. Aki ilyet talál, figyeljen az írás dátumára. És ha április elsejét lát, akkor kezdjen el gyanakodni! (Ha netán más a dátum, nézze meg alaposan, milyen forrásra hivatkozik a szerző, keresse vissza az eredetit, és nézze meg annak is a dátumát. Ha netán nem április elseje lenne, akkor azonnal küldje el nekem...)

Mindenesetre, ha lenne ilyen (bor/por), akkor a világ sokat nyerne vele. Olcsóbb lenne a szállítás, kevesebb energia fogyna, de az ilyen borokra még várni kell. Másfajta ital alkoholporokból kikerverhető, de bor – egyelőre nem.

Végül egy szó a „tablettás borról” - amivel persze nem szeretném azt a látszatot kelteni, mintha a tablettás bor úgy készülne, hogy a fentiekben ismertetett módon porrá alakított folyadékot tablettává préselik. A „tablettás bor” valójában nem létezett, csak egyfajta gyűjtőnevévé vált a hazai hamisított boroknak. De egy történet azért ide kívánkozik, talán húsz évvel ezelőttről, Dunaharasztiból.

Egy kocsmában a törzsvendégek megtudták, hogy vége a „tablettás bor”-korszaknak, másnaptól már csak valódi bor lesz kapható a pultnál. A kocsmáros hiába győzködte őket, hogy az milyen jó lesz, mert sokkal jobb minőségű lesz a bor a tablettásnak nevezett lőrénél, mikor másnap a vendégek meglátták, hogy a változásnak mekkora ára van, könyörgőre fogták a dolgot, kérték volna vissza a tablettás bort, de hiába, Az ellenőrzések és a bírságok veszélye miatt a kocsmáros nem vállalta a dolgot...