tag:blogger.com,1999:blog-91067512185748825732024-03-06T21:01:24.122+01:00BorTársBor és sok másBorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.comBlogger119125tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-14633388283343476792017-12-30T16:01:00.001+01:002018-01-02T16:45:03.764+01:00A Nobel-díjas bor és a marketing<br />
Végső soron Széll Tamásnak köszönhető ez az írás. A
Bocuse d'Or versenyről ismert magyar séfet ugyanis személyesen
kérdezhettük meg Brüsszelben arról, hogyan és miből készüljön
az igazi steak. <br />
- Mivel itt Belgiumban nagyon jó minőségű a marhahús,
lehet rib eye-ból is csinálni – mondta Széll Tamás. Rib eye - azaz rostélyos. De amit addig láttunk, kicsit vékonyra szeletelve tették a húspultba. Elkezdtünk
tehát jó vastag entrecote-ot keresni. Mert a rostélyos franciául:
entrecote. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcbbHBHQ2uye2qco3RPn6noS0iyWmKixzLfo9p5oVBIgTxaV5lRlHE22gh84SY_1y6EwZdy-AMt2gWqMvJDUcFlsrL4AdvbvbgPo-Q_Boxln3XetYeYr4hbqaRlxHCtgBJke2d-y8mIYfY/s1600/Entrecote.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="620" data-original-width="348" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcbbHBHQ2uye2qco3RPn6noS0iyWmKixzLfo9p5oVBIgTxaV5lRlHE22gh84SY_1y6EwZdy-AMt2gWqMvJDUcFlsrL4AdvbvbgPo-Q_Boxln3XetYeYr4hbqaRlxHCtgBJke2d-y8mIYfY/s200/Entrecote.jpg" width="111" /></a></div>
Én is találtam: 7,5 decis zöld üvegben. Amikor az
egyik borboltban a rostélyoshoz kifejezetten ajánlott „Entrecote”
nevű palackot megláttam, magától értetődőnek tűnt, hogy meg
kell vennem, és a világhírű séf tanácsai <a href="https://www.youtube.com/watch?v=I4aZbHSuClY">(és videója)</a>
alapján készülő rostélyos steak mellé majd ezt bontjuk ki.
<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaZgE1jRivJFkBfMd365qO8ndVZRIVBvyfcg-bxiP7erc1SiyzXiwJE6zZS0WShdYoKlaR8_2D_aLGoEZsLO3UoeNIKQawCxYJVq6cB8RDAp_kX2ZIXFvGrBuoRND8jmDXXfXXBnb9k4Nn/s1600/Sequence+051+%25282%2529.bmp" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="639" data-original-width="828" height="246" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaZgE1jRivJFkBfMd365qO8ndVZRIVBvyfcg-bxiP7erc1SiyzXiwJE6zZS0WShdYoKlaR8_2D_aLGoEZsLO3UoeNIKQawCxYJVq6cB8RDAp_kX2ZIXFvGrBuoRND8jmDXXfXXBnb9k4Nn/s320/Sequence+051+%25282%2529.bmp" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Széll Tamás először az átvett Európai Polgári Díjról nyilatkozott,<br />
majd kamerán kívül a rostélyos steakről kérdeztük</td></tr>
</tbody></table>
A hús elkészítése igencsak tanulságos (sütés: 1-1 perc
mindkét oldalon, pihentetés, folytatás a sütőben 53 fokos
„maghőmérsékletig”, majd ismét serpenyő, vajfürdőben,
végül pihentetés), de a végeredmény igazolta, hogy a számomra
feleslegesnek látszó lépéseket feleségemnek bizony érdemes volt
végigcsinálnia. Mivel azonban a dolognak ebben a részében én
csak egy (nagy)fogyasztó volnék, inkább a palack vizsgálatával
folytatom. Nem is gondoltam volna, milyen messzire vezet majd az út...<br />
<br />
Kezdődött azzal, hogy a bor, ahhoz képest, hogy francia, nem is
olyan, mintha az lenne. Inkább az újvilági borok ízeit idézi.
Nem száraz, nem túlságosan tanninos, hanem a három összetevő: a
cabernet sauvignon, a merlot és a syrah közül inkább az utóbbi
kettő hatásának köszönhetően selymes, jól fogyasztható,
kellemes ízvilágú ez a „rostélyos-bor”. Ha azt mondanám,
hogy talán túlságosan is lágy egy vastag, testes „véres
húshoz”, akkor már-már meg is kérdőjelezem vele a borkészítők
szándékát, amellyel ezt a palackot steak mellé ajánlják. Persze
nem baj, ez a része a gasztronómiának akár már szubjektív is
lehet, csak azon gondolkodom, nem vagyok-e túl bátor? Végül is,
kinek az ajánlását vonom kétségbe egyáltalán?<br />
<br />
A borcímke alig igazít el. Egy francia címkénél ez nem
ritkaság, de ez nem is „franciás”. Hiszen angolul van.
Bizonyára elsősorban exportra szánt borról van szó. De hogy ki
készíti, arra csak alaposabb keresgélés után lehet
következtetni. A bor ugyanis dél-francia, Languedoc-i, de északon,
Elzászban palackozzák. Nem is kapott eredetvédettséget, nem a
nagyszámú francia AOC-k (újabban AOP) egyikének terméke, erről
az előnyről, értékről a készítő lemondott. A palackozó
Petersbachban működik, és ez segít végre a cég azonosításában: <a href="https://www.groupegcf.fr/le-groupe-lgcf.html">Les Grands Chais de France</a>. (chai jelentése: bortároló) <br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM31ageKgesMBJIreqBptrMQNSBVCAyUYsrbSeBRSjCuhxDk3QFYlcqZIA4BHfZ0rcEtf-YtK5yB0zJYcr0k1jEgWB0eixpKItxDsZ6QzXybRYnS_BUe8lVumjLthdWMPkL81NEARndVnU/s1600/les+Grand+Chais+de+France+streetview.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="607" data-original-width="1032" height="235" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhM31ageKgesMBJIreqBptrMQNSBVCAyUYsrbSeBRSjCuhxDk3QFYlcqZIA4BHfZ0rcEtf-YtK5yB0zJYcr0k1jEgWB0eixpKItxDsZ6QzXybRYnS_BUe8lVumjLthdWMPkL81NEARndVnU/s400/les+Grand+Chais+de+France+streetview.JPG" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Petersbach: a Group de GCF központi telephelye (fotó: Google Streetview)</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Egy
óriáscég, a legnagyobb francia borexportőr a világon, és a
legnagyobb magánkézben lévő francia borászat. 2000 hektáron
termeszt szőlőt a legnagyobb francia borvidékeken, Bordeaux-ban,
Elzászban, a Loire-völgyben, Languedocban, Jurában, a
Rhone-völgyében és egy keveset Burgundiában, Beaujolais-ban.
Összesen másfél millió hektoliter bort állítanak elő, saját
borászataikban, vagy a velük szerződéses viszonyban lévő
bortermelők és mintegy 30 helyi szövetkezet segítségével.
<br />
<br />
De nem csupán borral foglalkoznak. A viszonylag fiatal, 1979-ben
alakult családi vállalat Cognacban kezdte, a bor csak két évvel
később került a portfólióba. Erősebb italaik között vannak
likőrök és egy Boris Jelzin (sic!) nevű vodka is (amiből 80
országban 15 millió üveggel adtak már el...) Csúcstermékük
azonban mégiscsak a bor: a jellegzetesen <a href="http://www.jpchenet.com/?page_id=55279">ferdenyakú hasas üvegben forgalmazott JP. Chenet</a> márka 1984-ben született, és
azóta a legelterjedtebb francia „bor-brand” lett a világon:
2015-ben 172 országban 85 millió palackkal adtak el belőle.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWx2SHAezrk12zznxv-faoRHKdBA9VwIrIun_IYJDRmVgkbXEh4-3dBZBjZnMDTwV4NhjXNanRVu9olegEDG6WxsQWQ263FMFXAMLKLKm1gA1qwU8OGDBFJm80WyjP2uEUCn2E8NOmw-CI/s1600/JP+Chenet+Original+Cabernet+Syrah++BC+75cl.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="711" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWx2SHAezrk12zznxv-faoRHKdBA9VwIrIun_IYJDRmVgkbXEh4-3dBZBjZnMDTwV4NhjXNanRVu9olegEDG6WxsQWQ263FMFXAMLKLKm1gA1qwU8OGDBFJm80WyjP2uEUCn2E8NOmw-CI/s200/JP+Chenet+Original+Cabernet+Syrah++BC+75cl.jpg" width="88" /></a></div>
A fura palacknak megvan a maga története: mintájául az egykor
hagyományos armagnac-butéliák szolgáltak (és érdekes, hogy mára
már – ha nem is armagnacot, de – XO kategóriájú brandyt is töltenek bele, a
számtalan vörös-fehér-rozé-pezsgő borféle mellett). A formát
1984-ben a cégalapító, Joseph Helfrich választotta ki, a címkén
azonban eredetileg nem a ma ismert név állt, hanem a cég akkori
kereskedelmi igazgatója, Jean-Paul Chanel után: JP.Chanel. A
szépségipar hasonló nevű cége azonban rossz néven vette a
konkurenciát és harcot indított ellene. Bírói ítélet ugyan nem
született, <a href="http://www.romanduvin.ch/les-secrets-de-j-p-chenet/">peren kívül azonban létrejött a megegyezés.</a>
<br />
<br />
Az alig néhány éves családi vállalkozás nem tiltakozott a
parfüm világcég ajánlata ellen, és nevet változtatott. Azóta
pedig szinte évente jelennek meg a piacon JP.Chenet márkanév alatt
újabb és újabb italfajtákkal. (Alig két betű változott, a
tipográfia maradt, első pillantásra alig lehet észrevenni a
különbséget a címkén. A „chenet” szó jelentése egyébként
„tűzi kutya” - az a kovácsoltvas állvány, amire a
kandallókban az égő hasábfákat helyezik.)<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwHyAxaZqMCZb5kc8hNrDQjxMyKmo0Z2cXR5RNilVqalO0D1tsblEoiZVL81rL4PjVrNPQYtvT543VMyUK2yixKC3syz5gWDIrrQAIPB-OYLCwUjyw6XzOcjpxaZMYnRxrvB2oMX1OZp95/s1600/JPC+BRANDY+RESERVE+IMPERIALE+70cl.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="648" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwHyAxaZqMCZb5kc8hNrDQjxMyKmo0Z2cXR5RNilVqalO0D1tsblEoiZVL81rL4PjVrNPQYtvT543VMyUK2yixKC3syz5gWDIrrQAIPB-OYLCwUjyw6XzOcjpxaZMYnRxrvB2oMX1OZp95/s200/JPC+BRANDY+RESERVE+IMPERIALE+70cl.jpg" width="80" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Képek: a JP. Chenet <br />
engedélyével</td></tr>
</tbody></table>
A palackok tartalmáról megoszlanak a vélemények. A mérsékelt
árú borok tagadhatatlanul kelendőek, ami egy-egy borszakértő
számára megmagyarázhatatlan rejtély: hogyan lehet egy asztali bor
kategóriájú italnak ekkora sikere? Én magam is vettem már
belőle, de úgy éreztem, nem olyan volt a bor, amiből még
egyszer vásárolni kell. De ezek szerint nagy még a világ, évente
több tízmillióan elcsábulnak a helyes üvegcsék láttán. És ha
nem ízlik, még kételkedhetem is magamban, talán mégis bennem a
hiba, hiszen 85 millió vásárló nem tévedhet – és lehet, hogy éppen ezért
egy másik fajtával is megpróbálkozom. Vajon épp ez a
magyarázata a folytonos újításnak, az újabb és újabb – és
tegyük hozzá egyre innovatívabb termékek piacra dobásának? Van
már ugyanis kis méretű ferde nyakú palack, 3 literes dobozos
JP.Chenet, plasztikzacskóba töltött bor, és még sorolhatnánk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhceWnuGFdk4bo-QAlZMwkecciQUOh30xHPd96MPTIarPs1Hk8fJ10njJErTf9iNcWQ-AvVrY9HP2nJrumXCxXKRySnkt0lSUT61ZHwhMwmn7oioKW6Y9r3UslFa-H-XU1dtro4PWhqgCkG/s1600/Gourmet+pere+et+fils+logo.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="196" data-original-width="344" height="182" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhceWnuGFdk4bo-QAlZMwkecciQUOh30xHPd96MPTIarPs1Hk8fJ10njJErTf9iNcWQ-AvVrY9HP2nJrumXCxXKRySnkt0lSUT61ZHwhMwmn7oioKW6Y9r3UslFa-H-XU1dtro4PWhqgCkG/s320/Gourmet+pere+et+fils+logo.JPG" width="320" /></a></div>
A „Les GCF”-re jellemző innovatív termékskálának az egyik
tagja lehet a „rostélyos-bor”, az Entrecote is. A francia óriáscég
sommelier-i, önológusai összeültek, és kitalálták, mit
ajánlanának ők a sült rostélyos mellé. Valamint a camembert vagy a
marhaszelet (cote de boeuf) mellé – mert ilyen boruk is van,
mindkettő syrah és marselan házasításából. Hogy mindkét
üvegbe ugyanazt töltik-e, nagy kérdés...? (A marselan egyébként
Languedocban népszerű szőlőfajta, a cabernet sauvignon és a
grenache keresztezéséből jött létre.) A marketingesek még egy
márkanevet is levédettek a „sorozat” számára:<u> </u>Gourmet Pere
& Fils (kb. az ínyenc apa és a fia). Megint egy ügyes
ötlet, több jó nevű francia borászat is van „apa és
fia” „pere et fils” néven, azokéhoz hasonlatossá tették a
címkét, <a href="https://www.trademarkia.com/ctm/GOURMET-PERE--FILS-017182271.htm">le is védették, az amerikai piacra történetesen épp december közepén.</a><br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcuw4be8PaBMmJ0PSwDGlm2RSzyG3SeDci-vlBftQ0xkMofbYUUlHnceef1J9q09cvfEx_Edtf7g1ZRoPxW5DoVQbu_HETyBe5VpO-R3G0CXxxfxUP5MdnYK55EApDuKW_Al_RCpp1PO2D/s1600/CALVET+-+COLLECTION+-+SAUTERNES.png" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1306" data-original-width="414" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgcuw4be8PaBMmJ0PSwDGlm2RSzyG3SeDci-vlBftQ0xkMofbYUUlHnceef1J9q09cvfEx_Edtf7g1ZRoPxW5DoVQbu_HETyBe5VpO-R3G0CXxxfxUP5MdnYK55EApDuKW_Al_RCpp1PO2D/s320/CALVET+-+COLLECTION+-+SAUTERNES.png" width="101" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Nobel-díjasoknak felszolgált bor</td></tr>
</tbody></table>
Ahogy a Les Grands Chais de France néhány évtized alatt az
egyik legnagyobb francia borászati vállalkozássá nőtte ki magát
– mindenképpen elismerésre méltó. S ki tudja mit tartogat a
jövő? Nagy terveik vannak Bordeauxban is azzal, hogy a<u> </u><a href="http://www.calvet.com/notre-histoire/la-naissance-dun-grand-nom-du-vin/">Calvet csoport is csatlakozott</a> a GCF-hez. 2007-ben azt mondták ki,
hogy az 1818-ban alapított Calvet borászat immár rendelkezik
azokkal az anyagi eszközökkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy
megvalósítsák új céljukat, és a világ első számú bordeaux-i
borát készíthessék a jövőben. Az elmúlt évek egyik sikere,
hogy 2014-ben egyik fehér desszertborukat, a 2010-es Calvet Reserve
du Ciron Sauterne-t a Nobel-díj kiosztó vacsorán is felszolgálták.
A bort vakkóstoláson választotta ki a zsűri.<br />
<br />
S hogy a végére is jusson egy kis magyar vonatkozás: a Les GCF
a napokban vásárolt fel egy német borászatot, a Binderer
St.Ursula céget, amelynek a Danubiana kft. révén Bonyhádon és
Gyöngyösön vannak érdekeltségei. Jut-e majd vajon nekünk is a
francia lendületből?BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-91252890732632163672016-11-07T20:30:00.002+01:002016-11-07T20:30:47.283+01:00Trump a palackból<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div align="left">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUzUNnj1bE1uT8IImy-xWtTHlJufuNZ7hrzujBlq_ECilbqoFvQjjC7YWbVZ0AbL3Ebll4gf44fIPN8GGU_Hgm_drsuYkVzpoCLRKEyPpCzfNOLx2POMDlItNJhyphenhyphenc_gQbdcFxG_5ys1qQl/s1600/dreamstime_s_68071428.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="265" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUzUNnj1bE1uT8IImy-xWtTHlJufuNZ7hrzujBlq_ECilbqoFvQjjC7YWbVZ0AbL3Ebll4gf44fIPN8GGU_Hgm_drsuYkVzpoCLRKEyPpCzfNOLx2POMDlItNJhyphenhyphenc_gQbdcFxG_5ys1qQl/s400/dreamstime_s_68071428.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div align="left">
</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;">© Americanspirit | Dreamstime.com - </span><a href="https://www.dreamstime.com/editorial-stock-photo-donald-trump-victory-speech-following-big-win-nevada-caucus-las-vegas-nv-february-takes-stage-treasure-island-casino-image68071428#res3654975"><span style="font-size: x-small;">Donald Trump Victory Speech Following Big Win In Nevada Caucus, Las Vegas, NV Photo</span></a></div>
<br />
<em>“Apámat azért szeretik, mert ki is
mondja azt, amit mások csak gondolni mernek”</em> - mondta még
2012-ben Eric Trump, amikor még talán maga az ingatlanmillárdos,
Donald Trump sem tudta, hogy harcba fog szállni az amerikai elnöki
címért. Fia akkor, mint az újonnan megszerzett<a href="http://www.trumpwinery.com/"> Trump Winery</a>
irányítója nyilatkozott a <a href="https://www.washingtonpost.com/business/economy/on-the-sea-of-trump-life-is-good-for-this-captain/2012/10/28/a2f6759a-1f99-11e2-ba31-3083ca97c314_story.html">The Washinton Postnak</a>. - <em>“Az üzlet
szinte magától működik, és épp ez benne a csodálatos”</em> -
magyarázta a riporternek a Trump-fiú, aki apja virginiai birtokait
irányítja, egyebek mellett egy Washinton közeli golfpályát is,
ahol állítólag sokminden eldől a befolyásos vendégek játéka
közben.<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuTCb7dPuEH67cTwKJkCGeO_Z9-m06Qahrb3D7P4kgmIeetDrQJPKiK8iMoB1uBCTaVi4ms1M47WGFKervLS0RrcXBLTC3sJTTRLuykpv73KWaBRc-mdZTt9YXwe9KZTnQ3pXCkpT0AJ5s/s1600/dreamstime_s_66213949.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuTCb7dPuEH67cTwKJkCGeO_Z9-m06Qahrb3D7P4kgmIeetDrQJPKiK8iMoB1uBCTaVi4ms1M47WGFKervLS0RrcXBLTC3sJTTRLuykpv73KWaBRc-mdZTt9YXwe9KZTnQ3pXCkpT0AJ5s/s400/dreamstime_s_66213949.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Donald és Eric Trump<br />
© Americanspirit | Dreamstime.com - <a href="https://www.dreamstime.com/editorial-stock-image-las-vegas-nevada-december-republican-presidential-candidate-donald-his-son-eric-trump-campaign-event-westgat-westgate-image66213949#res3654975">LAS VEGAS NEVADA, DECEMBER 14, 2015: Republican Presidential Candidate Donald And His Son, Eric Trump At Campaign Event At Westgat Photo</a>
</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
A Trump borászat megszerzését
egyébként tankönyvekben lehetne tanítani. A birtok valamikor az
egyik leggazdagabb amerikai, a médiavállalkozásokból vagyont
szerzett John Kluge elvált feleségéé volt. Az asszony a váláskor
kapott 100 millió dollárból hozta létre a borászatot, egy 9
lyukú golfpályát, és egy 43 szobás kastélyt, valamint egy kis
kápolnát, hogy a birtokot még mise idejére se kelljen elhagynia. A gazdasági válság azonban
közbeszólt, a vállalkozás nem úgy alakult, ahogy az elvált
asszony szerette volna. A bank rátette a kezét a birtokra, és
árverésre bocsátotta – 136 millió dollárért. Az amerikai
“ingatlanbuborék” kipukkanása miatt azonban a mélybe zuhantak
az árak, így a borsos kikiáltási árért vevő nem jelentkezett.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Patricia Kluge, az elvált asszony, volt férje barátjától, az
ingatlanügyekben igencsak járatos Donald Trumptól kért tanácsot.
Aki meglátta benne a lehetőséget. Nem az egészet kérte, hanem
csak a kastély előtti néhány hektáros területet, ami nem a volt
feleség, hanem egy alapítvány tulajdonában volt. 200 ezer dollárt
ajánlott érte. Megkapta. Viszont utána már senki sem akart olyan
kastélyt venni, ami csak valaki másnak a birtokán át közelíthető
meg. Trump ki is használta, hogy a kastélyt és a birtok többi
részét már csak neki volt érdemes megvennie, és meg is szerzett
mindent, több részletben. Hat millió dollárt adott a kastélyt
körülvevő területért (benne a golfpályával, a kápolnával, a
borászattal és a szőlőterületekkel), majd csak várt és várt,
mire a bank hónapokkal később már szinte utána dobta a kastélyt
is, hat és fél millióért. (Állítólag csak a birtokkal együtt
megvásárolt, felhalmozott bor értéke 10 millió dollár volt.)<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A birtok összesen 520 hektáron terül
el, amiből szőlőt 78 hektáron termesztenek, klasszikus francia
fajtákat, vöröseket és fehéreket is. <span id="goog_112303854"></span><a href="https://www.blogger.com/">Virginia nem tartozik a
nevezetes amerikai borvidékek közé<span id="goog_112303855"></span></a>, pedig a szőlészkedés több
évszázados múltra tekint vissza arrafelé. Az egyik első
szőlőtermesztő Virginiában, Monticelloban, nem más volt, mint
Thomas Jefferson, akiből az Egyesült Államok harmadik elnöke
lett 1801-1809 között, de nem annyira elnöki munkássága volt
nevezetes, hanem az, hogy ő fogalmazta meg a Függetlenségi
Nyilatkozatot, még 1776-ban.
</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8oRYMZEn21MjTaQ0f_ULJDT3N7Im7FZ-tcBWjzjXYTU7ftcXA5wOKb2uWEt0_oB-bZSv5jSCN8HMUwEeiz1u_wFhKnHeT-4PKEgYwzFRlY4WoYJ8oF3rVmntDyh8ksWTllgfHVhoxha4F/s1600/dreamstime_s_15791677.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8oRYMZEn21MjTaQ0f_ULJDT3N7Im7FZ-tcBWjzjXYTU7ftcXA5wOKb2uWEt0_oB-bZSv5jSCN8HMUwEeiz1u_wFhKnHeT-4PKEgYwzFRlY4WoYJ8oF3rVmntDyh8ksWTllgfHVhoxha4F/s400/dreamstime_s_15791677.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><div style="margin-bottom: 0cm;">
Thomas Jefferson háza, Monticello, Virginia</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;">© Robert Crow | Dreamstime.com - </span><a href="https://www.dreamstime.com/royalty-free-stock-photography-estate-image15791677#res3654975"><span style="font-size: x-small;">The Estate</span></a></div>
<br />
Jefferson szőlőtermesztőként nem
volt szerencsés: 1771-ben kezdte, majd egy olasz gazda segítségével
1773-ban telepített különböző európai fajtákat, de egyetlen
szüretig sem jutottak el, bort sem tudtak készíteni, mert
megtámadta szőlőjüket a gombafertőzés és a gyökértetű
(filoxéra), ráadásul a hideg telekkel sem volt szerencséjük,
minden vessző elpusztult. <br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKXQOhtQJUzYP78uSUJsfDy5ykX5VPF234PlpIGv-mzeglcm3rilXfPQKndG5AHb_AsgcC48j-Nr88CRvJsAPaa8kwMvAJ9IhAwra_5ZEXz3MiHAhvaqYuI7A52P0U-eSi9XAiWK_oRlKa/s1600/dreamstime_s_31227500.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKXQOhtQJUzYP78uSUJsfDy5ykX5VPF234PlpIGv-mzeglcm3rilXfPQKndG5AHb_AsgcC48j-Nr88CRvJsAPaa8kwMvAJ9IhAwra_5ZEXz3MiHAhvaqYuI7A52P0U-eSi9XAiWK_oRlKa/s400/dreamstime_s_31227500.jpg" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"></span> </div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;">© Cvandyke | Dreamstime.com - </span><a href="https://www.dreamstime.com/stock-photo-virginia-wine-country-image31227500#res3654975"><span style="font-size: x-small;">Virginia Wine Country Photo</span></a></div>
<br />
Az éghajlat ma sem ideális
Virginiában. A szőlő túl sok esőt kap, ami a túlnyomórészt
agyagos talajban el sem szivárog, a szüret idején gyakoriak a nagy
viharok, a szőlőnek sokszor beérni sincs ideje, a nedves időben
gyakori a rothadás. 320 borászat van az államban, közülük talán
húszra mondják, hogy prémium minőséget tud előállítani. Ők
azok, akik alaposan megválaszthatták, hogy hová telepítettek, és
főként a köves, sziklás, gránitos talajokat, a bordeaux-i és
burgundiai adottságokhoz hasonló területeket nézték ki maguknak.
Olyan területeket, ahol a Blue Ridge Mountain megvédi az ültetvényt
az őszi viharoktól.<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgc4WVivTrRFDX3sRkULYO4Wv7aQCvVs0XqTKZQjvn_E81nmWmOAaaeLY7yJqID9jJsbVOTMMZyUzbFkoQvSiMIVb0JcoV-IWu0qGBFkC3oWhyphenhyphengUfaF4-wjGiiKSlW-7fOKtRVrUd6zDcJ4/s1600/dreamstime_s_56686298+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="263" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgc4WVivTrRFDX3sRkULYO4Wv7aQCvVs0XqTKZQjvn_E81nmWmOAaaeLY7yJqID9jJsbVOTMMZyUzbFkoQvSiMIVb0JcoV-IWu0qGBFkC3oWhyphenhyphengUfaF4-wjGiiKSlW-7fOKtRVrUd6zDcJ4/s400/dreamstime_s_56686298+%25281%2529.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hangulatos borteraszon kínálják a virginiai bort<br />
© Frwooar | Dreamstime.com - <a href="https://www.dreamstime.com/stock-photo-view-inside-winery-pavillion-blue-ridge-mountains-looking-out-onto-vineyard-image56686298#res3654975">View From Inside Winery Pavillion In Blue Ridge Mountains Photo</a>
</td></tr>
</tbody></table>
Virginia az Egyesült Államok ötödik
legnagyobb bortermelő területe, a keleti parton itt készül a
legtöbb bor. De túlnyomó része itt is marad. Alig három
százalékát fogyasztják el Virginián kívül annak az 500 ezer
ládának (6 millió palack), amit megtermelnek – és ennek a
minőség az oka. Hozzáértők szerint ugyanis a virginiai borok 97
százaléka jelentéktelen, sőt egyenesen kellemetlen. Csak az
idegenforgalomnak köszönhető, hogy a számos borfesztiválra
érkező turista elfogyasztja a helyben készült italokat.<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A Trump borászat az egyike azoknak,
amelyeket a minőségi borok előállítói között tartanak számon.
A jó virginiai bor még a kaliforniai, de akár a nagy európai
vetélytársakkal is felveszi a versenyt. Az <a href="http://bortars.blogspot.be/2011/07/vakteszt.html">1976-os nagy párizsi vakteszt</a> szervezője, Steven Spurrier, pár éve virginiai borokat
hasonlított össze vakon kaliforniai, francia, olasz, spanyol
csúcsborokkal, és neki tízből nyolc esetben a virginiai volt a
győztes, de a maradék kettő is jól szerepelt.<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ahogy Kaliforniában a cabernet
sauvignon vagy a chardonnay, Oregonban pedig a pinot noir a
legnépszerűbb fajta, Virginia egy kevésbé ismert francia
klasszikust, a fehér viognier-t “nézte ki” magának – ezt
szeretné elterjeszteni úgy, mint az államra jellemző, kiváló
minőségű bort. Ha valaki virginiai borra gondol, akkor azonnal a
viognier jusson eszébe. Van ilyen Trumpéknak is:<a href="http://www.wine-searcher.com/wine-286294-0001-trump-winery-viognier-monticello-usa"> a wine-searcher.com oldalon</a> a 2015-ös palack átlagára 19 euró. Ha
az értékelésként adott 100/86-os pontszámot vesszük, akkor
annak jelentése jó (de nem különleges). Márpedig egy ilyen
palackért 20 eurót kérni, igencsak túlárazott.
</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Vajon az amerikai választók 2016.
november 8-án hová helyezik majd Donald Trump árfolyamát?</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: x-small;">(Közzétéve: 2016. november 7. Egy nappal az amerikai elnökválasztás előtt.)</span></div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-44796051332268770322016-10-29T23:39:00.000+02:002016-11-04T10:25:07.939+01:00Találnak szemet<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="270" src="//www.dailymotion.com/embed/video/x4x9xmd" width="480"></iframe><br />
<a href="http://www.dailymotion.com/video/x4x9xmd_la-chine-remporte-le-championnat-du-monde-de-degustation-de-vin-a-l-aveugle_lifestyle" target="_blank">La Chine remporte le championnat du monde de...</a> <i>par <a href="http://www.dailymotion.com/larevueduvindefrance" target="_blank">larevueduvindefrance</a></i>
<br />
<br />
Mint a vak tyúk. Vagy mégsem? A
győztes kínai csapat egyik tagja azt mondja, rendszeresen
“edzettek”, alaposan felkészültek a versenyre, és ennek lett
az eredménye, hogy a<a href="http://www.larvf.com/,chine-championnat-du-monde-degustation-rvf-chinois-equipe,4510701.asp"> “vakkóstoló világbajnokságon”,</a> idén
október közepén ők lettek az elsők. Pedig szinte lehetetlen
vállalkozás, még akkor is, ha borszakértőkről van szó.
<br />
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A feladat: 12 borról: 6 fehérről és
6 vörösről meg kell mondani, milyen szőlőfajtából készül
(melyik benne a domináns fajta), melyik országban, melyik
borvidéken, melyik évben, és ki a termelő. Eltérő nehézségű
tulajdonságok, mert a szőlőfajtát még az egyszerű borkedvelők
is jó eséllyel találgathatják, és talán nem ördöngösség az
ország megnevezése sem, de az évjárat, a borvidék és főleg a
termelő kitalálása már keményebb dió. (Pár éve az egyik korábbi
versenyen egy horvát furmint is bekerült a fehér feladatok közé
– a többség nem is vette sikerrel azt az akadályt.)</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm_49cgkkaS1ZHnBHfyhg-ot5m4L9LoD50_i4QvawOmuwUPymL5MbWiOMZiDeW1bueXhUJ-oPYfJnVF50tr-T9_3j5nR-dQlRcCUFswyKcUmzbqEBs6mlrU-HaJggx8OPLXLeESgdOqjKU/s1600/dreamstimemaximum_4216419.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="214" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm_49cgkkaS1ZHnBHfyhg-ot5m4L9LoD50_i4QvawOmuwUPymL5MbWiOMZiDeW1bueXhUJ-oPYfJnVF50tr-T9_3j5nR-dQlRcCUFswyKcUmzbqEBs6mlrU-HaJggx8OPLXLeESgdOqjKU/s320/dreamstimemaximum_4216419.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fotó: dreamstime.com</td></tr>
</tbody></table>
A pontozás sem egyszerű: a különböző
tulajdonságok kitalálásáért eltérő pontérték jár. A
szőlőfajta 9 pontot érhet, attől függően, hány százalékban
tartalmazza a vizsgált bor. Egy tiszta rizlingért, ha eltalálják
9 pontot kapnak, ha egy bornak, mondjuk 20 százaléka shiraz, és
megnevezik a shirazt, azért két pont jár. Egy bor kóstolgatására
a csapatoknak 15 percük van, vagyis a 12 bor összesen három órát
vesz igénybe.</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az országért és a borvidékért 5-5
pontot kaphatnak a csapatok, a borászat megnevezéséért 3 pontot.
Az évjárat pedig 1 vagy 3 pontot érhet: hármat, ha az országot
is eltalálták, és egyet, ha nem. Összesítve minden borral 20
pontot gyűjthet egy csapat, vagyis az elérhető maximum 240 pont. A
verseny szabályait évekkel ezelőtt a <a href="http://www.larvf.com/,vins-chine-chinois-champions-du-monde-degustation-epreuve-recit-victoire,4510644.asp">La Revue de Vin de France magazin</a> dolgozta ki, és a vakkóstoló világbajnokságokat minden
évben ők szervezik, mindig máshol Franciaországban. Most
októberben Provenceban, a Chateau de Galoupet volt a házigazda. A
győztes kínai csapat eredménye – 108 pont – azt jelzi, hogy
még a világbajnok teljesítménye is jóval 50 százalék alatt
marad.</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Noha a győztesek maguk is azt mondták,
hogy a verseny jellegéből fakadóan az eredmény felét adja a
tudás, a másik felét a szerencse, a végeredménynek óriási
visszhangja volt. A fiatal kínai csapat ugyanis “hazai pályán”
győzte le a franciákat és a hagyományos, nagy borásznemzeteket.
(Bár a tavalyi győztes belgákat aligha lehet ide sorolni, annak
ellenére, hogy számos belga chateau-tulajdonos van
Franciaországban. Idén, igaz, már csak negyedikek lettek.)
Összeomlottak viszont a spanyolok, akik az elmúlt évek jobb
eredményei után már csak a tizedik helyen zártak. - “Még két
év, és az utolsók leszünk” - kesergett az egyikük a versenyről
készült videoban. (A felvételeken 1:35-nél feltűnik a magyar
versenycsapat is, akik a 14. helyen végeztek a svédekkel
holtversenyben, 53 ponttal, a 21 csapat közül.)</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A vakkóstolás – azon túl, hogy jó
játék (is) – sok kérdést felvet. Érdekes módon azok a
borászok idegenkednek főleg a vakkóstolástól, akiknek nagy
presztízsveszteség lenne, ha címkéjüket nem látva hátrább
sorolnák őket, mint nyílt kóstolás esetén. Emlékezetes példa
rá <a href="http://bortars.blogspot.be/search/label/1976-os%20p%C3%A1rizsi%20vakteszt">az 1976-os “párizsi vakteszt”,</a> ami a nagy francia borok első
“trónfosztása” volt.
</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEzEa_ocFVYvbH7PzPG6esEi3VG89xVihF63cBzDfUoylEFnbNuZ9R1zB2t0ThBMuboIk5NFkjNDb_gDr0aZlHqICGjDcSPt5kt6t0EDnVnPdil9qR3diTMvxJ8iDZhsSsH2yO2STU3S6r/s1600/dreamstimemaximum_33210916.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjEzEa_ocFVYvbH7PzPG6esEi3VG89xVihF63cBzDfUoylEFnbNuZ9R1zB2t0ThBMuboIk5NFkjNDb_gDr0aZlHqICGjDcSPt5kt6t0EDnVnPdil9qR3diTMvxJ8iDZhsSsH2yO2STU3S6r/s400/dreamstimemaximum_33210916.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fotó: dreamstime.com</td></tr>
</tbody></table>
<br />
A borversenyeken is rendszerint vakon
kóstol a zsűri, bár egy-egy körben hasonló borokat vetnek össze
a szakértők: azonos térség hasonló borait mérik egymáshoz. A
legnagyobb kérdés az, hogy másképp értékelünk-e egy bort, ha
tudjuk, milyen borról van szó, mint akkor, ha csupán csak az
érzékszerveinkre hagyatkozunk. Sok-sok ilyen vizsgálat készült
már, tudományos elemzések is, kellő számú résztvevővel ahhoz,
hogy le lehessen vonni a megfelelő tanulságokat.
</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Borászattal foglalkozó amerikai
közgazdászok 6000 vakteszt során mérték fel, hogy vajon a
drágább bor vagy az olcsóbb ízlett jobban a kóstolások
résztvevőinek. Azt lehetett megállapítani, hogy amikor nem
ismerték az árat, a drágább borok nem ízlettek jobban a
résztvevőknek. Pedig jelentős különbségek voltak: 1,60 és 150
dollár között volt a palackok ára.
</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Hogy mennyire bizonytalanok az
érzékszervek, arra íme egy érdekes kísérlet: két különböző
palack tartalmát két-két kancsóba öntötték. Ezután a négy
kancsó közül hármat odaadtak kóstolásra, és megkérték a
résztvevőket, válasszák ki azt a kancsót, amelyiknek a tartalma
különbözik a másik kettőtől. A jó válasz esélye 1:3 –
ehhez képest a teszt eredménye (alapos megfontolás után) 41
százalékos volt, alig magasabb, mintha kóstolás nélkül kellett
volna rámutatni az egyik borra.
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCVT_nER6xXnXTjzfAQjmqZV0adcwGYw45bOs8-1CSLk__IKCBD7AnI4DmIaf8kr0uLNFf8aL1-S6NfnK74XP9izjYCeXV496DF4K7O5S0lZS4LBaMsbQtq-K-vAskegeszEs6TDXFomeL/s1600/dreamstime_xs_54275020.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="258" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCVT_nER6xXnXTjzfAQjmqZV0adcwGYw45bOs8-1CSLk__IKCBD7AnI4DmIaf8kr0uLNFf8aL1-S6NfnK74XP9izjYCeXV496DF4K7O5S0lZS4LBaMsbQtq-K-vAskegeszEs6TDXFomeL/s400/dreamstime_xs_54275020.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: x-small;">© Adeliepenguin | Dreamstime.com - </span><a href="https://www.dreamstime.com/stock-photo-temecula-wine-country-vineyards-california-vineyard-rows-grape-vines-valley-riverside-county-southern-image54275020#res3654975"><span style="font-size: x-small;">Temecula Wine Country Vineyards, California</span></a>
<br />
<br />
Az egyik amerikai borblogger, <a href="http://www.forbes.com/sites/katiebell/2012/07/09/is-there-really-a-taste-difference-between-cheap-and-expensive-wines/#1a9bea1a7581">Katie Kelly Bell, a Forbes magazinban ír</a> le egy másik kísérletet.
Borászati szakújságírók, tehát nem átlagos borfogyasztók
jártak egy kaliforniai kóstoláson, ahol a házigazda két pohár
fehér borral várta őket, és kérte, mondják el, melyikről mit
gondolnak. Záporoztak is a szakszerű elemzések, mire kiderült,
hogy mindkét pohárban ugyanaz volt, csak az egyikben kicsit
hidegebb volt a bor. (Ami – tegyük hozzá – alaposan meg tudja
változtatni az ital tulajdonságait, ezért is tanácsos figyelni
rá, hogy mindig az ajánlott hőmérsékleten fogyasszuk a bort.)</div>
<br />
Ennél is “gonoszabb” az a kóstoló,
amit 2001-ben egy francia kutató, Frédéric Brochet végzett el
Bordeauxban 57 szakértővel. Két pohár bort adott nekik, egy
vöröset és egy fehéret, és kérte, hogy írják le szakszerűen,
mit is ittak. Az előző példához hasonlóan itt is röpködtek a
kifejezések, a vörösre is a jellegzetesen vörösborra használt
szakszavakkal, mire kiderült, hogy mindkét pohárban ugyanaz a bor
volt, csak az egyiket vörös ételfestékkel megfestették.<br />
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="https://www.wired.com/2011/04/should-we-buy-expensive-wine/">Az érdekesség kedvéért még egy ötlet</a> – ha valaki borszakértőket akarna csőbe húzni: háromféle
cabernet sauvignon került öt üvegben húsz vállalkozó szellemű
kóstoló elé, tehát ismétlődött legalább kettő. A címkén
csak árak voltak láthatók, 5 dollártól egészen 90 dollárig. A
borok valódi ára 5 és 45 dollár között volt, de az 5 dollárost
90 dolláros címkével is lehetett kóstolni. És lássunk csodát, érdekes módon a drágább címke mindig kedvezőbb értékelést
kapott. A kísérlet szervezői neurológusok, agykutatók voltak,
ezért a kóstolás egy fMRI berendezés (funkciónális mágneses
rezonanciavizsgáló) segítségével történt. Egy műanyagcsövön
kellett felszippantani a bort, miközben az agy minden reakcióját
rögzítették a kutatók. Így láthatták azt is, hogy a drágább
(vagy drágábbnak hitt) bor fogyasztása mindenkinél ugyanannak az
agyterületnek okozott izgalmat akkor is, ha valójában olcsóbb
bort ivott. Vagyis, tudományosan bizonyítást nyert, hogy nem a bor
valódi összetétele, hanem a tudat - hogy igazából egy drága
bort iszunk – ez okozza az élvezetet...</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-64317406516235391132015-10-29T10:20:00.003+01:002015-10-29T10:20:42.820+01:00A király bora
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">XIV. Lajos óta tudjuk,
hogy “a királyok bora, a borok királya” - a tokaji. 1703-ban a
francia király e szavakkal illette a Rákóczitól kapott, és a
fejedelem tokaji birtokáról származó italt. Később, a Napkirály
dédunokája, XV. Lajos ugyaneképp ajánlotta a tokajit kedvenc
szeretőjének Madame Pompadournak. A “Vinum regum, rex vinorum”
mondás (franciául: Le roi des vins, vin des rois) számunkra csak a
tokajit jelölheti. Pedig nem csak arra használatos – de erről
később.</span><br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz0xaImQEsipBtfP_KtoASbAMpglcwcv0u6nQY6sKZXm4InTR7dY-SU62dsUt1Tbunoo2Vg-0J4S0omS-pOpxBAJkjkIq8pv8e8j0r19SvbNh6yEeH-VScLaNzSszD2S0fWG3OnZJDMIvp/s1600/12119006_1206609756022596_5105900214123097280_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz0xaImQEsipBtfP_KtoASbAMpglcwcv0u6nQY6sKZXm4InTR7dY-SU62dsUt1Tbunoo2Vg-0J4S0omS-pOpxBAJkjkIq8pv8e8j0r19SvbNh6yEeH-VScLaNzSszD2S0fWG3OnZJDMIvp/s400/12119006_1206609756022596_5105900214123097280_n.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fülöp belga király (jobbról) és Andrzej Duda lengyel elnök (balról) koccint a fogadáson <br />
(Fotó: Andrzej Duda Facebook oldaláról)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: medium;"></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "Helvetica Neue", Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;">Előbb a belgák
királyáról, Fülöpről, aki október közepén tett hivatalos
látogatást Varsóban, ahol <a href="https://www.facebook.com/andrzejduda/photos_stream">Andrzej Duda lengyel elnök vendége volt</a>, és a sajtó szóvátette, hogy a díszvacsorán a királyt egy
mindössze 12 eurós francia borral kínálták, majd arról
elmélkedett, vajon megfelel-e az udvari etikettnek a felszolgált
bor, vagy sem?</span> </span></div>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXs9-M8qQ649diMRct4RE5B8-loNeWFPX0YDkm5IpPJ4wEJJ0wlCvvZQp330OprSg3f3NyBOLVFsuTADdT3Jm5XhidFSmqlf-QtGHBi_wB_oFvbYquikUqZUuIx9PHs2Pfj2D0c_D5O29r/s1600/chateau-tauzinat-l-hermitage-saint-emilion-grand-cru-france-10126120.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXs9-M8qQ649diMRct4RE5B8-loNeWFPX0YDkm5IpPJ4wEJJ0wlCvvZQp330OprSg3f3NyBOLVFsuTADdT3Jm5XhidFSmqlf-QtGHBi_wB_oFvbYquikUqZUuIx9PHs2Pfj2D0c_D5O29r/s200/chateau-tauzinat-l-hermitage-saint-emilion-grand-cru-france-10126120.jpg" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vihar a pohárban: a Tauzinat-l'Hermitage<br />
Fotó: wine-searcher.com</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Miután a protokoll vagy
az etikett az árról szemérmesen hallgat, a Le Soir
bormagazinjának, <a href="http://www.lesoir.be/1021293/article/vins/actu-vins/2015-10-20/president-polonais-sert-un-vin-12-euros-au-couple-royal">a LevinsduSoir-nak a szakírója, Eric Boschman</a> is főképp a bort, a 2011-es
Saint-Emilioni Tauzinat-l’Hermitage grand cru-t minősíti. </span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
“Nem mondhatok semmi
rosszat erről a borról” - mondta a szakértő. - “Finom, jól
fogyasztható, az árához képest kifejezetten az. Nem hivalkodó,
bár kétségtelen, hogy nem olyan alkalomról van szó, amikor a
régi barátokkal egy este kinyitunk egy bort, hanem egy ünnepélyes
díszvacsoráról a belga királyi párral” - idézi Eric Boschmant
a LevinsduSoir. - “Az is tény, hogy egy ilyen illusztris
társaságnak nehéz lehet a kedvére tenni. Lehet, hogy a
résztvevőket nem is érdekli a bor... De ha végig gondoljuk,
amikor egy baráti ország királyát és királynőjét látjuk
vendégül, valahogy mégiscsak meg akarjuk adni a rangját.”</span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
Vagyis,
kimondva-kimondatlanul, a borszakértő azt érzékelteti, hogy egy
királyi pár számára ennél a bornál valami rangosabbat illett
volna felszolgálni. Talán igaz: egyrészt a Tauzinat-l'Hermitage
borászatnak is van ugyanebből a borból jobb évjárata
(nevezetesen a 2010-es, azt 90 pontra is értékelték, míg a
felszolgált bor 86-os). Vagy a borvidékről, <a href="http://www.wine-searcher.com/saint-emilion-classification.lml">Saint-Emilionból</a> is
lehetett volna jobb besorolású, vagyis rangosabb bort választani:
nem grand cru-t, hanem grand cru classét, vagy talán premiere grand
cru classét – bár ez a kategória már palackonként több száz
eurót is kóstálhat (pl. a Cheval Blanc, az Angelus vagy az
Ausone).</span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
A lengyelek választása
azt a dilemmát veti fel – nem először -, hogy csak a drága bor
lehet-e jó, vagy bele kell törődni abba, hogy a közepes vagy az
olcsó árkategóriában is vannak kellemesen fogyasztható borok?
(Az örökzöld kérdés egyébként eleve butaság, hiszen
természetesen nem az árától lesz jó a bor...) </span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
Ha az “alattvalók”
legtöbbje még a 12 eurót sem fizeti ki egy üveg borért, akkor
talán az sem felségsértés, ha az uralkodó is egyszer-egyszer
olyasmit iszik, ami a közönséges polgár asztalán is előfordul.
Márpedig – ahogy a belga szakértők is elismerték – még a
lengyeleknél nagyobb és igényesebb borfogyasztó hírében álló
belgák is megfelelőnek tartanak ünnepi alkalomra egy 12-15 eurós
bort, ezért aztán a lengyel protokollt sem bírálhatják
túlságosan. (A lengyel borfogyasztás egyébként mindössze 3
liter/fő/év, míg a franciák 44 litert is megisznak évente.)</span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
Ennyit röviden a “belga
király boráról”, és kanyarodjuk vissza a “borok királyához”.
</span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
Mi magyarok a tokaji miatt
annyit emlegetjük ezt a mondást (A királyok bora, a borok
királya), hogy azt hihetnénk: csak a mienk. Pedig nem. Sajnos, mert
nagyon jót tenne, még a világszerte ismert tokajinak is, ha lenne
egy ilyen saját szlogenje, jelmondata. S hogy miért nem csak a
miénk? Mert más is használja.</span></div>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpJgb9SD-HqAvNBliT_zMqbXAnG3QiB7TcurDfgbXkc0Lj1Cz54GJrGO1FnxLsauR-FbJthMa6FLBkSYUiX6YQBeCowkYDH8gGUhezCWIKV5KuafLkp9UGela3-BXClsPrLO2K4lmApQie/s1600/GruaudLarose2010-cora.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpJgb9SD-HqAvNBliT_zMqbXAnG3QiB7TcurDfgbXkc0Lj1Cz54GJrGO1FnxLsauR-FbJthMa6FLBkSYUiX6YQBeCowkYDH8gGUhezCWIKV5KuafLkp9UGela3-BXClsPrLO2K4lmApQie/s400/GruaudLarose2010-cora.jpg" width="218" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><span style="font-family: inherit; font-size: x-small;">"A borok királya, a királyok bora" - ez is. A mondás</span><br />
<span style="font-size: x-small;">a korona alatt a címkén is ott van</span></td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Például a <a href="http://www.gruaud-larose.com/gruaud-larose-visiter-5-Le-Roi-des-vins-le-Vin-des-rois-visite.html">Chateau Gruaud Larose</a>, ami nem egy jelentéktelen borászat Saint-Julienben,
Bordeauxban. Az <a href="http://bortars.blogspot.be/2011/03/iii-napoleon.html">1855-ös bordeaux-i klasszifikáció</a> szerint a
második vonal (Deuxieme Cru) 15 bora közül az egyik. Ez azt
jelenti, hogy - az öt első vonalbeli (Premiere Cru) bort is
beleszámítva - a húsz legrangosabbnak mondott bordeaux-i borászat
egyike. 1812-ben, amikor egy árverésen megszerezte a borászat
részleges tulajdonjogát az egyik bordeaux-i kereskedő, Jean-August
Sarget, állítólag ő mondta először a borukról, hogy amit ők
készítenek, az a “borok királya és a királyok bora”. A
mondat a címkén is olvasható.</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
Lehet-e osztozni egy
reklámszlogenen? Természetesen nem. Illetve nem szokás. Akkor mi
legyen? Pereljük el a “Le vin des rois, rois des vins” mondatot
az egyik legrangosabb francia borászattól? Történelmileg talán
igazolható lenne, hogy a tokaji kapcsán korábban volt használatos
a kifejezés, de egy ilyen pernek meglenne az ára. Annak pedig a
jogászok lennének a megmondhatói, hogy megnyerhető lenne-e
egyáltalán egy ilyen kereset, ha a tokaji jogi úton magának
követelné a reklámszlogent. Nem lenne egyszerű eset...</span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
</span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">
Egyelőre azonban nincs
szó arról, hogy az évszázados mondás bármelyik használója, a
Chateau Gruaud Larose vagy Tokaj kizárólagosságra törekedne. Szép
csöndben mindkettő magáénak érzi és hirdeti, hogy az övé a
királyok bora, a borok királya. Végülis, meg is tehetik, hiszen a
bordeaux-i vörös és a desszertborként hódító tokaji nem
vetélytársai egymásnak.</span></div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-24509555577893369182015-09-21T15:36:00.001+02:002015-09-21T21:23:22.661+02:00Balafánt Melankólia<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgIpWbyWitKWpQclJ-SEfqR0CNK0lNjrG6aooCYeWxm00satgE-1inNplsRZI2LFbYPgW51mNM_743gitZB9_pSifgbIZErhopw3QiFrIrYzjJXSHoISnudyk4qAmBJfmbffmhrV8wbk3s/s1600/Haj%25C3%25B3s-1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="258" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgIpWbyWitKWpQclJ-SEfqR0CNK0lNjrG6aooCYeWxm00satgE-1inNplsRZI2LFbYPgW51mNM_743gitZB9_pSifgbIZErhopw3QiFrIrYzjJXSHoISnudyk4qAmBJfmbffmhrV8wbk3s/s400/Haj%25C3%25B3s-1.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hajós - a muzeális pincefalu</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
A 2014-es Év Pincészetéből
érkeztünk Hajósra. Borotáról jöttünk, Koch Csabától, akivel
előző este egy jót beszélgettünk – és természetesen
végigkóstoltuk szinte a teljes borkínálatot az irsaitól a
Csanádig, amennyit csak bírtunk, a jó adag kemencés csülök
mellett...<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
Egy ilyen ajánlás többszörösen is
érték: hiszen fontossá tett minket is, azok számára, akikhez
mentünk, de minket is kíváncsivá tett, vajon miért épp a <a href="http://szieglpince.hu/">Sziegl Pincébe</a> küldhetett bennünket vendéglátónk?</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
A fiatal szőlész-borász párral
eltöltött órák – és a megízlelt szép kézműves borok
igazolták, hogy méltán rászolgáltak Koch Csaba ajánlására
(persze, hogy mi is kiérdemeltük-e a rangos ajánlólevelet, azt
nem lehet tudni...)</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_05oOIFezrlzLE_G7SkfMlJVcUHxhaPZKpQ3lBcwszVwiwKJxTCOF6iLdulJv6xqiOLFehv6VTZ9o0Mv1AMXWQEuDfoNpNBlJU-PBuS3KsQ54UkyZx4VGmS5MuGjmfo475R8KHmHSy9WD/s1600/Haj%25C3%25B3s-Sziegl-pince-a-honlaprol.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_05oOIFezrlzLE_G7SkfMlJVcUHxhaPZKpQ3lBcwszVwiwKJxTCOF6iLdulJv6xqiOLFehv6VTZ9o0Mv1AMXWQEuDfoNpNBlJU-PBuS3KsQ54UkyZx4VGmS5MuGjmfo475R8KHmHSy9WD/s320/Haj%25C3%25B3s-Sziegl-pince-a-honlaprol.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Sziegl Pince két háza (Kép: www.szieglpince.hu)</td></tr>
</tbody></table>
<a href="https://hu-hu.facebook.com/SzieglPince">Az idén már 3,7 hektárról szüretelnek</a>, vagyis Sziegl Balázs és párja, Petra, szépen
gyarapítják az első ajándékba kapott parcellát. Egyszer talán
majd meg is élnek belőle – mondták. Mikor borozgatás közben
meséltek, arra gondoltam, milyen egyszerű is a boldogság. Kell
hozzá két kis pince (persze Hajóson), kell egy kis szőlő, néhány
tartály és hordó. Meg lelkesedés, hit, tudás, persze kitartás,
ötlet és rengeteg munka...</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
És szerencse – ami nem jön magától.
</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
Petra mesélte, hogy Balázs folyton
járja a szőlőket, és gondolkodik, tervez, forog az agya. Így
tett egyik ősszel is, sőt talán már tél is lehetett, mert az
tűnt fel neki egy séta közben, hogy egy helyütt a tőkéken még
mindig fenn vannak a fürtök, és gyorsan le kellene szedni, mert
odavész az egész termés. Kiderítette, hogy kié a szőlő, és
megtudta, hogy az idős ember törött lábbal fekszik otthon, ezért
maradt el a munkával. Fel is ajánlotta az öregnek, hogy barátaival
segítenek, leszedik, és mentik, ami menthető – cserébe a
termést meg is kapták ajándékba.
</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfcvpZyv6nx_KagY7GQOlsXfxJDc3NQynoY74_NPCW_jFRyBlx2ZbsbPLyZpLnjRGNOzzLtjn7l4a5ekt5xMideHHuEsb_pPHOWv2TSswQsrHYg2T6t1dRmvLzHBsT_FGnAOn9nshoiSDN/s1600/Haj%25C3%25B3s-balaf%25C3%25A1nt-Melankolia.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfcvpZyv6nx_KagY7GQOlsXfxJDc3NQynoY74_NPCW_jFRyBlx2ZbsbPLyZpLnjRGNOzzLtjn7l4a5ekt5xMideHHuEsb_pPHOWv2TSswQsrHYg2T6t1dRmvLzHBsT_FGnAOn9nshoiSDN/s320/Haj%25C3%25B3s-balaf%25C3%25A1nt-Melankolia.jpg" width="90" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Melankólia - palackban a balafánt</td></tr>
</tbody></table>
S mit hoz a sors? Kiderült, hogy igen
ritka<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Balaf%C3%A1nt"> balafántot</a> szüretelhettek. Kétféle bor is készült belőle:
egy a késői szüretelésű, töppedt szőlőből (ez az egyik barát
pincéjében), és egy másik, egy “fordítás” - ami a Sziegl
Pince különlegessége lett: a Melankólia.
</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
A tokaji borkészítési eljárás
alkalmazása nem véletlen. Az aszúsodásra is képes balafánt
ugyanis valaha a Hegyalján is termett, és a tokaji boroknak is
alkotórésze lehetett. A hivatalosan jegyzett tokaji fajták között
szerepelt – egészen a filoxéravészig. Akkor azonban kipusztult,
Tokajban is, és másutt is. Csak a kunsági homok védte meg Hajós
környékén, ahol megmaradt a ritkaság számba menő fajta. Erre
sikerült rábukkannia Sziegl Balázsnak a tél eleji sétán.
</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
A “fordításhoz” a Tokajban
szokásos aszútészta helyett a kipréselt töppedt balafántot
használták, amihez olaszrizling mustját öntötték hozzá, majd
még egyszer kipréselték, ahogy kell. A Melankólia kis palackján
szerényen ez áll: kézműves félédes fehérbor. Még az sincs rajta,
hogy balafántból készül. (Bár nem kizárt, hogy ha rajta lenne,
akkor is csak kevesek tudnák, hogy mi “fánt” terem a balafánt.)<br />
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<div style="text-align: left;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiNFGxkfmMa8udZ-5cA3dkq3qjP_JEvkfyadG60GWfLG3cLhAJck3Ql7XqjpHEajnXB92SwofJ5dFe6xihy0gCHM5rfiJ_VxLE5dWgOGaFYP-V0GqyZvddius-zsytcR0-uyZgyfYNjXh9/s1600/Haj%25C3%25B3s-2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="210" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiNFGxkfmMa8udZ-5cA3dkq3qjP_JEvkfyadG60GWfLG3cLhAJck3Ql7XqjpHEajnXB92SwofJ5dFe6xihy0gCHM5rfiJ_VxLE5dWgOGaFYP-V0GqyZvddius-zsytcR0-uyZgyfYNjXh9/s320/Haj%25C3%25B3s-2.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Acéltartályok több méretben - a kicsik a kísérletezéshez</td></tr>
</tbody></table>
Az igazi meglepetés azonban
kóstoláskor következik: Tokajtól több száz kilométerre az aszú
jellegzetes aromáit, illatait sikerül megidézni a Melankólia
kortyolgatása közben, vagyis könnyen hihető, hogy a balafánt
akár ma is be tudna illeszkedni a szigorúan szabályozott tokaji
fajták közé. (Ha a kabar 2006-ban bekerülhetett a sorba, talán a
balafánt is eszébe juthat egyszer valakinek – hiszen, ha a
filoxéra idejéig ott is volt, akkor csak helyre állna a természet
rendje.)</div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfxJx5EN-oyVN73hZZbHydFbX08A32H-F5Fo0y0NRP2LxuMNNKW4aKUjVV40aL8FyzcclMJSxKDqgovzMF8H1GNLLsqBbx97Kdx0UnJstYJCkmwi8HcWvg0WYomyoJEhnseXVELHa3CVsB/s1600/Haj%25C3%25B3s-4.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="298" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfxJx5EN-oyVN73hZZbHydFbX08A32H-F5Fo0y0NRP2LxuMNNKW4aKUjVV40aL8FyzcclMJSxKDqgovzMF8H1GNLLsqBbx97Kdx0UnJstYJCkmwi8HcWvg0WYomyoJEhnseXVELHa3CVsB/s400/Haj%25C3%25B3s-4.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Palackos érlelőpince</td></tr>
</tbody></table>
A <a href="http://www.wineshack.hu/sziegl-pince">Sziegl Pince</a> a Melankóliával tett
egy szép lépést annak érdekében, hogy újra felfedezzük a
balafántot. S mivel a kései szüret közben néhány vesszőt is
megmentettek a tőkékről, és elkezdték őket szaporítani,
néhány év múlva már saját balafántot is szüretelhetnek. Jókor
tették. Mert amint hírlik, az egyszer leszüretelt parcellát idős
tulajdonosa azóta eladta, és a régi tőkéket mind kivágták...</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-47611112961712715962015-03-02T18:37:00.001+01:002015-03-02T18:37:54.291+01:00Borszakértők csapdában
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Azt még az „egy millió dolláros
orral” rendelkező borkritikus, <a href="http://bortars.blogspot.be/2013/06/parkerizacio-nem-szazas.html">Robert Parker</a> is elismeri, hogy az
általa 95-96-97-98-ra értékelt borok között talán csak az tesz
különbséget, hogy épp milyen hangulatban volt, amikor a borokat
kóstolta. Vagyis a borok megítélése szubjektív dolog. De még
mennyire! (De ennyire?)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egy nyugdíjas amerikai óceánkutató,
Robert Hodgson, aki maga is borászkodik, és hosszú éveken át
benevezte borait különböző kaliforniai borversenyekre,
megelégelte, hogy ugyanaz a bor az egyik évben az egyik versenyen
aranyérmet kap, máskor, máshol meg - semmit. Természettudós
lévén, egy idő óta arra tette fel az életét, hogy a
borbírálatok során tükröződő szubjektumot mutassa ki –
objektíven.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiG22M85Yq6Oq7CtvAYRy1dKyVdvY7m1xcFak720eTxLaYljOeT_o2O-x7GGQOavjUeLN7ICLodVSW_8Q9vElgIdZI1FOiqov0L44ejcGYq1YsPycJhhOZ6nGKyyg4-QYyvZBHReIqxcOP/s1600/DEGUSTATION.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiG22M85Yq6Oq7CtvAYRy1dKyVdvY7m1xcFak720eTxLaYljOeT_o2O-x7GGQOavjUeLN7ICLodVSW_8Q9vElgIdZI1FOiqov0L44ejcGYq1YsPycJhhOZ6nGKyyg4-QYyvZBHReIqxcOP/s1600/DEGUSTATION.jpg" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Borbírálat: Challenge International du Vin, Bordeaux (Photo : Puget/Amarante-photogalerie)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
2005-ben kezdte, amikor a Kalifornia
Állami Vásár hivatalos borversenyén kérte meg a szervezőket egy
„különversenyre”. A zsűri számára háromszor is kivitette
ugyanazokat a borokat (ugyanabból a palackból), és elemezte az
eredményt – vajon néhány perc elteltével másképp értékelik-e
a borokat a zsűritagok. Megdöbbentő eredményre jutott. A
szakértőnek tekinthető zsűritagok egyáltalán nem voltak
következetesek az értékelések során, sőt. Kiderült, hogy
hosszú évek átlagában a borbírálók alig 10 százaléka
bizonyult következetesnek, de ugyanazok, akik az egyik évben
kiegyensúlyozott véleményeket fogalmaztak meg, máskor átlagosan
szétszórt teljesítményt mutattak.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az adatgyűjtés első négy éve után
tanulmányban összegezte az eredményeket a borász-oceanográfus.
Szinte általános volt, hogy egy zsűritag a háromszor kóstolt
bort egyszer igen jó 90 pontosra, másszor átlagos 86-osra, vagy
pedig kiváló 94-esre értékelte a 100-ig terjedő skálán. Azaz:
az volt az átlag, hogy ugyanaz a bor +/- 4 pontos eltéréssel kapta
a pontszámokat. Tíz közül egy olyan zsűritag akadt, aki +/-2
pontos eltéréssel értékelte háromszor ugyanazt a bort.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8aJp_r_nyTlcTwVaPQoNfqyPF4-tnWsEleNrpqGG9kZICiKohtC6VUIdZ1F1b3bEwG_-uHRwjoXIcxQyE3ejbXPZLSUecu6e9t3KpDv6h-hbVc7gqqlJO5lVGBgrpoG1_oJrj7rip0UV6/s1600/Competition_2011_JUDGENEILHADLEY-MASTEROFWINEAU.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8aJp_r_nyTlcTwVaPQoNfqyPF4-tnWsEleNrpqGG9kZICiKohtC6VUIdZ1F1b3bEwG_-uHRwjoXIcxQyE3ejbXPZLSUecu6e9t3KpDv6h-hbVc7gqqlJO5lVGBgrpoG1_oJrj7rip0UV6/s1600/Competition_2011_JUDGENEILHADLEY-MASTEROFWINEAU.jpg" height="320" width="212" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Borbírálat: Top100wines verseny, Sydney</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Mondhatjuk persze, hogy néhány ponton
nem sok múlik, de ez nem igaz. Ráadásul egy-egy aranyérem
jelentős marketingelőnyt, árbevétel növekedést is eredményezhet
a nyertes borok számára. Robert Hodgson azonban maga is felmenti a
borbírálókat: „Mindegyikük felkészült, különleges képességű
ember, aki jól megítél egy-egy bort. De amikor százat kell
végigkóstolnia, azt nincs ember, aki jól végigcsinálja” -
idézte <a href="http://www.theguardian.com/lifeandstyle/2013/jun/23/wine-tasting-junk-science-analysis">egy nyilatkozatát a The Guardian.</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az oceanográfus persze nincs egyedül.
Mások is kikezdik a borversenyek eredményeit, illetve igyekeznek
rámutatni, mi minden befolyásolja a szubjektumot egy bor
értékelésében. Egy francia kutató, Frédéric Brochet azt
mutatta ki, hogy a bor címkéje is befolyásolja, hogy egy bort
jónak érzünk-e vagy sem. (Persze nem a címke design-ja – az
legfeljebb a figyelmünket hívja fel egy palackra, hogy őt
válasszuk ki több száz közül egy üzletben...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egy kísérlet során ugyanazt az
átlagos bort kétféle palackban, kétféle címkével töltötte ki
57 önkéntes résztvevőnek egy hét eltéréssel: egyszer egy
asztali boros üvegből, másodszor pedig egy grand cru (csúcsbor)
palackjából. Természetesen, ugyanarra a borra szebbeket,
elegánsabb jelzőket mondtak – ahogy azt egy jó borról illik –
amikor a rangos palackból töltötték ki, és fordítva, kicsit
lekezelő fogalmazással illették az asztali boros palackból
kitöltött italt.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjl749uj4cPynvRrD4BnszHnfT8oCVe4O3FGXJx6Xz2m-DnxKq-nxIdklynemRqLQ1TfqK-wkQyIljRQ8BFAlRtj61NXWX1Hq345blUkpdT_OMwrHBUlQjOA74R7i6099SFL0cZELlntN_q/s1600/DEGUSTATRICES.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjl749uj4cPynvRrD4BnszHnfT8oCVe4O3FGXJx6Xz2m-DnxKq-nxIdklynemRqLQ1TfqK-wkQyIljRQ8BFAlRtj61NXWX1Hq345blUkpdT_OMwrHBUlQjOA74R7i6099SFL0cZELlntN_q/s1600/DEGUSTATRICES.jpg" height="212" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Borbírálat, Bordeaux (Photo: Puget/Amarante-photogalerie)
</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A borversenyeken, persze, ilyesmi nem
fordul elő, ott ugyanis általános a vakon elvégzett bírálat.
Csak az országot, tájegységet, esetleg a fajtát ismerik a
zsűritagok. Egy-egy „flightban” (bírálatra kivitt 4-5 borban)
összemérhető borok kerülnek a bírálók elé (fehéret soha nem
mérnek össze vörössel, pezsgőt sem rozéval, vagyis almát
almával hasonlítanak össze). Van viszont, amit tudhatnak egy-egy
kategórián belül, és ez az ár. Persze, hogy ilyen kísérleteket
is végeztek már a borbírálók rosszakarói!
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A Journal of Wine Economics 2008-ban
tett közzé egy tanulmányt, amelyben Robin Goldstein mutatta ki
azt, hogy az ár kedvező hatást gyakorol a bor megítélésére.
Vagyis a drágább borokról jobb véleményeket lehetett hallani. Az
elemzés 6000 vakteszt összesítése alapján készült, és az
igazsághoz hozzátartozik, hogy annyira vakon kóstoltak, hogy az
árat sem ismerték a bírálók. Viszont szakértők voltak, és
felismerték azokat a jellegzetességeket, amelyek rendszerint
drágítják a borokat – és amint ilyesmivel találkoztak, azonnal
jobb véleményt fogalmaztak meg.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
2011-ben a Hertfordshire-i Egyetem
professzora, Richard Wiseman, pszichológus (és egykori bűvész)
578 emberrel kísérletezett. Azt kellett megjelölniük, melyik az a
bor, amelynek az értéke 5 font alatt, vagy 10 font fölött van. A
fehér borokat 53 százalékban, a vörösöket 47 százalékban
tippelték meg helyesen.Vagyis, akár pénzfeldobással is dönthettek volna...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
De a korábbi bűvészen is túltett
trükkjével a már említett Frédéric Brochet, aki a Bordeaux-i
Egyetemen 54 borszakértőt tréfált meg a következőképpen:
egy-egy pohár fehér és vörös bort kellett elemezniük – és ők
meg is tették. A fehéret úgy írták le, mint egy fehér bort, és
a vöröset is a vörösöknél használatos szókinccsel. Pedig a
két pohár között egyetlen különbség volt: az íz nélküli
ételfesték, amivel a fehér bort az egyik pohárban vörösre festették!</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-91470176717582417572014-12-31T16:00:00.000+01:002014-12-31T16:00:05.062+01:00Amitől Széchenyi is tántorgott<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Az ünnepek italának, a
pezsgőnek a nevét – nem köztudomású – a legnagyobb magyarnak
köszönhetjük. Széchenyi a Hitel című művében említi a
Champagne-i bort, emígyen:
</span></span><br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">
</span></span><div style="margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: small;">„Franciának
igyuk campaniai borát, s minekelőtte galambganéjjal magunk is
hamisítgatnánk önházunknál <b>pezsgőbort,</b>
készítsük maga nemében miénket jobbá; mert ami ál és hamis,
semmit sem ér, akárki mit mond is – s keressünk embert, aki
igya.”</span></span></i></div>
<b><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: small;">
</span></span></b><div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">
</span></span><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhj26R-oWPJlSI6JLRqeZDcnyaAd8WOl5jxBo8ngU2cg43bOtHXDgUci4oD1niL8haFFYxpC0dDKplph_nE_yY_Z6J4IiqfFIboWPtC0nPcYgkwf8HYpssdg29_aONmfWAFK8sVebq9qn3/s1600/Sz%C3%A9chenyi-metszet.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhj26R-oWPJlSI6JLRqeZDcnyaAd8WOl5jxBo8ngU2cg43bOtHXDgUci4oD1niL8haFFYxpC0dDKplph_nE_yY_Z6J4IiqfFIboWPtC0nPcYgkwf8HYpssdg29_aONmfWAFK8sVebq9qn3/s1600/Sz%C3%A9chenyi-metszet.jpg" height="200" width="160" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Hogy a keserűség
mondatta-e Széchenyivel, hogy akkoriban „galambganéjjal”
hamisították volna mifelénk a franciák habzóborát, vagy ez is
része volt annak, hogy a német-angol-francia körútról visszatért
főnemes fel kívánta rázni a magyarságot, és külföldi példák
meghonosításával akarta közelíteni országunkat a fejlettebb
Nyugathoz – döntsék el a történészek. Az év legnagyobb
pezsgőfogyasztó időszakában azonban érdemes két korty között
rá is emlékezni.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Szerencsére fennmaradt
világjáró társa, <a href="http://mek.oszk.hu/09200/09257/09257.htm">báró Wesselényi Miklós útinaplója1822</a>-ből, amelyből megközelítő pontossággal tudhatjuk, hogy a
gróf első találkozása a buborékos francia itallal hogyan zajlott
le.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9USKBVqPkDYOEOcquPhcjJUgA9v4c4WLvLGerz7t72S7z6w3sWVKJPlDDgZUTV9yMjVAWFgWz4P8X1WUPhGfBedAXurHaZdhtkVPeVpMk7x3-WEm_naZ3oGm3t8yMq-aiN4HoLwHgm6hR/s1600/Wessel%C3%A9nyi-metszet.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9USKBVqPkDYOEOcquPhcjJUgA9v4c4WLvLGerz7t72S7z6w3sWVKJPlDDgZUTV9yMjVAWFgWz4P8X1WUPhGfBedAXurHaZdhtkVPeVpMk7x3-WEm_naZ3oGm3t8yMq-aiN4HoLwHgm6hR/s1600/Wessel%C3%A9nyi-metszet.jpg" height="200" width="155" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Épernayben járván
(Champagne legnevesebb pezsgőkészítőinek itt vannak pincészeteik)
Monsieur Moet házának vendége volt a két magyar, és <i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">„n</span></i><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;"><i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;">agyon
jól ettünk, de inni, még sokkal jobban ittunk”</span></i> - írta útjukról
Wesselényi. - <span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><i>„A csinytalan "mousseux"-t élvezettel
hajtogattuk le. Az egész asztaltársaság vidám vala, de a két
magyar nemes leginkább nekihevüle és legfőbb ideje volt
hazamenni, mert odaérkezve,<b> Széchenyi lábai még az állásra sem valának alkalmasak."</b></i></span></span></span></span><b><i><span style="font-family: Georgia,"Times New Roman",serif;"><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;"></span></span></span></span></i></b></span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">A pezső itt még
„mousseux” - azaz habzó – csak az 1829-ben megjelent Hitel
című munkájában nevezi pezsgőbornak Széchenyi István. Előtte
emlegették „sampányernek” is. A hét évvel korábbi utazásnak
egyébként bizonyára megvolt a szerepe abban, hogy gyorsan
elkezdődött a habzóborok készítése Magyarországon. <a href="http://magyarkonyhaonline.hu/magyar-izek/kis-magyar-pezsgotortenet">Az első pezsgőgyár </a>– ami egyébként az első ilyen gyár volt
Franciaországon kívül - Pozsonyban létesült, Schönbauer Mihály
és Fischer János alapította, igaz, 1825-től már átment a gyár
a Huber cég tulajdonába. Később lett Pozsonynak másik
pezsgőgyára is, 1835-től, és az Esch és társa Széchenyiről
elnevezett pezsgőt is készített.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">A pezsgőkészítést
egyébként részletesen leírta naplójában Wesselényi báró, de
azért alaposan el kellett mélyülnie a folyamatban annak, aki
aszerint akart volna eljárni. A szüret után ugyanis – ahogy
Wesselényi írja – egyebek mellett ez történik:</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgf3OLyKlznpxBM3jJHvtnTCn_Z2Z2s3IDJjCavVbcscfvp16KLBEfp8u-WeeLSm75lEj2jGbusnHabb9UVbbNxaeBbcgKo5ht_QFcn2wqEzWQqvI61CGwvQG7Gaf9ssNU3k3ZcGCHWY-UF/s1600/Pezsko-allavany.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgf3OLyKlznpxBM3jJHvtnTCn_Z2Z2s3IDJjCavVbcscfvp16KLBEfp8u-WeeLSm75lEj2jGbusnHabb9UVbbNxaeBbcgKo5ht_QFcn2wqEzWQqvI61CGwvQG7Gaf9ssNU3k3ZcGCHWY-UF/s1600/Pezsko-allavany.JPG" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Moet pince labirintusában</td></tr>
</tbody></table>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<i><span style="font-family: "Courier New",Courier,monospace;"><span style="font-size: small;"><span style="color: black;">„A
háromszori gyenge nyomás által kifolyt must apró hordókba
töltetődik, amelyek épen nem különös erősek, nem folytódik be
egészen, valameddig forrni kezd. Akkor befolytják azt, melyet
mousseux-nek akarnak csinálni s ugy hagyják martiusig, midőn a
bornak uj forrása kezdődik. Ekkor butteliára töltik... A
butteliára való töltés és beszurkolás után, vagy két hétig
fektetve hagyják. Ekkor gyengén megmozgatván, a fenekét feljebb
emelik. Egy nehány nap mulva ismét megrázkódtatván ujra feljebb
emelik, mindaddig continuálván ezt apródonként, a mig egészen a
szájára forditódik. Ezáltal a sepreje mind a dugóhoz gyűl s
akkor kibontván, egy különös, ügyes kézforditás által a
sepreje kiöntődik, más ugyanolyan borral megtöltődik s
becsináltatik. De ezáltal nincs még örökre megtisztulva. Egy-két
hónap mulva ujra ezt kell vele tenni és sokszor 4-6-szor is
általtisztulva megyen némely bor ezen a manipulation.”</span></span></span></i></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Az eljárás azóta azért
tökéletesedett, és a seprőt egy „kiöntődéssel”
eltávolítják, és az elvesztett bort visszapótolják – és a
pezsgő sorsa tulajdonképpen ilyenkor dől el, mert a visszapótolt
borban lévő cukor mennyisége alapján lehet a pezsgő extra brut,
brut, extra dry, sec, demi sec vagy doux.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">A pezsgő nekünk persze
nem csak a legnemesebb „habzót”, a champagne-t jelenti. Hanem
szinte minden bort, amelyikbe másodlagos erjedés során kerül bele
a buborék. (Azaz: az alapborhoz – rendszerint többféle szőlőből
házasított cuvée-hez, Champagne-ban pinot noir, pinot meunier és
chardonnay „keverékéhez” - adnak titkos recept alapján
valamennyi cukrot, élesztőt, hogy újrainduljon erjedés, amelynek
során a keletkező széndioxidot nem engedik szabadon a levegőbe,
hanem a buborék a palackban – illetve tankpezsgő esetén a
tartályban marad.)</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh54ZxJzhIH1m1NnPwCWC8eVI4qMeJoUKZzKnQ_Wxu7IiQ4KbLimwOa2rLZ7bvbpz7rIBfz1yDbf1txwt1D59a9iJdULooFbAc2sZP3_zr4DCoVCazzLuc0g4BPEsTZNLvh2PXKFoUsrulz/s1600/Marne-Champagne.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh54ZxJzhIH1m1NnPwCWC8eVI4qMeJoUKZzKnQ_Wxu7IiQ4KbLimwOa2rLZ7bvbpz7rIBfz1yDbf1txwt1D59a9iJdULooFbAc2sZP3_zr4DCoVCazzLuc0g4BPEsTZNLvh2PXKFoUsrulz/s1600/Marne-Champagne.JPG" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Épernay mellett a Marne völgyében</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">Az elnevezés
szempontjából a legnagyobb bajban a franciák vannak, vagy mi
vagyunk a franciák buborékos palackjaival: merthogy mi is az a
crémant? Ráadásul ha elzászi, Loire-i vagy Bordeaux-i? Mert
magyarul mindegyikre azt mondanánk, hogy pezsgő. Méghozzá nem is
akármilyen, hanem méthode traditionelle, azaz palackos erjesztésű
pezsgő. Crémant d'Alsace, Crémant de Bordeaux, Crémant de Loire.
Ahol a hozzáadott élesztő-cukor indítja be a másodlagos erjedést
– így születik a pezsgő.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">De olyan is van, ahol a
bor nem forr ki teljesen, sok lesz benne a maradék cukor, és
tavasszal, ahogy a hőmérséklet emelkedik, újraindul az erjedés,
és ennek buborékai benne maradnak a palackban. Az ősi módszer.
Méthode ancestrale. Blanquette de Limoux, a Pireneusok északi
lábánál Limoux városa környékén.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">A pezsgő tehát az a
buborékos bor, amelybe egy második erjedés során kerül a
széndioxid – ez történhet palackban, vagy „nagyban”, nyomás
alatt, acéltartályban.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">De mi akkor <a href="http://www.blikk.hu/blikk_eletmod/mi-a-kulonbseg-a-habzo-es-a-pezsgoborok-kozott-2096433">a habzóbor és a gyöngyözőbor</a>? Ezekbe utólag préselik be a széndioxidot, és a
különbség a nyomásban van: a gyöngyözőborban jóval 3 bar
alatti, a habzóborban pedig 3 bar körüli nyomás van. A pezsgők
esetében akár 6 bar-t is elérhet a nyomás, ezért is kellemesebb
a kortyolgatása: a nagy nyomás miatt apróbbak benne a buborékok,
lassabban szállnak fölfelé, jobban ki tudják bontani a bor valódi
aromáját.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span></span>
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">A pezsgők, habzó- és
gyöngyözőborok között eligazodni valóban nem könnyű, pedig a
frizzantéról, spumantéról, proseccorol, cavaról, sektről szó
sem esett. De ezeket már könnyebb azonosítani, hiszen valójában
mindegyikbe az egyik fentebb már leírt módon került a buborék –
csak egy másik országban.</span></span></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-43007023483918602592014-11-04T17:36:00.002+01:002014-11-04T17:36:38.946+01:00Hol van már a tavaszi hő...
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfVMw6I36iCCu0yPUwl32Hn0chJRat3F0RscPvQkD7BSm9RTuMkF1VWsuf86rdK1cE1Z1mhc-JdpyEpnyF3yuEmaW5C61XBiBpb-QxK5opfqW5SZXcHusluy1lfRb-KsSI-YtXLPhY0-nR/s1600/Mosel-Bernkastel.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfVMw6I36iCCu0yPUwl32Hn0chJRat3F0RscPvQkD7BSm9RTuMkF1VWsuf86rdK1cE1Z1mhc-JdpyEpnyF3yuEmaW5C61XBiBpb-QxK5opfqW5SZXcHusluy1lfRb-KsSI-YtXLPhY0-nR/s1600/Mosel-Bernkastel.JPG" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bernkastel - a Mosel egyik "fővárosa"</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Május elején, amikor a <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mosel_%28wine_region%29#Grape_varieties">Mosel mentén</a>
„nyitott pincék” akció volt, és lehetett kóstolgatni a
tavalyi – és korábbi – száraz fehér kiválóságokat,
valószínűtlenül jó idő volt. Harminc fok fölötti nyári
kánikula. Jó évjárat ígérete az ilyen idő a tavasz vége felé,
de a hűvös csapadékos nyár aztán tönkretette a szebb
reményeket.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A hőségben kötelező egy kört tenni
a sétahajóval, ami tanulságos látványt kínál: szőlőskertek
mindenütt, a legmeredekebb hegyoldalakban is – ez adja a
magyarázatát annak, hogy a hűvösebb évi középhőmérséklet
mellett hogyan terem meg az a testes, férfias rizling, amely erre a
vidékre, és a szomszédos Rajna-mentére annyira jellemző. A
meredek hegyoldalakon ugyanis nagyobb a napsugarak beesési szöge
(nem „laposan süt a nap”), így több cukor képződhet a
szőlőszemekben, ami édesebb mustot és magasabb alkoholtartalmat
eredményez. Ráadásul a víz felszínéről visszatükröződő
sugarak is erősítik a nap erejét.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1avCXAVgIs-ZTN-R9GDEjZskKj7pDWJgUgJ1NqEJRKgukNIfqld-skjl430RaX_2fep_XCHvTpps2cm6DWienhw-8qnoPOWgoweTFsS1DXH0y7LIBGOWjXHiokNve2OCOYboMot-8LMaW/s1600/Mosel-vizrol.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1avCXAVgIs-ZTN-R9GDEjZskKj7pDWJgUgJ1NqEJRKgukNIfqld-skjl430RaX_2fep_XCHvTpps2cm6DWienhw-8qnoPOWgoweTFsS1DXH0y7LIBGOWjXHiokNve2OCOYboMot-8LMaW/s1600/Mosel-vizrol.JPG" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Moselről jól látható: szőlőskertek mindenütt</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A hajó fedélzetén a víz fölött
nem érezni, mennyire tűz is a nap, de kiszállás után már igen,
tehát jön az újabb kötelező gyakorlat: megkeresni a pince
hűvösét, ahol aztán végig lehet kóstolni pár helyi
különlegességet.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJjehOkNHYrvkT-Qo8k7eYGFUZdWJ7xCVJbL_FGB2zf1S1XQ51NZzwtFx-ZXCnzeC9fpZBNbHKEWBksjRlQIKgO-Wo9KG5n_9E5SUME-5Uug6zWVHbKp6opo8WeMqh00C1G7qMzun9L7El/s1600/Mosel-weinprobe.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJjehOkNHYrvkT-Qo8k7eYGFUZdWJ7xCVJbL_FGB2zf1S1XQ51NZzwtFx-ZXCnzeC9fpZBNbHKEWBksjRlQIKgO-Wo9KG5n_9E5SUME-5Uug6zWVHbKp6opo8WeMqh00C1G7qMzun9L7El/s1600/Mosel-weinprobe.JPG" height="320" width="212" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Borkóstoló: 5 pohár - 5 euró</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Bernkastel kedves középkori városka
a Mosel partján, ahol a bőség zavarával küzdve nehéz megtalálni
az igazit. Azt a helyet, ahol a leghangulatosabban el lehet tölteni
azt az órácskát, amíg néhányszor újratöltik a poharat. Nehéz
a választás, mert az árnyas, kerti lugas is hívogató, meg a
pince is. Ráadásul mindegyikből tucatszám akad. „Weinprobe”
hirdeti a felirat mindenütt, de az ebéd utáni szieszta idején még
korán van az ilyen programhoz. Nem mi, inkább a borászok
húzódoztak tőle, mert inkább az estét tartják alkalmasnak rá.
A borkóstoló ugyanis elég körülhatárolt műfaj errefelé (is).
4-5 friss, gyümölcsös, fiatal bor után jönnek az érettebb 2-3
évesek, majd végül a kifejezetten érett, 5-8 évesek, meg a kései
szüretelésű édesek. 15 bor a minimum, akár másfél-két órán
át. De mi csak „szárazon akartunk maradni” - azaz beértük
volna a száraz borokkal, a<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/German_wine_classification"> „spaetlese”, az „auslese”, a „beerenauslese” meg a „trockenbeererauslese”</a>, vagyis a kései
szüretesésű, nemes penésszel gazdagodott édes borok, vagy a
jégbor, az „eiswein” felőlünk el is maradhatott volna –
ilyen csonka kóstolóra azonban a kedvünkért senki nem volt
hajlandó.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Illetve mégis. Egy csöndes
mellékutcában nagy darab, szakállas fiatalember sörözgetett (!)
a borpince ajtajában – na ja, a hőségben még ez is érthető -,
mögötte hívogatóan üres faasztalok. Odabenn a fal mellett körben
igazi kis múzeum: szőlőműveléshez és borkészítéshez egykor
használt régi-régi eszközök idézik az elmúlt évtizedek, talán
századok gyakorlatát.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXNdRalUkGi3nnmssT-99ngM-pw7o-DYjOFJObARekhkyGRN0c_JH7PFxYfx9Gyn78c-DOXd_QnXwZ93TjPkSxT2cJ6TT6woYXVOw9bb29OyGXJ0ee6CXbB95Pa0geUR6hnsYKbQYTcCtv/s1600/Mosel-Marosi.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXNdRalUkGi3nnmssT-99ngM-pw7o-DYjOFJObARekhkyGRN0c_JH7PFxYfx9Gyn78c-DOXd_QnXwZ93TjPkSxT2cJ6TT6woYXVOw9bb29OyGXJ0ee6CXbB95Pa0geUR6hnsYKbQYTcCtv/s1600/Mosel-Marosi.JPG" height="213" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A pult mögül – hallván a
beszédünket – magyar szó fogad: - Fáradjanak beljebb, üljenek
le!</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Hogy emiatt lettünk-e részesei egy
általunk elképzelt, rögtönzött kis borbemutatónak - nem
kizárt. Kiderült, az ajtóban sörözgető szakállas fiatalember
borászkodik, a minket magyarul megszólító hölgy a párja, aki
Marosvásárhelyről való, nyolc éve élnek a Mosel mentén. A
borkóstolóban saját boraikat és a fiatalember tanítómesterének,
egy gyakorlott borásznak a borait árulják, s kedvünkért szívesen
hozták egymás után a jó moseli rizlingeket, néhány szóval
bemutatva mindegyiket.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggjZcxlOBAVHKGo4lZH_5YU4QHkm7tXJ1RRJV_e0AtNLK9CN8eLC00NHTLd3VilbKIABVGdTpgRzJZWGPYydVbFm-Qy6QxOEt5lW8n0VofjN_qJO8xQMjczwujL14jDkPbW5I5ip0Ml0iY/s1600/Mosel-pohar.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggjZcxlOBAVHKGo4lZH_5YU4QHkm7tXJ1RRJV_e0AtNLK9CN8eLC00NHTLd3VilbKIABVGdTpgRzJZWGPYydVbFm-Qy6QxOEt5lW8n0VofjN_qJO8xQMjczwujL14jDkPbW5I5ip0Ml0iY/s1600/Mosel-pohar.jpg" height="320" width="244" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Talán a hőség tette, de a
legelsőként megkóstolt hűvösen friss, illatos és gyümölcsös
„serdülő korú” moseli tetszett a legjobban. Olyannyira, hogy
jó pár liter zötykölődött velünk a visszaúton hazafelé. A
testesebb és idősebb, férfias rizlingek kedvéért talán ősszel
kellene ellátogatni a Mosel partjára.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Igen ám, de melyikre? A luxemburgira?
A német oldalra, esetleg a franciára? Mert a kis folyó (igaz nem
olyan kicsinek néz ki, de csak azért, mert 5-10 kilométerenként
kis vízlépcsőkkel felfogják a vizét, hogy hajózható legyen)
három országon át is átkanyarog, végig szőlőskertek mentén.
Iskolapéldája ez annak, hogy egy a borvidék, több az ország, a
borkészítési szabályok mégis közösek – ez őrzi a minőséget,
és ez teszi „márkavédetté” a moseli borokat. (Sokan
hivatkoznak erre, amikor a magyar-szlovák viták kerülnek szóba
Tokaj kapcsán...)
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A két borvidék közül egyébként a
moseli a nagyobb, a szőlőtermő terület a tokajinak több, mint
másfélszerese: a németeknél 9034 hektár, Luxemburgban 1234 ha, a
franciáknál pedig szerény 35 hektár, de a <a href="http://fr.wikipedia.org/wiki/Moselle_(AOC)">Moselle AOC</a> is önállóan
jegyzett, eredetvédett borvidék, tehát említést érdemel, bár
kétségtelen, hogy a német és luxemburgi moseli bor jóval
ismertebb a franciákénál. Közös az alapszabály: a Moslenél
nincs házasítás, csak fajborokat készítenek, hektáronként 60
hektóban korlátozzák a mennyiséget.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiI2_rRAf1ZvpnpFeYccI7T4BDM2j1EIuQ1J-_tnMMlD0nIBuR8mSHDgs_1p3_AfP6254v0yylOrafNCjuJYF1KRZPgTGjSZWHAWs5kOy5WeVCuOJwymaTNZBKNLolLtvkg3IaRHvvtLyUP/s1600/Mosel-lejto.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiI2_rRAf1ZvpnpFeYccI7T4BDM2j1EIuQ1J-_tnMMlD0nIBuR8mSHDgs_1p3_AfP6254v0yylOrafNCjuJYF1KRZPgTGjSZWHAWs5kOy5WeVCuOJwymaTNZBKNLolLtvkg3IaRHvvtLyUP/s1600/Mosel-lejto.JPG" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Mosel mentén rizlingből van a legtöbb</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A legfontosabb szőlőfajta a rizling,
csaknem 60 százalékát ez teszi ki az összes megtermelt szőlőnek,
mellette a sylvaner (zöldszilváni) és a Müller-Thurgau (rivaner =
az előző kettő keresztezése) érdemel említést. A kevésbé
nemes szőlőnek tartott Elbling (elbai fehér) már nagyon
visszaszorulóban van. A moseli szőlők 91 százaléka fehér,
vörösből csak egy kis pinot noir (azaz spatburgunder) és a német
kedvenc, a dornfelder található.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A meredek folyóparti hegyoldalakban a
szőlő művelése nem könnyű feladat. Szinte mindent kézzel kell csinálni, ezért a Mosel mentén
a gazdák hétszer annyit dolgoznak a tőkék mellett, mint a
franciák, mondjuk, egy laposan elterülő Médoc-i szőlőben.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIlGe6v5NLYBWWjrmWmhHidZpNgXuyIT82AdITxL-sI7lMoPIXiji_D5FeeZH2JepGwhHe0BT3552siCh8QXtwxoBY0B0bC6ZEkC8RgdR4lLTTbqxbA_E5qVJGqcxIRM3wKow8SJNW8FFl/s1600/Mosel-wwe-dr-h-thanisch-bernkasteler-doctor-riesling-auslese-mosel.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIlGe6v5NLYBWWjrmWmhHidZpNgXuyIT82AdITxL-sI7lMoPIXiji_D5FeeZH2JepGwhHe0BT3552siCh8QXtwxoBY0B0bC6ZEkC8RgdR4lLTTbqxbA_E5qVJGqcxIRM3wKow8SJNW8FFl/s1600/Mosel-wwe-dr-h-thanisch-bernkasteler-doctor-riesling-auslese-mosel.JPG" height="283" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A sok fáradsággal készített
<a href="http://www.wegeler.com/en/mosel-estate/bernkasteler-doctor/the-legendary-doctor.html">moselinek</a> évszázadok óta híre van. A legenda szerint 1360-ban,
amikor Trier érsekét gyógyíthatatlan betegnek hitték, egy
hűséges lovag is épp Bernkastelbe indult, hogy egy kis hordót
megtöltsön jóféle moselivel. Rajta már többször is segített:
lázát enyhíteni, sebeit gyógyítani – gondolta, talán az érsek
is meggyógyulna tőle. A poharat látván Bohemund érsek még
szabódott, nem tudta, milyen új orvosság vár reá, de az első
korty után mohón itta a többit, és néhány napos „kezelés”
után le is győzte a betegséget! A lovag – szolgálataiért
cserébe – azt kapta, hogy a nevezetes dűlőt „doktorrá
avatták” - azóta van Bernkastelnél a hegyoldalában Doktor-dűlő,
amely az egyik nevezetes moselit: a Bernkasteler Doctort adja a
világnak.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-30713792087429122582014-10-15T19:16:00.002+02:002014-10-15T19:18:14.274+02:00Félkudarcból világsiker<div style="margin-bottom: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXA1QsGglUGR08dxs8i0iSI1vOeiOoqnlkVSbd36OPGiIG7fz-IMThVr21GL3WCOU6-CIRxIUzJGM16Miab-jRmTavHbSCdWHu6bJdTwqoIIpv-w2oQtF3Jw9cDs8m45NIGIwGNJeLcz-l/s1600/Eperney-DomPerignon-szobor.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXA1QsGglUGR08dxs8i0iSI1vOeiOoqnlkVSbd36OPGiIG7fz-IMThVr21GL3WCOU6-CIRxIUzJGM16Miab-jRmTavHbSCdWHu6bJdTwqoIIpv-w2oQtF3Jw9cDs8m45NIGIwGNJeLcz-l/s1600/Eperney-DomPerignon-szobor.JPG" height="320" width="230" /></a></div>
Küzdeni a rossz ellen és győzni - az
siker. Küzdeni valami ellen, amiről azt hisszük, hogy rossz, de
később kiderül, hogy az egyik legjobb dolog a világon - az
félsiker. Vagy félkudarc. Félsiker, ha kudarcunk legalább nem
akadályozta annak a legjobb dolognak a későbbi sikerét.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Dom Pierre Pérignon abbé életműve
Champagneban, a Hautviller apátságban épp ilyen. Félsiker. Hiszen
egész életében küzdött valami ellen – sikertelenül, mégis az
terjedt el róla, hogy azt a valamit, ami ellen szakadatlanul küzdött
- épp ő találta fel. Ezért őrzi egy különleges pezsgő a
nevét, és úgy emlékeznek rá szerte a világon, hogy ő a pezsgő
feltalálója, holott egész életében a borok másodlagos erjedését
igyekezett megakadályozni – azt a jelenséget, ami a pezsgő
készítésének alapja.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A másodlagos erjedés ugyanis –
amikor a téli hidegek után közeledik a tavasz, és a borokban
esetleg megmaradt cukor ismét erjedni kezd – Dom Pérignon abbé
idejében a borászok nagy ellensége volt. Az erjedéstől keletkező
mustgáz szétvetette a palackokat, és nagy pusztítást okozott a
pincékben.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiELfgRC4zqvroaH-JKmrnv4Y9IWiZ_mSrG33TXbAkZS96W0H1gQsVax_fJhWald9tWRXolcMBfahoDvxbSX6jF3QivVLGKK87gQ1t3aD8wh_lL6ZS5R3-Xblz2pz0DZwbzZXqoK0pZqU9u/s1600/Leffe-Bruin-75cl.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiELfgRC4zqvroaH-JKmrnv4Y9IWiZ_mSrG33TXbAkZS96W0H1gQsVax_fJhWald9tWRXolcMBfahoDvxbSX6jF3QivVLGKK87gQ1t3aD8wh_lL6ZS5R3-Xblz2pz0DZwbzZXqoK0pZqU9u/s1600/Leffe-Bruin-75cl.jpg" height="200" width="200" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Mint a pezsgő - pedig csak belga sör</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Éperneyben, ahol az Avenue de
Champagne-on ott sorakoznak a világ legnevesebb pezsgőgyárai,
elárulták, hogy a belgák nélkül a pezsgőt sem lehetett volna
„feltalálni”. Kellett ugyanis hozzá a más formájú, vastag
falú, homorú fenekű palack, aminek a gyártási titkait az 1700-as
évek fordulóján csak a vallon és flamand vidékeken ismerték:
ott ugyanis nem faszénnel, hanem valódi szénnel fűtötték az
üveghutákat, így nagyobb nyomásnak ellenálló palackokat tudtak
készíteni (talán ez a pezsgőspalackhoz hasonló, méretes belga
sörösüvegek hagyományának magyarázata...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A jó öreg Dom Pérignon
pincemesterként a borkészítést szerette volna tökéletesíteni.
Nem szerette a második erjedésre hajlamosabb fehérborokat, ezért
csak a pinot noir termesztése mellett kardoskodott. Legfeljebb három
láb magas tőkéket engedélyezett, és alaposan megritkíttatta a
termést. Sérült, rothadásnak indult szemeknek nem volt szabad a
mustba kerülniük. Inkább többször, kisebb mennyiségeket kellett
kipréselni, hogy a must csak rövid időn át ázzon a bogyók héján
– így a vörös pinot noirból is csak alig-rózsaszín bor
készülhetett. Munkáját oly nagy becsben tartották, hogy halála
után porai díszhelyre kerültek az hautviller-i apátság oltára
előtt.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Szerencsére Pérignon abbé sem
végzett tökéletes munkát , és - még nagyobb szerencsére -
közben elzarándokoltak Hautvillerbe azok a belga szerzetesek is,
akik magukkal hozták a vastagfalú üvegek titkát. Így a Dom
Pérignon minden küzdelme ellenére folytatódó másodlagos erjedés
immár olyan palackokban zajlott, amelyek kibírták a 6 atmoszférás
(!) nyomást. S láss csodát, az évek múltán kibontott
palackokból valami különleges, buborékos ital került elő!<br />
(Ez
persze, nagyon egyszerűen hangzik így – egészen biztos, hogy nem
így volt. Hosszú éveken át kísérletezték ki, hogy a mi
történjék a másodlagos erjedés során keletkező üledékkel,
hogyan lehet azt a legkisebb veszteséggel eltávolítani, és
egyáltalán, hogyan lehet mesterségesen beindítani és
szabályozni, kézben tartani a másodlagos erjedést.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1sRKtJL-OAzAYGk8R5Ep0Yoxu5atDb30bL6CUZEDszAasz3xO7-KDnhr_4WFUFD9HHpNjscItRA4EFrRNPff3BjsOV54noa_9uqcxLDumfX7s0rs3-SxI1O45e8DQub-9RQrLpI8ZSviU/s1600/Moet-pince.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1sRKtJL-OAzAYGk8R5Ep0Yoxu5atDb30bL6CUZEDszAasz3xO7-KDnhr_4WFUFD9HHpNjscItRA4EFrRNPff3BjsOV54noa_9uqcxLDumfX7s0rs3-SxI1O45e8DQub-9RQrLpI8ZSviU/s1600/Moet-pince.JPG" height="260" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Néhány méter a 28 kilométeres pincerendszerből</td></tr>
</tbody></table>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
A Dom Pérignon emlékét ápoló –
és az Hautviller Apátság épületét ma birtokló <a href="http://www.moet.com/">Moet&Chandon</a>
pezsgőház – 28 kilométeres, három szintes pincerendszert
üzemeltet Éperneyben. A pincék fölött – az Avenue de Champagne
két oldalán - a versailles-i palotákat idéző épületekben
működő cég 2 millió láda pezsgőt gyárt évente, beszállítói
a brit koronának, a monacoi, spanyol, dán, holland, belga és
norvég királyi családnak és a pápai államnak. 1200 hektáros
szőlőbirtokuk a champagne-i besorolás szerint „premier cru” és
„grand cru” - vagyis a legjobbak közül való. De ennyiből nem
lehetne az évi két millió láda pezsgőt elkészíteni, ezért
szigorú minőségi előírások alapján sok-sok helyi
szőlősgazdától vásárolnak még fel szőlőt.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-63jgz60CJeJIMiR5VDGPRkxVZt2TK7Mpl8RMCzf98FWS1cVBrUQlujmHkItX86ujdSkL2FQHoQYAwpQpbFmICgzkpPE9CESkM_vDeLdDqMK7sQ_suGsVg2nMMYc6n20uaxGEn_a1Gs4h/s1600/Moet-birtok.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-63jgz60CJeJIMiR5VDGPRkxVZt2TK7Mpl8RMCzf98FWS1cVBrUQlujmHkItX86ujdSkL2FQHoQYAwpQpbFmICgzkpPE9CESkM_vDeLdDqMK7sQ_suGsVg2nMMYc6n20uaxGEn_a1Gs4h/s1600/Moet-birtok.JPG" height="283" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kőbe vésett birtokhatár az 1200 hektáron</td></tr>
</tbody></table>
A pincészet vezetője az Imperial
pezsgő elkészítéséhez általában több, mint 100 (!) borból
állítja össze a cuvée-t. (Ilyenkor érti meg az ember, hogy a
franciák nem veszik jó néven, ha a közönséges házasításokat
cuvée-nek nevezik más borvidékeken... Igen, a cuvée hadd
jelentse a „pezsgő alapborát” Champagne-ban, mi pedig maradjunk
a házasításnál vagy a küvénél. Végülis, a franciák is
meghagyták nekünk Tokajt és lemondtak az elzászi Tokay pinot
gris-ről, így lenne fair.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az igényes házasítás volt egyébként
Dom Pérignon valódi öröksége. Róla jegyezték fel, hogy „vakon”
kóstolta a bort, és igyekezett kitalálni, hogy melyik dűlőről
származhatott. Így akarta elejét venni, hogy a termőhely ismerete
befolyásolja a bor megítélését. Követendő objektivitás! Csak
utána házasította össze a borokat, de szokása volt az is, hogy
már préselés előtt társított különböző dűlőkből származó
szőlőket.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A pezsgőkészítés legizgalmasabb –
és egyben legrejtélyesebb - pillanata, amikor a hónapokon át
forgatott és lassan-lassan szájával lefelé, függőleges
helyzetbe került palackokból a dugó (illetve, dehogy dugó:
söröskupakhoz hasonló koronazár!) fölött összegyűlő üledéket
eltávolítják. Ehhez ma már gépeket használnak, és
elfagyasztják az üveg száját. Utána leveszik a kupakot, a
túlnyomás miatt kilövődik az üledéket is tartalmazó jégdugó,
és ugyan egy kis pezsgő is veszendőbe megy, de gyorsan helyére
kerül a végleges parafadugó és a biztonsági huzalzár is. Persze közben pótolni kell az elvesztett pezsgőt is, és azon is sok
múlik, hogy ezt milyen borral (és mennyi cukorral) teszik, ez is a cégek
titkos receptúrájának része. Ilyenkor dől el, hogy egy pezsgő
brut, sec vagy demi-sec lesz (nagyon száraz, száraz vagy
félszáraz). Champagneban a félédes és édes pezsgők készítése
jó fél évszázada megszűnt.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ez a művelet a Moet&Chandon
pincéiben legkorábban a másodlagos erjedés kezdete után legalább
másfél évvel zajlik le. A cuvée ennyi időn át refermentálódik,
mire pezsgő lesz belőle. Az alapborhoz egyébként háromféle
különböző szőlő borát lehet felhasználni: pinot noir, pinot
meunier (e kettő vörös szőlő, de legtöbbször héjon áztatás
nélkül, fehér bort készítenek belőlük, az ilyen alapborból lesz a "blanc de noirs"), valamint a
legklasszikusabb fehér, a chardonnay. Ha csak fehér szőlőből
készül a pezsgő, azt nevezik "blanc de blanc"-nak.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgum2WGfP0MhyphenhyphenOAMNJvtfgLUuDBXoe-pPXdD3oOkziX7ktas2fCGE5FvZI-Jz7UsRrOCC-FTnISZiK-5yhZKc45D_PBg5li7TOonvqKdVqQmUoi2TkwjuMifgHdY8kGRx_qpYozzot7yizc/s1600/Champagne-Marne-volgye.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgum2WGfP0MhyphenhyphenOAMNJvtfgLUuDBXoe-pPXdD3oOkziX7ktas2fCGE5FvZI-Jz7UsRrOCC-FTnISZiK-5yhZKc45D_PBg5li7TOonvqKdVqQmUoi2TkwjuMifgHdY8kGRx_qpYozzot7yizc/s1600/Champagne-Marne-volgye.JPG" height="210" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Amikor Champagneban mégsem esik az eső...</td></tr>
</tbody></table>
Az alapborhoz rendszerint több
évjáratot használnak fel. Ennek oka az időjárás. Champagneban
évente 200 napon át esik az eső, viszonylag hűvös az éghajlat,
nehezen születnek olyan borok, amelyekből minden évben el lehet
készíteni a megszokott minőséget. Éppen ezért több év borait
használják a házasításhoz, az „assemblage”-hoz. <a href="http://fr.wikipedia.org/wiki/Champagne_%28AOC%29#Vinification_:_la_m.C3.A9thode_champenoise">A helyi előírások</a> legalább 15 hónapos palackos érlelést írnak elő a
pezsgőkészítők számára, ebből 12 hónap a másodlagos erjedés
ideje, 3 pedig az üledék eltávolítása utáni pihentetés. De a gyakorlatban
ennél jóval több időt áldoznak rá. A <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Mo%C3%ABt_%26_Chandon">Moet&Chandonnál</a> a
legnagyobb mennyiségben gyártott Imperial alapbora 2-3 éves, mire
a másodlagos érlelés elkezdődik a palackban. Ennyire van szükség
ahhoz, hogy a megszokott, friss, gyümölcsös, illatos ízharmóniát
minden évben el tudják érni. Vagyis a legegyszerűbb champagne
(azaz pezsgő) is lassan öt éven át készül, mire a poharakba
kerül. (Más pincészetek készítenek „fiatal” pezsgőt – de
az is legkevesebb három évvel a szüret után válik csak
fogyaszthatóvá.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ha netán az időjárás oly kegyes,
hogy „évjáratos” pezsgő készülhet, akkor annak meg is kérik
az árát – jóval többet ér, mint az évszám nélküli. Hogy a
termésből készülhet-e „vintage” pezsgő, azt egyedül a
pincemester dönti el – övé a felelősség akkor is, amikor a
több, mint százféle rendelkezésre álló borból évente
összeállítja a pezsgő alapborát. Ennek ugyanis akkor is meg kell
őriznie a márka jellegzetes ízvilágát, ha történetesen más
dűlőkböl kell szelektálni hozzá. (Ezért is váltottak egyébként
a Moet&Chandonnál technológiát, és a jobban kezelhető
acéltartályos eljárással készítik el a szőlőből az
alapborokat.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTj51Pv4pPz-TTCyj8lYi7mpgfdAYsp-aFueRroPadRI_O6c5g3z9h2CPBhmCFwv4EP_wGRHE1FsxbsfqeuQG7Mj2zIWGScdc41TFNKV8VvU4TKLuHHjpC7nBYwVl-bDamOX1J9PWiQLvB/s1600/220px-Dom_Perignon_1999.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTj51Pv4pPz-TTCyj8lYi7mpgfdAYsp-aFueRroPadRI_O6c5g3z9h2CPBhmCFwv4EP_wGRHE1FsxbsfqeuQG7Mj2zIWGScdc41TFNKV8VvU4TKLuHHjpC7nBYwVl-bDamOX1J9PWiQLvB/s1600/220px-Dom_Perignon_1999.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">(Kép: wikipédia)</td></tr>
</tbody></table>
Végezetül nézzük azt a pezsgőt,
ami sok mindenben eltér az eddigiektől: ez a <a href="http://www.domperignon.com/">Dom Pérignon.</a> Ehhez a
három hagyományos champagne-i szőlőfajtából csak kettő
használatos: a chardonnay és a pinot noir. Nem készül minden
évben, mert csak „évjáratos” pezsgő születik belőle.
Ráadásul 8-9 évet tölt a palackban, ezért a másodlagos erjedés
idején nem alkalmazható a többi pezsgőnél megszokottá vált fém
koronazár – hiszen ennyi időt a „söröskupakok” nem bírnának
ki rozsdásodás nélkül a pincében, tehát a Dom Pérignon már a
kezdet kezdetén parafadugóval készül. (Amit persze az üledék
eltávolítása és a kispriccelt veszteség pótlása - a „dosage” - után természetesen új dugóra cserélnek. Ezt követi az évtizedes
palack külső tisztítása, felcímkézése, csomagolása.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
És még egy különlegesség: a Dom
Pérignon rosé, amiben a pinot noir kap nagyobb hangsúlyt a
chardonnay helyett. Talán ezzel tisztelegnek a névadó előtt, aki
– mint emlékszünk rá – ezt a kékszőlőt kedvelte a legjobban
a többi fajtával szemben.</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-88811904904699832032014-10-06T08:54:00.001+02:002014-10-06T08:54:22.689+02:00Nagy szellemek
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo25VoTyt_f_P-uIe8ygF_dcNnuRBXicb-3SxPqFlDC6p-YxO30w4mAhOO7PodPwDPSlqCD2rMepJCOA9trAVjswmI9-nHmXqGdXmdp6ZRqi2SnoEqs22uf9wzIM5fHC389Aa0NMfFo5J7/s1600/Cuisine+et+Vins-borversenyek.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo25VoTyt_f_P-uIe8ygF_dcNnuRBXicb-3SxPqFlDC6p-YxO30w4mAhOO7PodPwDPSlqCD2rMepJCOA9trAVjswmI9-nHmXqGdXmdp6ZRqi2SnoEqs22uf9wzIM5fHC389Aa0NMfFo5J7/s1600/Cuisine+et+Vins-borversenyek.jpg" height="400" width="166" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Szerénytelenségnek tűnhet, ha most
azért emlegetem fel az ismert francia gasztromagazin rövid kis
írását, mert ugyanazt mondja, amit ebben a blogban is olvasni
lehetett, immár többször is. Nevezetesen, attól, hogy egy
borospalack valamilyen borversenyen elért aranyéremmel (vagy egyéb
kitüntető címmel) büszkélkedhet, korántsem biztos, hogy a
tartalma nem okoz majd csalódást ahhoz képest, amit egy díjazott
bortól várnánk.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A <a href="http://www.cuisineetvinsdefrance.com/">Cuisine et Vins</a> szeptember-októberi
száma a jó tanácsot épp az őszi nagy borvásárok idejére
időzítette – ilyenkor igyekeznek ugyanis az előző évi
készleteket minél jobban kisöpörni, hogy helyet csináljanak az
üzletekben az újonnan érkező boroknak. A szokásos árengedmények
vásárlásra csábítják a borkedvelőket, akiket levehet a
lábáról, ha azt látja, hogy egy palackon valamelyik borverseny
elismerő matricája díszeleg. Úgy okoskodhat – ahogyan magam is,
amíg a borversenyek bírálati rendszerével kicsit jobban meg nem
ismerkedtem – hogy „ezt a bort ugyan nem ismerem, de ha egy
szakértő zsűri egyszer már ilyen magasra értékelte, akkor
biztosan nem lehet rossz.” De ebbe a logikusnak ható
gondolkodásmódba sajnos bele van kódolva a tévedés és a
csalódás lehetősége.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Azt képzelné ugyanis a kívülálló,
hogy egy borversenyen a benevezett borokat több körben, több
tucatnyi szakértő kóstolgatja, akiknek az értékítéletében
maradéktalanul megbízhat. Ezzel szemben – írja a Cuisine et Vins
- „nem könnyű borbírálókat találni, így gyakran nem több,
mint 2-3 ember kóstol csak meg egy-egy palackot”. Majd
hozzáteszik, hogy az „érem nem jelent biztosítékot arra, hogy
jó vásárt csinál valaki”.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<h4 style="margin-bottom: 0cm;">
<b>BorTárs a borversenyekről</b></h4>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="http://bortars.blogspot.be/2011/10/szigoruan-ellenorzott-ausztralok.html">Sydney – TOP100Wines</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="http://bortars.blogspot.be/2014/05/nem-mind-arany.html">Bruxelles – Concours Mondial</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="http://bortars.blogspot.be/2013/05/jonnek-szlovakok.html">Bratislava – Concours Mondial</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="http://bortars.blogspot.be/2014/04/orom-es-urom-mennyit-er-egy-bordeaux-i.html">Bordeaux – Challenge International du Vin</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<a href="http://bortars.blogspot.be/2014/07/nem-reszvetel-fontos.html">London – Decanter World Wine Awards</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
És van még egy-két érdekes
szempont, amit nem lehet eleget hangsúlyozni: a versenyeken részt
venni pénzbe kerül, és pénzbe kerül a díjnyertességet igazoló
matrica is. Vagyis, a versenyrendezők abban érdekeltek, hogy sok
benevezett bor legyen, és sok díjat adjanak ki. Mert nekik az a jó.
A borászatok közül sokan pedig – mégha jó bort (illetve sok
résztvevőnél jobb bort) is készítenek, lehet, hogy nincs arra pénzük a részvételt kigazdálkodni, és így távol maradnak a
versenyektől.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgISCeHn2rZEZVWTDyLt-FoO7uqHT3ENmkrqmV2S4gbXxUvFwmx6Yof8eEWFBGcdaIb0sKTvo44KwyX61Etrxv-5JSryJER4K6_d7sdE8dp26mabFGgNHN8PUK6MH2NwHxjTlurtpf-Cx_V/s1600/DEGUSTATION.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgISCeHn2rZEZVWTDyLt-FoO7uqHT3ENmkrqmV2S4gbXxUvFwmx6Yof8eEWFBGcdaIb0sKTvo44KwyX61Etrxv-5JSryJER4K6_d7sdE8dp26mabFGgNHN8PUK6MH2NwHxjTlurtpf-Cx_V/s1600/DEGUSTATION.jpg" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Dolgozik a zsűri Bordeaux-ban -mennyire higgyünk nekik?</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A távolmaradás egy másik oka – a
kockázat. A vakon elvégzett bírálatok ugyanis mindenképpen
kockázatot jelentenek az ismertebb márkák számára. Mi történne,
ha véletlenül díj nélkül maradna egy jó nevű borvidék jó
nevű bora? Mekkora presztízsveszteség lenne egy csúcsborászat
számára, ha nem kapna semmilyen érmet? Akinek tehát van veszteni
valója, nem is nagyon igyekszik borversenyekre, megél a korábban
megszerzett titokzatos hírnévből.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A matricák ennek ellenére népszerű
marketingeszközök maradnak, mert minden korábban említett
hátrányuk ellenére orientálják a vásárlót, a borversenyek
pedig kitörési pontot jelentenek a feltörekvő borászatoknak.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A borválaszték egészen elképesztő
méretű. Ezért is van szüksége a fogyasztónak a segítségre. De
a néhány fős alkalmi zsűrik véleményét megjelenítő
matricáknál jobban érdemes figyelni a rendszeresen, ugyanazzal a
stábbal, szakértői csapattal dolgozó véleményformálókra,
<a href="http://bortars.blogspot.be/2013/06/parkerizacio-nem-szazas.html">Robert Parkerre</a>, Jancis Robinsonra, vagy a borkatalógusokra, például
a<a href="http://www.hachette-vins.com/"> Le Guide Hachette des Vins</a>-re. Ez utóbbi stábja évente 50 ezer
bort kóstol meg, közülük válogatnak be az évente megjelenő
kiadványba 10 ezret. Ötből egyet. Vagyis, ez sem elég szigorú
merítés, ezek között is könnyen találhat valaki olyat,
amelyiknek a nyakán ott díszeleg a címke, hogy bizony ő benne van
a katalógusban, de otthon kibontva mégsem okoz maradéktalan
élvezetet, ami benne van.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Aminek igen egyszerű oka is lehet. Ne
feledjük, különbözőek vagyunk, és nem baj, ha másfajta borokat
szeretünk. Még ha nincs is a nyakán aranymatrica, vagy kimaradt a
katalógusból.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgo25VoTyt_f_P-uIe8ygF_dcNnuRBXicb-3SxPqFlDC6p-YxO30w4mAhOO7PodPwDPSlqCD2rMepJCOA9trAVjswmI9-nHmXqGdXmdp6ZRqi2SnoEqs22uf9wzIM5fHC389Aa0NMfFo5J7/s1600/Cuisine+et+Vins-borversenyek.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpK-KE5KYomhokNFuDlzDQvWCo-Koz5Mao6UbpnvVSmyu4P9GvsML7hZijHMTGKxdkZ0OA-dAUhq_g6aJtFxJcl2c6LAaUzLZLAMeVbFr_CogkiyZ-nINUzGEIKAZ07DlprE4SYrxQIAml/s1600/DEGUSTATRICES.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNTfPYssB7b3xa4TAjrMS11lhC79TQ9zgqUnKZzx4CiXFPqOt4GT8NJ_JN9LKEn154U4K2mmhHXANeZ5oJfI-fzpvCBy3aCsVPO9VzQAwD6ebsakzMyLHZ52hjYK8Fx2UmCnMFcX9F0oww/s1600/AILEEN-LEE.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgISCeHn2rZEZVWTDyLt-FoO7uqHT3ENmkrqmV2S4gbXxUvFwmx6Yof8eEWFBGcdaIb0sKTvo44KwyX61Etrxv-5JSryJER4K6_d7sdE8dp26mabFGgNHN8PUK6MH2NwHxjTlurtpf-Cx_V/s1600/DEGUSTATION.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8hgcU-2VCAdoZ__AzP0Ebe_GX64IIu8CYdZi2c4JUJDmaXiesgxgP0Uw5HVuDeYvb41n_UgM1X1RF40su36Cg8OPXbz-XqNXP0CGn0knVuCvszJOfTQqvfIXe_bNGdUChy34rDxcNGuN0/s1600/DWWA-REGIONAL-TROPHY-2014.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-40648292266163367512014-09-23T19:00:00.000+02:002014-09-23T19:02:43.615+02:00Fogalom – amiről fogalmuk sincs<div style="margin-bottom: 0cm;">
A francia bor „fogalom” – ezért
is furcsa, hogy a néhány hónapja már <a href="http://www.terredevins.com/tdv-le-mag/sondage-71-francais-sy-connaissent-pas-en-vin/">a francia nemzeti örökség részévé avatott francia borról</a> alig-alig van fogalmuk – épp a
franciáknak.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A május végén készített felmérést
szeptember elején hozták nyilvánosságra, azóta „csámcsog”
rajta a sajtó, de nem tudom a franciáknál jobb eredményt
érnének-e el, mondjuk a skótok, ha a whiskyről, vagy a németek
és a belgák, ha a sörről kérdeznék őket? (Vagy, ha minket
magyarokat a magyar borokról...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu_mgca3v8R3P_uk-ZPVcp1ltO0Nkpqz_eWS0qNYw21tKabuwX_u-USaCpohR4of7oc-FqohKLNz77CukF5Vq-3fZVf0aBWQO1vBkFZZ3-BxSp1OsZmnJgTwIB2Oxlzdw0s3NbTvx3ZK6K/s1600/Bajszos-borkostolo.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgu_mgca3v8R3P_uk-ZPVcp1ltO0Nkpqz_eWS0qNYw21tKabuwX_u-USaCpohR4of7oc-FqohKLNz77CukF5Vq-3fZVf0aBWQO1vBkFZZ3-BxSp1OsZmnJgTwIB2Oxlzdw0s3NbTvx3ZK6K/s1600/Bajszos-borkostolo.JPG" height="320" width="214" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Valaki a három százalékból?</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A ViaVoice nevű közvéleménykutató
cég ugyanis azt derítette ki, hogy a franciák 71 százalékának
alig van fogalma a franciák nemzeti italáról: a borról. 43
százalék egyenesen azt válaszolta, hogy semmit (!) nem tud róla.
3 százalék sokat, 26 százalék pedig eleget.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A felmérés, amit az egyik francia
bormagazin, a Terre de Vins (Borok Földje) megbízásából készült,
nem állt meg itt, hanem kategorizálta is azt a közönséget,
amelytől a válaszokat kapta. Kiderült, hogy a legtájékozottabb
borfogyasztók az úgynevezett „fehér gallérosok” közé,
vagyis a jól képzett, diplomás, értelmiségi réteghez tartoznak.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az adatok azt jelzik, hogy a francia
társadalomban továbbra is jelen van egyfajta elitista hozzáállás
a borfogyasztáshoz, és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők
körében erős az a meggyőződés, hogy ők az igazán minőségi
borokat nem is engedhetik meg maguknak – állapította meg a
ViaVoice.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A brit The Guardian <a href="http://www.thedrinksbusiness.com/2014/09/survey-reveals-most-french-are-clueless-about-wine/?article-source=newsletter&source=963&date=2014-09-03">a felmérés eredményéről megkérdezte</a> a megrendelő magazin, a Terre de Vins
vezetőjét is, aki szerint a magyarázat részben ott keresendő,
hogy a borfogyasztás összefonódott egy bonyolult világgal,
amelyben a borról beszélni csak egy sajátos bennfentes nyelven
szabad, és ebben a világban meg sem mernek szólalni a kívülállók.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
„A mi magazinunk azt szeretné
megmutatni, hogy a borról beszélni sokkal egyszerűbben is lehet”
- fogalmazta meg véleményét Rodolphe Wartel, lapigazgató.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdgsgf9UVWKcfi6Xsd4YtXy9WfaemYyQ27jrlNYlt8CuG93B8a6gC6wGfNxIvnrrpmQWi-HQARO8-Dx94jqJUA0gPe5JH6iS0QGH3XpQKkJ7KrmLmxN5XYyxaGaZkRHAjbC9_5nKevJ01V/s1600/Poharak-korbe.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdgsgf9UVWKcfi6Xsd4YtXy9WfaemYyQ27jrlNYlt8CuG93B8a6gC6wGfNxIvnrrpmQWi-HQARO8-Dx94jqJUA0gPe5JH6iS0QGH3XpQKkJ7KrmLmxN5XYyxaGaZkRHAjbC9_5nKevJ01V/s1600/Poharak-korbe.JPG" height="267" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egyszerűbben is lehet beszélni a borról (Képek: European Commission)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A közvélemény-kutatás érdekessége
még, hogy a franciák többsége (51%) azt is támogatná, hogy még
mielőtt a kiskorúak elérnék a hivatalosan engedélyezett
„alkoholfogyasztó” kort - tehát 18 éves koruk előtt –
kapjanak megfelelő ösztönzést a kulturált borfogyasztásra.
Enélkül ugyanis a francia fiatalok, amint elérik a 18 éves kort,
teljesen védtelenek maradnak a külföldről rohamszerűen terjedő
„binge-drinking” (gyors, hirtelen, totális lerészegedés)
divatjával szemben.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A bor egészségesebb, kulturáltabb
alternatíva, a „civilizáltság jegye” - vallják a felmérés
résztvevői, bár bizonyára ők is láttak már bortól
lerészegedett embert...</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-71395032269460313462014-07-23T11:49:00.000+02:002014-07-23T11:49:20.108+02:00Nem a részvétel a fontos...<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ha követjük az olimpiákról ismert
filozófia parafrázisát, akkor adódik a következtetés, hogy a
győzelem lehet fontos. De egy borversenyen, ahol több, mint 15 ezer
résztvevő van, tekintélyes nevezési díjért, nem kizárt, hogy
az üzlet sem utolsó... Ami végül is nem baj, hiszen nem
jótékonysági rendezvényről van szó. (Bár Londonban, a Decanter
World Wine Awards versenyen a bírálatok után megmaradó borokat
nyilvános kóstoláson kínálják, és ennek bevétele épp
jótékonysági célra megy...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiE0UovAPGh_LE1ue2SjdXkEqd8PnB3BoDKL8uSz-EVQOSccD5-GEwk4fAmtlkZh_ChQavDpr6TQfVfys5bItcowu-DkauesTefdYiGRfRS4TwKCq5QP6Pc6oL_UhLOIwgLU-GGw7_wvNF/s1600/DWWA-Judging-Week-3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiE0UovAPGh_LE1ue2SjdXkEqd8PnB3BoDKL8uSz-EVQOSccD5-GEwk4fAmtlkZh_ChQavDpr6TQfVfys5bItcowu-DkauesTefdYiGRfRS4TwKCq5QP6Pc6oL_UhLOIwgLU-GGw7_wvNF/s1600/DWWA-Judging-Week-3.jpg" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Vakon kóstolnak, de a borvidéket és a palack árfekvését azért ismerik (Fotó: DWWA)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Írtam már egy-két borversenyről
(Challenge International du Vin, Bordeaux, Concours Mondial Bruxelles
és Pozsony, TOP100Wines, Sydney) és két alapvető bajom majd
mindegyikkel volt: az igazán nagynak mondott borok távol maradnak
az ilyen versenyektől, illetve a résztvevő borokat nem elég
széles körben mérik össze egymással. Ez utóbbi alatt azt értem,
hogy – tegyük fel – egy vörös házasítás nem az összes
többi vörös házasítással versenyez, hanem a saját térségéből
és árkategóriájából benevezett többivel, illetve azok közül
is csak annyival, amennyit ugyanaz a zsűri végigkóstol.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A nagyszámú minta miatt ugyanis sok,
rendszerint 4 fős panelben folyik a bírálat, egy panel pedig
versenytől függően legfeljebb 40-50 bort kóstol végig egy napon,
a teljes verseny pedig rendszerint 4-5 napig tart: azaz egy zsűri talán 200 borral találkozik a több ezer résztvevőből, mégis,
egyetlen panel bírálata alapján is odaítélik az
arany-ezüst-bronzérmeket. Márpedig így jelentős különbségek
lehetnek arany- és arany-, vagy bronz- és bronzérem között.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyL45xeMOx3T8FU1ciFVfiOMxZWxCvnac9G5-j53MG2TSAqTndQfOYezcBBMF1PWyUnj0PP072Xf-VzvOR4woyYbSJRMSStV9wg_XxoXcmjnxnNLPEQqe3-g1m-BjlHU7s5zd3-M5bdlAt/s1600/Domaine-de-la-Vougeraie-Monopole-Le-Clos-Blanc-de-Vougeot-France-Burgundy-2011.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyL45xeMOx3T8FU1ciFVfiOMxZWxCvnac9G5-j53MG2TSAqTndQfOYezcBBMF1PWyUnj0PP072Xf-VzvOR4woyYbSJRMSStV9wg_XxoXcmjnxnNLPEQqe3-g1m-BjlHU7s5zd3-M5bdlAt/s1600/Domaine-de-la-Vougeraie-Monopole-Le-Clos-Blanc-de-Vougeot-France-Burgundy-2011.jpg" height="400" width="118" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A fehér házasítások díjazottja</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ezért érdekelt különösen az egyik
legnagyobb világverseny, a neves angol bormagazin, a Decanter által
szervezett DWWA, azaz a <a href="http://www.decanterawards.com/en/dwwa/why-enter/how-the-dwwa-works/">Decanter World Wine Awards értékelési módszere.</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A díjazottak hányada például ezen a
versenyen a legmagasabb: 15007 benevezett bor közül 10455 részesül
valamilyen elismerésben. A legszigorúbb egyébként ebből a
szempontból Sydney, ahol kétezer nevezés közül 300, vagyis 15
százalék kaphat díjat. A Decanternél jó kétharmada. A Concours
Mondial-on 30 százalékát díjazzák a boroknak, Bordeauxban is
ugyanennyit. Londonban ennyivel jobbak lennének a borok? Talán
inkább más a filozófia. És nem csak a részvétel a fontos...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Sydneyben azonos jellegű borok
küzdenek egymással (pl. egy száraz fehér a többi száraz
fehérrel, mindegy, honnan érkezett), Londonban is hasonló borokat
szerveznek egy flight-ba (a zsűri számára egy körben kivitt 7-8
bor közé), de egy régióból, és azonos árfekvésből. Bizonyára
a sok nevezett bor miatt kell sok-sok kategóriát létrehozni, hogy
a zsűrik egyáltalán a végére juthassanak a bírálatnak, de
emiatt a kategorizálás miatt az egyik régió borainak reményük
sincs arra, hogy összemérjék őket egy másik régió boraival.
Hivatalosan legalábbis soha senki nem fog összemérni egy
bordeaux-it egy villányival. Vagyis olyan mese, amelyben a szegény
ember legkisebb fia legyőzi a gazdag királyfit – nem létezik...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A londoni verseny zsűrije óriási: az
idén 221 szakemberre volt szükség, hogy egy héten át kóstolják
a 31 különböző régióba sorolt borokat. A zsűritagok jó
ismerői annak a térségnek, amelyiknek a borait elbírálják,
ezzel nincs is baj (bizonyára azok, akik 4-5 régió zsűrijébe is
beülnek egy-egy napra – mert ilyen is van - mindegyikhez nagyon
értenek...).</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtVC6LetXXw66USAMrMdqvsbVIUw9FS5lFSLneqOMtJT8oEY7wskKRaH3sJzNP1wVJKnPydoCn-Y2RZvbBCfPUkBtQU_2E-RgYdhvofddKrF0H_g3xlKgs6XxEkvNB20lbwOxaHaxyoYoD/s1600/Cseke+G%25C3%25A1bor.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtVC6LetXXw66USAMrMdqvsbVIUw9FS5lFSLneqOMtJT8oEY7wskKRaH3sJzNP1wVJKnPydoCn-Y2RZvbBCfPUkBtQU_2E-RgYdhvofddKrF0H_g3xlKgs6XxEkvNB20lbwOxaHaxyoYoD/s1600/Cseke+G%25C3%25A1bor.jpg" height="400" width="240" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Cseke Gábor a zsűri elnökével, Steven Spurrierrel (balra)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A magyar „borbíró”, aki már hat
alkalommal zsűrizett az idén tizedik alkalommal megrendezett DWWA-n
természetesen a magyar-cseh-román-szlovén „régió” borait
értékelte. Cseke Gábor elmesélte, hogyan is zajlott a munka:
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
„Délelőtt-délután is 4-5 flight,
mindegyikben 8-10 borral, hasonló fajtájú vagy karakterű borok,
cukortartalom szerint növekedve. Pl. illatos fajtáknak 1 flight,
rizling-olaszrizling-pinot gris flight, c hardonnay-furmint flight,
rosé flight. Természetesen külön flight a vörösboroknak és a
desszertboroknak” - mondja Cseke Gábor, aki az egy héten, öt
napon át tartó zsűrizésből rendszerint csak három-négyet
szokott vállalni. Nem csoda, el lehet fáradni a napi 80 bor
értékelése során.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Cseke Gábor annyit elárult a
műhelytitkok közül, hogy a régióbesorolás nem állandó, hanem
a nevezések számától függ. - „Tavaly és tavalyelőtt például
több nevezés volt Magyarországról, ezért volt külön magyar
régió, de az idén nem volt hozzá elegendő résztvevő” -
magyarázta. Ezért vonták össze a magyar borokat a cseh, román és
szlovén versenytársakkal. Ennek persze meglehetett volna az a
hátránya, hogy ha szerepel egy magyar tokaji és egy szlovák
tokaji, a kettő külön-külön mérettetik meg, nem egymáshoz
hasonlítják őket (Szlovákia az összes többi kelet-közép-európai
ország régiójába volt besorolva). Lehet, hogy az egyik (pl. a
magyar régióban) a többi borral összevetve alacsonyabb értékelést
kap – mert magasabb az átlagos színvonal, a másik a
közép-európaiban – a többihez képest – kiemelkedik,
aranyérmet, régiódíjat kap, holott, csak ha egymással
hasonlíthatnák össze a két tokajit, akkor születhetne hiteles
eredmény. Ez – tudom – hipotetikus, de egy jó versenynek ki
kell zárnia az ilyen tévedési lehetőségeket.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Összesen egyébként 31 régiót
hoztak létre az egész világból, de ebben Franciaország egyedül
7+1 régióval szerepelt (Elzász, Bordeaux, Burgundia, Rhone,
Languedoc, Loire, Champagne és az összes többi). Ha összeadjuk,
egy zsűri 5 napon át délelőtt-délután 4-4 (vagy 5) menetben
8-10 bort értékel, ez napi mintegy 80, tehát legalább 400 bor egy
héten – ennyi kell ahhoz, hogy egy régiót létrehozzanak a
Decanter versenyén. Ha kevesebb érkezik valahonnan, akkor mellé
sorolnak egy szomszédos országot, ha több a bor, újabb bíráló
panelt hívnak össze, persze lehet, hogy nem egy teljes hétre,
hanem csak annyira, amennyire kell.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOuNQaGKkGaJB7Zcw7Geh1BydagMaNvVqbMd1_3iFbi1w3GbsbcES6Ojdk3ShrLTOWSi44HmchDK9wcg7KFkMKSVbDBubU5d_N2neTZEsYx7K7cBOwEthQAnFe80aFGFUMxJwW2ybQCO4E/s1600/Cseke+lap.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOuNQaGKkGaJB7Zcw7Geh1BydagMaNvVqbMd1_3iFbi1w3GbsbcES6Ojdk3ShrLTOWSi44HmchDK9wcg7KFkMKSVbDBubU5d_N2neTZEsYx7K7cBOwEthQAnFe80aFGFUMxJwW2ybQCO4E/s1600/Cseke+lap.jpg" height="300" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Arany-ezüst-bronz-ajánlott - a ponthatárok</td></tr>
</tbody></table>
<br />
A borokat pontozzák (maximum 20 pontot
adhat egy bíró), aranyérmet 18,5-20 pontért adnak, ezüstöt
17-18,4-ért, bronzot 15,5-16.9-ért, és ajánlást kap egy bor
14,5-15,4 pont között. Látható, hogy másfél pontosak az érmes
határok, az ajánlott kategória azonban szűkebb.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
De mi van, ha eltér a panelben kóstoló
zsűritagok véleménye? Erről ismét Cseke Gábort érdemes
meghallgatni:
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
„A flightokat mindenki magában
kóstolja, és amikor végeztünk egy flight-tal, akkor mindenki
mondja, milyen érmet adott. Ha a 4-ből 3-1 arányban adtak
ugyanolyat, akkor azt a panelelnök kihirdeti, ha nem, mondjuk 2-2,
akkor vitatkozunk. Ha például egy bronz, két ezüst, egy arany,
akkor általában ezüst lesz a döntés” – magyarázza a magyar
„hatszoros” Decanter zsűritag, de az igazán érdekes helyzet
az, amikor külső segítséggel születik meg a döntés.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
„Olyan is előfordulhat, hogy
mindenki mást adott, 1 arany, 1 ezüst, 1 bronz, 1 commended, (azaz
ajánlott), ilyenkor vita következik, visszakóstolással. Ha nem
tudunk megegyezni egy éremben, akkor odahívjuk Angela Muirt (a
régió vezetőjét), vagy Steven Spurriert, az egész verseny
elnökét, vagy helyettesét, Gerard Basset-t. Az ő szavuk már
végleges” – ismerteti az eljárás lényegét Cseke Gábor,
hozzátéve, hogy ha nem aranyéremről van szó, hanem két bronz,
két „ajánlott” értékelés miatt alakul ki holtverseny, ott
elég, ha a panel elnöke mondja ki a döntő szót.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbwSNxM9uuIZ9w4i8_uNHd0ZJUh50HZzB1hW4AIHiG1X972UJBTOnT8n73ASaNvA4b_LravPCgvBxnQWeEvsLAx3BElAgJzr74HWhVWalED-Z2eQI96xr1r0jS8xXkL45TwtvN62ELt1YD/s1600/Cseke+flight.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbwSNxM9uuIZ9w4i8_uNHd0ZJUh50HZzB1hW4AIHiG1X972UJBTOnT8n73ASaNvA4b_LravPCgvBxnQWeEvsLAx3BElAgJzr74HWhVWalED-Z2eQI96xr1r0jS8xXkL45TwtvN62ELt1YD/s1600/Cseke+flight.jpg" height="300" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az egyik flight Cseke Gábor asztalán</td></tr>
</tbody></table>
<br />
Az első kóstolás előtt meglehetősen
szigorúan egymáshoz rendelik a borokat – méghozzá ár szerint.
Külön bírálják el a 7,99 font alatti, a 8-14,99 font közötti,
a 15-29,99 font, 30-59,99 font és a 60 font fölötti kategóriába
eső borokat. Tehát, egy drága bort nem hasonlítanak össze az
olcsóbbal. A zsűrizés objektivitását igyekeznek azzal
hangsúlyozni, hogy vakon tesztelik a mintákat, de a zsűri azt
azért tudja, hogy melyik régió, milyen árfekvésű borát
kóstolja éppen. Vagyis egy „szegénylegény” nem mérkőzhet
meg a „királyfikkal”. Nincs „abszolút kategória” vagy más
szóval „nyílt bajnokság”.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A versenynek azonban itt még nincs
vége, de már két árkategóriára szűkül a választék: 15 font
alatti és fölötti borokra. Egy-egy régió aranyérmeseit kóstolja
újra egy régióelnökökből álló panel, hogy eldöntsék, ki
kaphat „regionális trófeát” - idén ilyet szerzett például a
Béres Szőlőbirtok 2008-as hat puttonyos tokaji aszúja és a 2007-es Takler Minden 50 Évben kékfrankos is.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhND5nuvbly4iR1KNPFZk3LXItRIXDlQko3aCVYkReuTKv03l5NTq3FSIUzRT9ytqoRLJjit6n_OZPci86-t7Zme9RKcivTnXyvcywrKinaTFykqjy19aW9z8CZTSXzP2nG9zv1Xe3ZqfSv/s1600/DWWA-Judging-Week-7.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhND5nuvbly4iR1KNPFZk3LXItRIXDlQko3aCVYkReuTKv03l5NTq3FSIUzRT9ytqoRLJjit6n_OZPci86-t7Zme9RKcivTnXyvcywrKinaTFykqjy19aW9z8CZTSXzP2nG9zv1Xe3ZqfSv/s1600/DWWA-Judging-Week-7.jpg" height="212" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fotó: DWWA</td></tr>
</tbody></table>
Azután a regionális győzteseket -
immár egy harmadik körben - újra csoportosítják, de az ár
mellett már fajták szerint is: pezsgőket, párlattal erősített
borokat, sauvignon blanc-t, chardonnay-t, rizlinget, egyéb fehér
fajtaborokat, fehér házasításokat, rozékat, vörös
házasításokat, pinot noirokat, valamint két nagy francia
borvidék: Bordeaux, és a Rhone-vidék borait, illetve spanyol és
olasz fajtaborokat kóstol újra a verseny főbíráiból álló
csúcs-zsűri, hogy a nemzetközi trófeákat odaítélje.<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhND5nuvbly4iR1KNPFZk3LXItRIXDlQko3aCVYkReuTKv03l5NTq3FSIUzRT9ytqoRLJjit6n_OZPci86-t7Zme9RKcivTnXyvcywrKinaTFykqjy19aW9z8CZTSXzP2nG9zv1Xe3ZqfSv/s1600/DWWA-Judging-Week-7.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhND5nuvbly4iR1KNPFZk3LXItRIXDlQko3aCVYkReuTKv03l5NTq3FSIUzRT9ytqoRLJjit6n_OZPci86-t7Zme9RKcivTnXyvcywrKinaTFykqjy19aW9z8CZTSXzP2nG9zv1Xe3ZqfSv/s1600/DWWA-Judging-Week-7.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhND5nuvbly4iR1KNPFZk3LXItRIXDlQko3aCVYkReuTKv03l5NTq3FSIUzRT9ytqoRLJjit6n_OZPci86-t7Zme9RKcivTnXyvcywrKinaTFykqjy19aW9z8CZTSXzP2nG9zv1Xe3ZqfSv/s1600/DWWA-Judging-Week-7.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><br />
<br />
Magyar bor az idén nem kapott
nemzetközi trófeát, bár a boraink az átlagnál jobban
szerepeltek. Átlagnak a 15007 nevezettből elismerést szerzett
10455 bort tekintem, ami 69,667 százalék. A verseny brit
szervezőitől kapott tájékoztatás szerint a magyar borok 81,89
százaléka lett díjazott, amivel csaknem az összes francia régiót
is maga mögé utasította a magyar borászat. Egyedül a nagyobb
borrégiókon kívüli „összes többi” francia borkategória
szerepelt jobban, mint mi (84,5 % díjazott). A díjazottak
adatbázisa az interneten is szabadon kereshető, de a résztvevőkről
pontos adatokat szerezni nem volt egyszerű. A Decanter többszöri
próbálkozás után „nyílt” csak meg, és csak a fenti
százalékokat volt hajlandó közölni – amiből persze sok minden
visszakövetkeztethető. (Az efféle rejtélyes titkolózás persze
erősíti azokat a megérzéseket, hogy az üzleti szempontok nem
feltétlenül az utolsók között állnak a rangsorban...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A magyar részvétel fő szervezője
egyébként a<a href="http://www.borkulturakft.hu/decanterworldwineawards_87#Decanter%20World%20Wine%20Awards%20eredm%C3%A9nyek"> Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit kft.</a>, amely
26 borászattól 62 „minta” nevezését intézte, de ezzel a
lista nem teljes, hiszen a borászatok önállóan is
jelentkezhetnek, sőt, akár angliai (vagy máshol bejegyzett)
kereskedők is küldhetnek a versenyre magyar borokat. Miután a
magyar díjazottak száma összesen 104 volt (ami a szervezők
tájékoztatása szerint csaknem 82 százalék), a résztvevők köre,
azaz a beküldött „minták” száma 127 lehetett.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A díjazottak mindegyike jogosult az
elnyert arany-ezüst-bronz medál vagy „ajánlott” jelzés
feltüntetésére. Ezeket a palackra ragasztható címkéket külön
meg kell rendelni a szervezőktől, a legkisebb rendelhető mennyiség
1000 darab, a tekercs ára 49 font. Ez is az üzlet része...<br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">(Köszönet a képekért Cseke Gábornak és a DWWA-nak.) </span></div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-62211610270474981832014-06-24T10:12:00.001+02:002014-06-26T17:35:44.522+02:00Hordóíz<div style="margin-bottom: 0cm;">
Hordóízű borról jobb nem is
beszélni. Legalábbis akkor, ha a „hordóíz” alatt azt értik,
mint régen: a rosszul kezelt, dohos, penészes hordóban tartott bor
elviselhetetlen, ihatatlan ízét.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
De újabban nem csupán negatív
értelemben használatos a kifejezés: „hordóízű bor”, hanem a
barrique-os borok elterjedése óta dicsérőleg is, ilyesformán:
finom hordóíze van, mert érezni a boron a hordó által
kölcsönzött pörkölt kávé és vanília illatot.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjREBGlANsi1RiJ1DpaVKzlyuqvUI2o8kqQaGIoYAGEXs8IdqNy2tNPck7F0eEuNkaIFGqWjIuAVcQq663qK-xbEXEaE5IWNJWaoKg3abvCH1ffG8xBbWJ9w312mbXZTNi71Z8avnngs77H/s1600/Wine_Barrels-wiki-.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjREBGlANsi1RiJ1DpaVKzlyuqvUI2o8kqQaGIoYAGEXs8IdqNy2tNPck7F0eEuNkaIFGqWjIuAVcQq663qK-xbEXEaE5IWNJWaoKg3abvCH1ffG8xBbWJ9w312mbXZTNi71Z8avnngs77H/s1600/Wine_Barrels-wiki-.jpg" height="292" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Amerikai tölgyből készült barrique hordók valahol a Napa-völgyben (fotó: Sanjay Acharya)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Vannak persze borászok, szakírók,
akik kifejezetten elutasítják, hogy <a href="http://www.vinoport.hu/?node=4651">a boron érezhető legyen a hordó által keltett ízhatás</a>, hallottam, hogy valaki egyenesen
„parkettaízűnek” aposztrofálta a túlságosan tölgyfaízű
bort (ami azzal is kapcsolatos lehet, hogy tölgyfaízt nem csak
hordótól kaphat a bor, hanem a történetesen épp parketta alakú
fadarabkáktól. Ezeket aztán olyan borokba is elhelyezhetik,
amelyek soha nem láttak fahordót – de erről majd később...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Tölgyfa, tehát. Legalábbis, ha
borról van szó. Mert pálinkát legendásan jó eperfa hordóban,
vagy cseresznyefa hordóban érlelni, hiszen ahogy mondják,
lekerekíti, lágyítja a karcos alkoholt (bár talán a
gyümölcsválogatásnak és a pálinkafőzésnek kellene
körültekintőbbnek lennie, hogy ne a hordó „csinálja készre”
a pálinkát).</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiybSKq6YLv-pp34tSoPy5LjgAWYju95oJds2tJTAMj5kMOW0sZ4T4-z-YvK_vYpepe_UXyp7vPb2H8ThyphenhyphenbURXChDtD-bAcPc5R1ZycURhLq9sTmQgg58_u77Wb2LnpZWZbYVNKKmlcNVss/s1600/Bodegas+Tobias+hord%25C3%25B3s+%25C3%25A9rlel%25C3%25A9s.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiybSKq6YLv-pp34tSoPy5LjgAWYju95oJds2tJTAMj5kMOW0sZ4T4-z-YvK_vYpepe_UXyp7vPb2H8ThyphenhyphenbURXChDtD-bAcPc5R1ZycURhLq9sTmQgg58_u77Wb2LnpZWZbYVNKKmlcNVss/s1600/Bodegas+Tobias+hord%25C3%25B3s+%25C3%25A9rlel%25C3%25A9s.jpg" height="213" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Tobia pincében - ezek a hagyományos hordók</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Vajon a bor esetében csak a tölgyfa
lehet a hordó anyaga? Alapvetően igen, de épp ezzel kapcsolatban
<a href="http://www.decanter.com/news/wine-news/587140/rioja-winemaker-swaps-oak-for-chestnut?utm_source=Eloqua&utm_medium=email&utm_content=news+alert+link+13062014&utm_campaign=Newsletter-13062014">zajlik egy érdekes kísérlet is az egyik spanyol borászatban</a>. Már
a vége felé járnak, ugyanis a harmadik évet tölti a kísérleti
bor a tölgyfa mellett gesztenyéből, akácból és kőrisből
készült hordókban.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A négyféle fából készült 120
hordóban a Riojában engedélyezett öt fehér szőlőfajta bora
érlelődik, ugyanabban a pincében, ugyanolyan körülmények
között: viura, garnacha blanca, tempranillo blanco és két fehér
világfajta: chardonnay és sauvignon blanc. A három évre tervezett
érlelésből már csak év van hátra. <a href="http://www.bodegastobia.com/elautor-en.html">A borászat vezetője, Oscar Tobia</a> azt tervezi, hogy olyan házasításokat készít, amelyekhez
mind a négy hordófajtában érlelt borokat felhasznál majd. A
Tobia borászattól nem idegen a kísérletezés, hiszen ők voltak
az elsők, akik Riojában tölgyfahordóban erjesztett rozét
készítettek, még 1996-ban. (Akkor ahhoz, hogy egyáltalán
engedélyt kapjanak ilyen kísérletre, a szigorú riojai
borkészítési szabályok miatt két éven át kellett győzködniük
a hatóságokat.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egy év múlva bizonyára olvashatunk
majd a gesztenye- vagy a kőrisfa hordóban érlelt borok
milyenségéről. A legnagyobb bizodalmam – teljesen kívülálló
érdeklődőként – még az akácban lenne, hiszen az akácvirág
illata vagy épp a méz íze, aromája több fehérborban érezhető,
sőt, számomra több alkalommal tett emlékezetessé egy-egy
chardonnayt vagy muskotályt. Osztrák borászok állítólag
használtak (használnak?) akáchordókat, Beaujolaisban pedig
gesztenyefahordókban is készítettek bort. Igaz, annyira porózus
az anyaga, hogy kívülről viasszal kellett bevonni, ami miatt a
hordós érlelés lényege veszett el, hiszen a bor már nem
érintkezett az oxigénnel. Az egészet a gesztenyefa magas
tannintartalma indokolta, mert az bizonyos borokkal kifejezetten jót
tehet.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNg5XipjQoVjcwROTX486WsW9vWXA1BVJtH4sYwEC0ueOVKHz8g_fRyKAWzGBng56pL8jyWZ-YOQ5LY595EqK8Xr9J54AIA1fciYoN_9oCmsHcWOZtxMha3ctEzVaWQbooQNLv3TvbXBE7/s1600/Bodegas+Tobias+ac%25C3%25A9ltart%25C3%25A1ly.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNg5XipjQoVjcwROTX486WsW9vWXA1BVJtH4sYwEC0ueOVKHz8g_fRyKAWzGBng56pL8jyWZ-YOQ5LY595EqK8Xr9J54AIA1fciYoN_9oCmsHcWOZtxMha3ctEzVaWQbooQNLv3TvbXBE7/s1600/Bodegas+Tobias+ac%25C3%25A9ltart%25C3%25A1ly.jpg" height="400" width="266" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Tobia borászat: acéltartályos erjesztés vagy fahordó?</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az, hogy a Tobia borászatot milyen
szándék indította arra, hogy a borkészítéshez (pontosabban a
hordó elkészítéséhez) a tölgyfán kívül más fafajtát is
kipróbáljanak, nem tudni. A kísérletező kedv? A tölgyfák
védelme? A tölgyfahordók magas költsége? A barrique-olás
csökkenő népszerűsége? Az tény, hogy egy 225 literes francia
barrique hordó ára 5-600 euró felé közelít (áfa nélkül), és
nem biztos, hogy minden egyes borászat érvényesíteni tudja
borainál ezt a több, mint 2 eurós literenkénti felárat.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az is igaz, hogy az amerikai
tölgyfahordók olcsóbbak (300-350 euró), és valamivel olcsóbbak
a franciáknál az orosz (!) és a magyar tölgyfahordók is, azzal a
különbséggel, hogy a nálunk készültek minőségükben közelebb
állnak a francia hordókhoz, mint az amerikaiak. Persze nem a hordók
kivitelezésére, hanem a faanyag tulajdonságaira kell gondolni. A
magyar tölgyfa annyira elfogadott még a francia hordókészítőknél
is, hogy vannak köztük, akik Magyarországról is importálnak
alapanyagot, és a kész hordót már francia termékként
értékesítik, anélkül, hogy a vásárló tudná, magyar tölgyfát
is talál a hordó anyagában.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az amerikai tölgy lazább szerkezetén
át hamarabb jut be az oxigén a borhoz, ami korábbi érést
eredményez, mint a francia hordókban. A benne lévő aromaanyagok
is hamarabb kioldódnak, ezért is elég amerikai barrique hordóban
6-10 hónapon át érlelni a bort – palackozás előtt. A francia
tölgy ezzel szemben finomabb szemcsés szerkezetű, tömörebb fa,
emiatt hosszabb érlelési időre van szükség, és a hordó
gyártása is más: hasítják a dongákat, míg az amerikait inkább
fűrészelik.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A tölgyfa egyébként mindenhol más
tulajdonságokkal rendelkezik. Szakemberek mondják, hogy más a
mecseki tölgyfa, mint a zempléni – a borászok legtöbbször úgy
is rendelik a hordót, hogy tudni akarják az alapanyag eredetét,
mert más tulajdonságot ad a bornak az egyik és a másik.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egy tölgyfa több, mint százéves
lesz, mire kivágják, hogy hordó készülhessen belőle. A hosszú
évtizedek alatt naponta 400 liter (!) víz haladt át a gyökerein.
A több millió liternyi felszívott és elpárologtatott víz
meghatározza a tölgyfa anyagát, amelyben benne van a fa levelei
által előállított, és a fa sejtjeiben elraktározott cukor is.
Amikor a kész hordót belül megpörkölik, akkor ez a cukor
karamellizálódik – ez köszönhet vissza a bor ízében is.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZAs-c8CMMQlRMLDv2SVsNaWkis0v_P-h0l1H8OdygBZNRr_4yc3bGnzCgGkA8nUL6Vad7KU-DBfpLLOWXABcvst-pw5UOONBunqsiTB3yyzUXG6Lbxl05FNunsHzP8txIoyPz0lEyzyR9/s1600/IMG_5605.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZAs-c8CMMQlRMLDv2SVsNaWkis0v_P-h0l1H8OdygBZNRr_4yc3bGnzCgGkA8nUL6Vad7KU-DBfpLLOWXABcvst-pw5UOONBunqsiTB3yyzUXG6Lbxl05FNunsHzP8txIoyPz0lEyzyR9/s1600/IMG_5605.JPG" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A Mosell-környéki fehérboroknak is jót tehet a hordós érlelés</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A különböző helyekről származó
tölgyfák eltérő tulajdonságokat kölcsönözhetnek a bornak:
fehérborokhoz a Mosell-környéki erdők, vagy Limousine és Cher
tölgyeseit javallják <a href="http://www.vignevin-sudouest.com/publications/fiches-pratiques/elevage-vins-futs-barriques.php">a francia szakértők</a>, a vörösekhez
Burgundia, a Vogézek vagy Troncais tölgyerdőit. Amikor egy bor
fogyasztásakor vanília, kókuszdió, kakaó, kávé, pörkölt
mogyoró, bors, édesgyökér (ezt használták valaha a medvecukor
édesítésére), vagy pirítós kenyér illatára emlékeztető
jegyeket veszünk észre, az nagy valószínűséggel a hordótól
van. Szakemberek szerint, hogy melyik illat és aroma a domináns, az
a hordó korától is függ, hiszen a hordó is változik, kioldódik
belőle annak savtartalma és a tannin is. De az is számít, hogy az
új hordót hogyan kezelték, illetve mennyire égették-pörkölték
meg a belsejét.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A borászok többnyire el akarják
kerülni, hogy a bor szőlőtől kapott természetes illatát és
aromáját túlságosan elnyomják a hordótól kapott ízek, de ha
lehet, akkor járuljanak hozzá ahhoz, hogy komplexebb, érdekesebb,
fűszeresebb legyen a bor. Legtöbbjük végigkísérletezte már,
hogy mekkora hordóban szereti érlelni a bort, hogy az újbort teszi
a fahordóba érlelni, vagy már a mustot is abban hagyja megerjedni.
Minden borásznak meglesz erre előbb-utóbb a maga receptje. <a href="http://www.foodandwine.hu/2010/04/14/a-hordo-apol-s-eltakar/">Kaló Imre, a szomolyai borász és borfilozófus</a> például nem a
hagyományos francia barrique hordó méretet kedveli, hanem a több
száz literes (500-1500 l) óriáshordókat, amelyekben nem a
szokásos 24-36 hónapig érleli a bort, hanem akár kétszer annyi
ideig is (amit még 2-3 év palackos érlelés követ). Vagyis akár
tíz éves is lehet egy bor, mire pohárba önti.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Három év után egyébként már nem
nagyon ad hozzá saját ízt a borhoz a tölgyfahordó, utána csak
tárolóeszköz, bortartály. Vagy már az sem, hiszen három év
hordós érlelés után már a nagy borokat is rendszerint
palackozzák. (Persze, mint láttuk, lehetnek kivételek.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A nagyméretű ászokhordók egyébként
akár évtizedekig is szolgálhatnak egy-egy pincében, de ahhoz,
hogy amikor újonnan érkeznek ne adják át a tölgyfa
jellegzetességeit a bornak, <a href="http://www.magyarszo.com/hu/2011_09_07/gazdasag_mezogazdasag/43790/">kezelni kell őket:</a> többször
gőzölik-lúgozzák-öblítik, mire először bor kerül beléjük.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Hogy mi lesz az elhasznált hordókkal?
Azok a borászatok, amelyek rendszeresen új hordókban „nevelik”
a bort – eladják a barrique-olásra már nem használt hordókat.
Más, többnyire kisebb borászatok bortárolásra, hordós érlelésre
még használhatják őket, de amikor Dél-Afrikában a Stellenboch
borászatnál jártam, ők azt mondták, bútorgyáraknak adják
tovább a már nem használatos hordókat.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPsmFOws9GsxxK2F2LkwM9khHexTQEsxwMFDvBS8-tB1gW2OW9tch5yVPRBeto682diAgcLRSbBOfWf8loKbyj_akBpfaMFl8_4fLo4gQ0t144v1ewvFEKGqWrpGHlw_quoQj7RelEVnpO/s1600/Oak_chips_in_chardonnay.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgPsmFOws9GsxxK2F2LkwM9khHexTQEsxwMFDvBS8-tB1gW2OW9tch5yVPRBeto682diAgcLRSbBOfWf8loKbyj_akBpfaMFl8_4fLo4gQ0t144v1ewvFEKGqWrpGHlw_quoQj7RelEVnpO/s1600/Oak_chips_in_chardonnay.jpg" height="238" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Chardonnayban úszik a "parketta" (fotó: wikipédia)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Végezetül egy létező, de igényesebb
borászok által nem támogatott gyakorlatról: a tölgyfachipsről
és a tölgyfakockáról (amit az elején parkettaként emlegettünk).
<a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Oak_(wine)#Oak_types_and_sources">1999-ben Bordeaux-ban m</a>ég súlyos pénzbüntetésre ítéltek
borászatokat azért, mert tölgyfamorzsát kevertek a borba –
ezzel értek el olyan hatást, mintha az új hordóban érlelődött
volna. Azóta az EU agrárszabályai már engedélyezik ezt a
módszert borkészítés során. Vagyis, változnak az idők. (A
magyar bortörvény 2004-es végrehajtási utasításában is az
engedélyezett segédanyagok között szerepel az „égetett
faforgács/csipsz” - sic! - kísérleti jelleggel...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkOO9B4jjCtS7NognqYKFpsErY6aRTDsx7D1NDQ3u17khotTZg-ggNGhbYyHW_7PK_mXdhu6kI0Pyc39dqAJTL2_6A-MT6HYNnQ2-c6Q2TxxHPgwmWt5ynOZDskyHX1p3nnKrjSBWuz2Xq/s1600/t%25C3%25B6lgyfa-aroma.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkOO9B4jjCtS7NognqYKFpsErY6aRTDsx7D1NDQ3u17khotTZg-ggNGhbYyHW_7PK_mXdhu6kI0Pyc39dqAJTL2_6A-MT6HYNnQ2-c6Q2TxxHPgwmWt5ynOZDskyHX1p3nnKrjSBWuz2Xq/s1600/t%25C3%25B6lgyfa-aroma.jpg" height="170" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
De addig talán nem jutunk el, hogy
elfogadott legyen a fadarabkák helyett kicsi üvegcséből néhány
csepp tölgyfa-kivonatot önteni borhoz. Mert sajnos a lehetőség
adott, a „hordóízű” üvegcse – létezik.</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-79839794445546331642014-06-06T18:47:00.001+02:002014-06-08T21:35:52.140+02:00Pezsgő ellenállás<div style="margin-bottom: 0cm;">
Sokszor tréfálkoztunk annak idején
azon, hogy a partizánok száma arányosan nőtt azzal, ahogy
távolodtunk időben a háború végétől. Most, 70 évvel a
partraszállás után azt kell megtudnunk, hogy a francia ellenállás
hősei között, bizony, ott voltak a nagy pezsgőkészítő
pincészetek is. Csakhogy ez nem vicc,<a href="http://books.google.be/books?id=ca2nXhwPc7cC&pg=PT55&lpg=PT55&dq=Otto+Klaebisch,+Robert+Jean+De+Vog%C3%BC%C3%A9&source=bl&ots=nx1oOE5xFa&sig=898pnPC83Ulh3wbP4X9It00L8gs&hl=hu&sa=X&ei=1uORU_WHBdTQ7AaZvIGQDQ&ved=0CF4Q6AEwBg#v=onepage&q=Otto%20Klaebisch%2C%20Robert%20Jean%20De%20Vog%C3%BC%C3%A9&f=false"> könyvek, dokumentumregények</a>
is születtek erről. <a href="http://www.decanter.com/news/wine-news/586923/champagne-houses-served-nazis-fizzy-dishwater?utm_source=Eloqua&utm_medium=email&utm_content=news+alert+link+06062014&utm_campaign=Newsletter-06062014">Legutóbb pedig a neves angol bormagazin</a> írt
róla.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRC3h0lKYdBThiYTiAQVwhznZpR_n6CE3k4FI65hi1TlEVCBxGmTcdXlDYO96FEI_VwD1TKEE1C4oillijXe_BN_MJvgDF9sqmfn2u657dLrUuZHecGrZS2BUnHI0tUBUgt_630MEGC312/s1600/Moet-2-150x150.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRC3h0lKYdBThiYTiAQVwhznZpR_n6CE3k4FI65hi1TlEVCBxGmTcdXlDYO96FEI_VwD1TKEE1C4oillijXe_BN_MJvgDF9sqmfn2u657dLrUuZHecGrZS2BUnHI0tUBUgt_630MEGC312/s1600/Moet-2-150x150.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A célpont: Champagne</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A német megszállás idején a nácik
sokmindent megtettek azért, hogy megkaparintsák a franciák
italkészleteit. Egyrészt nem sok jobb "üzlet" van annál,
mint a hadizsákmányként olcsón megszerzett drága borokat, pezsgőket,
konyakokat jó pénzért eladni - ebből is pénzt csináltak
ugyanis, hogy a Wehrmachtot finanszírozzák. Másrészt sok-sok jó
pontot szerezhetett az a német parancsnok, aki jeles ajándékot
küldött haza feletteseinek. Berlinben el is várták, hogy havonta
érkezzen jelentős szállítmány a franciáktól. Harmadrészt
maguk a megszállók is szívesen fogyasztották a megszerzett
italokat. A franciák pedig mindent elkövettek, hogy megóvják
készleteiket a fosztogatástól.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az ellenállók különféle
leleményekkel próbálták megtéveszteni a németeket: például
lefalazták a pincéiket - természetesen úgy, hogy ne lehessen
észrevenni a friss falakat. Mögöttük rejtették el az értékesebb
palackokat.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVDS_Soni96pSL9kUCnxnCKnSVbzsXcN53JTQ1nQjSFLyLFu25szut5liba80Qfm_vTJEWx-h02qPlvZZoLcd5Vm6KTuyeleQtbU8O1U9J3cnbGwUuqdXoQVimLWGCvXA8euUimVAdFGrs/s1600/Moet-5-150x150.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVDS_Soni96pSL9kUCnxnCKnSVbzsXcN53JTQ1nQjSFLyLFu25szut5liba80Qfm_vTJEWx-h02qPlvZZoLcd5Vm6KTuyeleQtbU8O1U9J3cnbGwUuqdXoQVimLWGCvXA8euUimVAdFGrs/s1600/Moet-5-150x150.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rejtekhely és fegyverraktár is lehetett</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Vagy: átcímkézték az üvegeket.
Silányabb borokra/pezsgőkre ragasztották a márkás címkéket. Az
egyik weinführer (így nevezték azokat a német tiszteket, akiknek
kifejezetten az volt a feladatuk, hogy minél többet megszerezzenek
a francia borvidékek hatalmas készleteiből), Otto Klaebisch, aki
történetesen borász és borkereskedő volt a Rajna-vidéken,
egyszer ki is kérte magának, hogy "miért próbálnak
buborékos mosogatólét adni nekem pezsgő helyett"? A választ
az akkor 20 éves Francois Taittinger akképp adta meg: "Nem
mindegy? Úgyis olyanok issszák meg, akik semmit nem tudnak
Champagne-ról!" Be is zárták érte a németek jópár napra.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Klaebisch ugyanis nagy szakértője volt
a boroknak és pezsgőknek. Ezzel foglalkozott Németországban: az
egyik legnagyobb importőre volt előzőleg civilben is a
Champagne-nak. Pontosabban nem ő, hanem a Henkell-család, ahová
beházasodott. (Ő is, és Ribbentropp, későbbi külügyminiszter
is, aki a sógora volt.) Ezért is kapta meg a kiemelt célpontot
katonaként: a legjobb pezsgőtermő vidéket. Ami persze nagy
feladatokkal járt: óriási mennyiségeket kellett leszállítania a
berlini vezérkarnak. Göring egymaga milliószám követelte a
pezsgőt a Luftwaffe számára.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6sFpkux99SoPwxJpwS6ofTPJLYNuoCxxGkLd5s4YtssbOBiqc4IdUetNu-l6LV1gokeRrloj2KEm1GcR9n1eSqDmJOLs_tUZEhznLyUs7mtQw_LGmA7IoE_cv8sui-UhY_FzC1L0pJ_uY/s1600/Moet-150x150.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6sFpkux99SoPwxJpwS6ofTPJLYNuoCxxGkLd5s4YtssbOBiqc4IdUetNu-l6LV1gokeRrloj2KEm1GcR9n1eSqDmJOLs_tUZEhznLyUs7mtQw_LGmA7IoE_cv8sui-UhY_FzC1L0pJ_uY/s1600/Moet-150x150.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Milliószám vitték a németek</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A megszállás első két hetében a
németek két millió üveg pezsgőt foglaltak le Champagne-ból,
utána már igyekeztek "vásárolni", bár a weinführerek
fő feladata az volt, hogy minél többet, minél olcsóbban
szerezzenek meg. Klaebisch állítólag heti 400 ezer (!) üveg
pezsgőt követelt a franciáktól, ami szinte teljesíthetetlen
követelés volt, több pincészetet a csőd szélére is juttatott.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Robert Jean De Vogüé gróf, a
Moet&Chandon pezsgőgyár tulajdonosának elnökletével a
franciák már 1941-ben meg is alakították a helyi pezsgőkészítők
tanácsát (CIVC), amely hivatalos tárgyalópartnerévé igyekezett
válnia a németeknek, és ez csak azért sikerülhetett, mert a gróf
igen magas szintű kapcsolatokkal rendelkezett Európa több királyi
famíliájához, mi több rokoni szálakkal is, de a Vatikánban is
voltak összeköttetései.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A helyzet pikantériája, hogy a
Moet&Chandon 24 kilométernyi pincerendszerét a megszállás
ideje alatt az ellenállók végig rejtekhelynek és fegyverraktárnak
használták. A németek egyébként, amikor bevonultak, a pezsgőgyár
fő épületének számító Hautviller bencés apátságot, ahol a
Dom Pierre Perignon nevű szerzetes rájött a pezsgőkészítés
módjára, felégették és megszállták, majd azt követelték,
hogy heti 50 ezer üveg pezsgőt szállítsanak Németországba...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirym7yP8EBnnJg-u2ZK5I2FT2S_p5IhRoKeswOfFO3s8U_LMY4S1xkmUR2ibDZir1z-BxJ9lYp7E3L0h2lyDm1v-Sh3iAnS1PNyKnb0JFvUhZsQot8X2X36dBbV_K_Kfr5P0xFDg205Ebu/s1600/churchill.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirym7yP8EBnnJg-u2ZK5I2FT2S_p5IhRoKeswOfFO3s8U_LMY4S1xkmUR2ibDZir1z-BxJ9lYp7E3L0h2lyDm1v-Sh3iAnS1PNyKnb0JFvUhZsQot8X2X36dBbV_K_Kfr5P0xFDg205Ebu/s1600/churchill.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">(Kép: www.maisons-champagne.com)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A franciáknak nem nagyon volt
választásuk. Másnak nem adhattak el, csak a németeknek. Akik
aztán továbbadták a pezsgőt és a bort – legalábbis egy részét
- a világnak, felárral. Összesen a háború alatt 86 millió
palack pezsgő és 82 millió hektoliter bor került a németekhez.
Ez <a href="http://segolene.ampelogos.com/news/la-champagne-en-temps-de-guerre">a teljes francia bor és pezsgőtermelés 57 százaléka</a> volt. A
háború előtt mindössze 1 százalék jutott a német piacra...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ilyen szervezett fosztogatás hallatán
teljesen érthető, hogy - az egyébként nagy pezsgőkedvelő
hírében álló - Churchill azt hirdette a háború vége felé:
<a href="http://www.hotshotfilms.com/htm/war.htm">"Nem egyszerűen a franciákért, Champagne-ért harcolunk!"</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm; text-align: right;">
(Az első három képért köszönet a <a href="http://farandwise.com/">farandwise.com</a> blognak) </div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-27103118560341776652014-05-19T12:14:00.001+02:002014-05-21T22:12:21.517+02:00Nem mind arany...<h3>
<span style="color: #f6b26b;"><span style="font-size: large;"><span style="font-weight: normal;">...de azért fénylik.</span></span></span></h3>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
A május elején tartott brüsszeli
<a href="http://www.concoursmondial.com/">Concours Mondial</a> borversenyen nem taroltak a magyarok. Nem is
tarolhattak, mert ezt a seregszemlét nem tüntetik ki óriási
figyelemmel borászataink. Pedig ez a világ egyik legnagyobb
borversenye (8060 bor vett részt 41 országból és 2330 díjat
osztottak ki a résztvevők között).</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL3zS7ifeD3RxfweBzqUMm9ypFo_nSHBbD-oJQa8Q7po5LGaocI8pcDaXnM_B49pfWe2NKmv0HcHw2UU_0lKqsVYnqd01GabzG7i9QVbZIDJrZY98o6FzNMUkx57yqtbzG-Ut6xgZwftjx/s1600/ScreenHunter_057.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhL3zS7ifeD3RxfweBzqUMm9ypFo_nSHBbD-oJQa8Q7po5LGaocI8pcDaXnM_B49pfWe2NKmv0HcHw2UU_0lKqsVYnqd01GabzG7i9QVbZIDJrZY98o6FzNMUkx57yqtbzG-Ut6xgZwftjx/s1600/ScreenHunter_057.jpg" height="237" width="320" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0in;">
Álljon azért itt a négy magyar
díjazott bor listája, egy arany, és három ezüst a benevezett 19
közül. Ez az arány valamivel elmarad a verseny alapszabályában
engedélyezett százaléktól, vagyis attól, hogy a benevezett borok
mintegy 30 százalékát lehet díjazni – de ezt tudjuk be ez
alkalommal a „kis számok törvényének”.</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
Amikor a borbírálat idején a
versenyen jártam, igyekeztem kideríteni, vajon mi lehet a
magyarázata annak, hogy a magyar borászatok ennyire nem mutatnak
érdeklődést ez iránt a borverseny iránt. Valami olyasmi derült
ki, hogy több, versenyeket szervező nemzetközi szövetség
létezik, és aki az egyiknek a tagja, az a másik versenyeire nem
megy el, annak a címeit nem ismeri el. Van ilyen a bokszban is,
azzal a különbséggel, hogy az ökölvívásban rendeznek időnként
„címegyesítő” mérkőzéseket, a borok között ilyesmiről
még nem hallottam...</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
<a href="http://www.borkulturakft.hu/vinagora_30">Magyarországon is van egy</a>
szervezet, amely a legnagyobb versenyek házigazdája, de az a
nemzetközi szövetség, amelyiknek ez a magyar cég a tagja, nem
vesz részt a „Concours Mondial”-on, így a magyar borászatok
legtöbbje sem. Mert a magyar szervezők – azokon a versenyeken,
amelyekkel kapcsolatban állnak - leveszik a hazai borászatok
válláról a nevezéssel járó adminisztráció, kiszállítás és
egyéb szervezési terhek jelentős részét, vagyis a borászatok
(egy része) elkényelmesedhetett, és ha nem végzi el valaki
helyette ezt a feladatot, akkor inkább marad otthon. Lehet, hogy nem
is kell a nemzetközi piac, nincs szükség a megmérettetésre, a
sikerre, hírnévre, rangra, elismerésre...
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh4nkAWWeEzCrMRx2v6NIKVaOKhHDFUmOZqfWyTwibcm7o50pIhfl1eJXdNj-JS33q5XdQ7F0dgKEsOm4UWDJq8rJ7mZEOsymJtlStOGgdVy1zaYJybKeSFtZTfYC7Ny2zMGn5Gm_f-RD2/s1600/Concours-nagyuzem.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhh4nkAWWeEzCrMRx2v6NIKVaOKhHDFUmOZqfWyTwibcm7o50pIhfl1eJXdNj-JS33q5XdQ7F0dgKEsOm4UWDJq8rJ7mZEOsymJtlStOGgdVy1zaYJybKeSFtZTfYC7Ny2zMGn5Gm_f-RD2/s1600/Concours-nagyuzem.jpg" height="171" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nagyüzem: dolgoznak a Concours bírái</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0in;">
De ne efféle negatív felhanggal
közelítsünk! Még az is lehet, hogy „lábon” elkel minden
borászat összes terméke, így nincs is értelme külföldön
kínálni a portékát, mert úgysem tudnának többet szállítani.
(Bár azt sem szabadna elfelejteni, hogy egy-egy aranymedál a
palackra ragasztva fölsrófolhatja a bor árát, és ha ettől több
bor nem is lesz, a bevétel még nőhetne, akár otthon is – vagyis
a borászatok helyében ezt is érdemes végiggondolni...)</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
Ennyit a borversenyek előnyeiről.
Mert azért fenntartások is vannak. A legnagyobb gond épp az, hogy
a legjobbak (pontosabban a legjobbnak hitt, legrangosabb, világhírű
borászatok) mindig távol maradnak a borversenyektől. <a href="http://bortars.blogspot.be/2011/03/iii-napoleon.html">Bordeaux-i Premier Cru, de még 5-iéme Cru</a> sincs a bebugyolált palackok
között. És bizonyára épp azért, mert borbírák elé jeltelenül
kerülnek a borok, kóstolás előtt csak és kizárólag az
évjáratot lehet tudni, az országot, tájegységet, borászatot már
nem. Márpedig a vakkóstolást a „csúcsborok” készítői nem
szeretik. Azon ők csak veszíthetnek. Emiatt viszont olyan minden
borverseny, mint azok az olimpiák voltak régen, amikor az NBA
kosarasai még nem vehettek részt a versenyeken. Meg az NHL hokisai.
Jól játszottak az aranyérmesek, de tudhatták azt, hogy voltak
náluk (valószínűleg) jobbak. Az olimpiákon ma már mindenki ott
lehet, talán egyszer a borversenyek is mások lesznek...</div>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwlol_MU7tRIzuAdwIf-VDT0tvjDmbtpVOACS7V4odX-jCKu0dJJf8xH205KU1PeUEg7fUo_E9JlH7iREWdfzq50xMy7IiFOYBEZMlz-KRSS3bcD1s4Rl8c2nBWhWlOXRkChg2lHkmpeu-/s1600/UIO-jury-sheet.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwlol_MU7tRIzuAdwIf-VDT0tvjDmbtpVOACS7V4odX-jCKu0dJJf8xH205KU1PeUEg7fUo_E9JlH7iREWdfzq50xMy7IiFOYBEZMlz-KRSS3bcD1s4Rl8c2nBWhWlOXRkChg2lHkmpeu-/s1600/UIO-jury-sheet.JPG" height="208" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A szabványosított borbírálati lap</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0in;">
Mert a borversenyek – ez lenne az
alapvető céljuk – sokat segíthetnek a fogyasztónak. Szakértők
a zsűritagok, és a véleményükre lehet alapozni. <a href="http://www.oiv.int/oiv/info/enpresentation">A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV)</a> ezért is dolgozta ki
az egységes borbírálati szempontokat. Egy magára valamit adó
borverseny ilyen űrlapokat tesz a bírák elé. Nem is ezzel van a
gond.</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
Hanem azzal – ahogy <a href="http://bortars.blogspot.be/2014/04/orom-es-urom-mennyit-er-egy-bordeaux-i.html">a Bordeaux-i verseny kapcsán is írtam</a> –, hogy a szervezők és borbírák
vállán óriási a teher. A nagy versenyeken a több ezer benevezett
bor miatt olyan sok zsűritagra van szükség, hogy rendkívül nehéz
összehangolni, egységesíteni az eredményeket. Vagyis nehéz
kizárni, hogy ugyanazon a versenyen, két aranyérmes bor között
(természetesen ugyanazon a kategórián belül) ne legyen
érzékelhető különbség – hiszen a több, mint 300 zsűritag
ízlésvilágát lehetetlen menet közben folyamatosan egyeztetni.
</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiw7_eFykgYbnmtnQjUUP2-GgP0xPFh6BuhmeTXnrl91O9tBi0tteXPHGx4ODfzj4t_N4trHo_JkyyJ5ZeV5Ivd-sqaiawXCxi3sRzNrhPpMmKpX6EPv0EXxINZVDlqXoiSUoa1BZ_xfoFR/s1600/Concours-Bozzay.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiw7_eFykgYbnmtnQjUUP2-GgP0xPFh6BuhmeTXnrl91O9tBi0tteXPHGx4ODfzj4t_N4trHo_JkyyJ5ZeV5Ivd-sqaiawXCxi3sRzNrhPpMmKpX6EPv0EXxINZVDlqXoiSUoa1BZ_xfoFR/s1600/Concours-Bozzay.jpg" height="230" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bozzai Zsófia, az egyik magyar zsüritag munka közben</td></tr>
</tbody></table>
Megpróbálkoznak persze, az
egyeztetéssel: a Concours Mondialon a bírálat kezdetén az összes
zsűritag kap egy kóstolónyit ugyanabból a borból – ez
természetesen versenyen kívüli ital -, és a versenyigazgató a
bírák előtt értékeli, hogy ezzel segítsen összehangolni a
zsűri szakmai megközelítését. A többi bírálati napon is van
„hangolóbor”, de azt már csak minden bíráló panelben
külön-külön, a döntnök vezetésével értékelik. A szabályok
arra is lehetőséget adnak, hogyha a pontozólapok összesítésekor
a panel vezetője túlságosan nagy eltérést venne észre a
vélemények között, akkor újrakóstolást rendelhet el, hogy
egységesebb legyen az eredmény.</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
Ettől persze az a kockázat megmarad,
hogy egy bor - csak egy panelhez kerül, vagyis összesen 5-6 ember
mondja ki a verdiktet (és ez a legelgondolkodtatóbb). De belátható,
hogy sajnos a 300 tagú zsűri három nap alatt 8000 bort csak így
tud végigkóstolni. Zsűrinként 50 bor naponta a feladat, ami
alaposan próbára teszi még a gyakorlott, szakértő érzékszerveket
is...</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMJDu3sQDQPwMLzp5LlmjYzhZpSRqoLgxm3DxFEZa_KaA-sTjJ4QJeb3WqPTR-6plYxUXxbWrLc_KB8TshacpzB_ZklYe7MaDkqbBpQC8jxejf0QJ6Z88nRHEn2IQpz2W90QWN8c1oljTe/s1600/Concours-elokeszito.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMJDu3sQDQPwMLzp5LlmjYzhZpSRqoLgxm3DxFEZa_KaA-sTjJ4QJeb3WqPTR-6plYxUXxbWrLc_KB8TshacpzB_ZklYe7MaDkqbBpQC8jxejf0QJ6Z88nRHEn2IQpz2W90QWN8c1oljTe/s1600/Concours-elokeszito.jpg" height="227" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az asztalon az előkészített "versenyzők" - a rekeszben, akik már "végeztek"</td></tr>
</tbody></table>
Pedig minden szervezetten zajlik. A
zsűriző terem mellett egy ugyanakkora előkészítőben minden
zsűri számára külön asztalon összeállítva a napi készlet:
csoportosítva a hasonló borok, fehérek, rozék, vörösek,
szárazak és édesek – hogy könnyebb legyen az összevetés és a
váltás is . A borok között üres kenyér és víz fogyasztható,
hogy „kitörölje” az előző bor emlékét. Nagy feladat a borok
temperálása is, hiszen a fehérek, rozék esetében különösen
nehéz az előírt hőmérsékletet betartani.
</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0in;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5W6hGGdu29thVIUBtdhSFj-FWHed64-rxWKTEtHwC1V13dqq33djloqPPf5p8OxUUN5Xu6QTgjb-CtfHe4EfU46xR_qPeZxl-g1lu7OYffk3-xIwT23SW9qHlyllQCzq2wSruXkwoeP70/s1600/Concours-magyarbiro.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5W6hGGdu29thVIUBtdhSFj-FWHed64-rxWKTEtHwC1V13dqq33djloqPPf5p8OxUUN5Xu6QTgjb-CtfHe4EfU46xR_qPeZxl-g1lu7OYffk3-xIwT23SW9qHlyllQCzq2wSruXkwoeP70/s1600/Concours-magyarbiro.jpg" height="246" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szertartásos felszolgálás - itt épp Geönczeöl Attilának</td></tr>
</tbody></table>
A borpincérek folyamatosan
hozzák-viszik a palackokat, minden asztalnál úgy szolgálnak fel,
mint a legelegánsabb étterem sommelier-i. Túlzásnak csupán azt
érzi a kívülálló érdeklődő, amikor a zsűrielnöknek
szertartásosan bemutatják a palackot: megfelel-e? Vendéglátó
helyen ez érthető: meg kell nézni, hogy azt a fajtát-évjáratot
hozta-e a pincér, amit rendeltünk tőle. De a versenyen, a
vakkóstolásra kihozott, bebugyolált palack esetében ezt az
ellenőrzést elvárni – lehetetlen. Persze, a szokás – nagy
úr...</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-43711621820652260852014-05-06T17:59:00.000+02:002014-05-06T18:15:45.127+02:00Borpor<div align="JUSTIFY">
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;"><span style="color: black;">„<span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;">Az
ágyúk mellett egy göndör hajú, szőke német pattantyús oktatta
a parasztokat.</span></span></span></span></b></span></div>
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;">
</span></b></span>
<div align="JUSTIFY">
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;"><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;"> -
Mikor én mondok </span></span></span><span style="color: black;"><i><span style="font-weight: normal;">bor</span></i></span><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;">,
akkor adjál </span></span></span><span style="color: black;"><i><span style="font-weight: normal;">bor!</span></i></span><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;"> Mikor
én mondok </span></span></span><span style="color: black;"><i><span style="font-weight: normal;">düssz</span></i></span><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;"> akkor
adjál </span></span></span><span style="color: black;"><i><span style="font-weight: normal;">düssz!</span></i></span></span></b></span></div>
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;">
</span></b></span>
<div align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: small;"><span style="color: black;">A
parasztok komoly arccal hallgatták a tűzmestert. Dobó
elmosolyodott:</span></span></span></div>
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;">
</span></b></span>
<div align="JUSTIFY">
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;"><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;"> -
Venn szi szangz </span></span></span><span style="color: black;"><i><span style="font-weight: normal;">bor</span></i></span><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;">,
dann bekommen szi keine pulver, veil das </span></span></span><span style="color: black;"><i><span style="font-weight: normal;">bor</span></i></span><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;"> keine
pulver iszt, szondern<b> </b>vein.</span></span></span></span></b></span></div>
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;">
</span></b></span>
<div align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: small;"><span style="color: black;">Éppoly
rosszul beszélt németül, mint a pattantyús magyarul, de azért
megértették egymást. S a tűzmester újra kezdte:</span></span></span></div>
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;">
</span></b></span>
<div align="JUSTIFY">
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;"><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;"> -
Mikor én mondok </span></span></span><span style="color: black;"><i><span style="font-weight: normal;">par</span></i></span><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;">,
akkor nekem ne hozz </span></span></span><span style="color: black;"><i><span style="font-weight: normal;">bar</span></i></span><span style="color: black;"><span style="font-style: normal;"><span style="font-weight: normal;">,
hanem pulver, krucifiksz donnervetter!</span></span></span></span></b></span></div>
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><b><span style="font-size: small;">
</span></b></span>
<div align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Times,"Times New Roman",serif;"><span style="font-size: small;"><span style="color: black;">Végre
is a parasztoknak kellett megmagyarázni, hogy mikor József mester
bort kér, akkor puskaporos zacskót kell nyitni neki, mikor pedig
port kér, bort adjanak.”</span></span></span></div>
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">
</span>
<div align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span>
</div>
<div align="JUSTIFY" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><br /></span>
</div>
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;">
</span>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Gárdonyi
Géza felejthetetlen regényének, az Egri csillagoknak e részlete
jutott eszembe, amikor rábukkantam, hogy „por alakú bort” is
lehet már kapni itt-ott. Fából vaskarika... Vagy annál is rosszabb?</span></span></span></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Extrém
történetként szoktam emlegetni (a nescafé és a nestea
mintájára), hogy egyszer még eljutunk odáig, amikor majd csak
„nesvizet” kell magunkkal vinni, mert ahhoz elég csak vizet
hozzáadni, és máris kortyolhatjuk a friss vizet...</span></span></span></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Hát
majdnem itt tartunk! A tudományos fejlődés már jó ideje eljutott
odáig, hogy <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Alcohol_powder">alkoholport </a>lehet előállítani alkoholtartalmú
italokból, és azt víz hozzáadásával folyékony alkohollá lehet
visszaalakítani. A jelenség kulcsát az úgynevezett „ciklodextrin”
jelenti: ez a cukorszármazék képes arra, hogy kristályosítsa az
alkoholt. A ciklodextrin saját térfogata 60 százalékának
megfelelő alkoholt képes „felszívni” valahogy úgy, mintha az
anyag miniatűr kapszulák sokaságává alakulna át. Ezek az apró
részecskék légmentes tasakokba zárva hosszú időn át
eltarthatók, mert az anyag így tárolva nem bomlékony. Vízzel keverve azonban visszaalakul alkohollá. <a href="http://www.google.com/patents/US3795747">Amerikában már 1974-ben szabadalmaztatták.</a></span></span></span></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"></span></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIoAvsZVEtySchLEej57DWmoBplvuoqzeUU3J39yshau8xpnLfLfbwl6l7H_9RpP77Xp0dJvygAR7XS_VY12SsW8r5DpLI3V_tXCI4rz8xHar-c0k7Bsxn4pmHS4sAasJdBSOpBTN8sZws/s1600/800px-Cyclodextrin.svg.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhIoAvsZVEtySchLEej57DWmoBplvuoqzeUU3J39yshau8xpnLfLfbwl6l7H_9RpP77Xp0dJvygAR7XS_VY12SsW8r5DpLI3V_tXCI4rz8xHar-c0k7Bsxn4pmHS4sAasJdBSOpBTN8sZws/s1600/800px-Cyclodextrin.svg.png" height="138" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A ciklodextrin molekula többféle változatban (forrás: wikipédia)</td></tr>
</tbody></table>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Ezután
meglehetősen hosszú ideig nem történt a találmánnyal olyasmi,
amit a sajtó világgá kürtölt volna. 2004-ben az alkoholtartalmú
szemcsék ételízesítőként jelentek meg az Egyesült Államokban
(állítólag fagylaltra szórva a színes, alkoholízű szemcséket
egész népszerű lett az új portéka). <a href="http://www.reuters.com/article/2007/06/06/us-dutch-drink-odd-idUSPAR64994620070606">Három évre rá</a> pedig
végzős szakiskolás holland diákok dobták piacra
„vizsgamunkájukat” 20 grammos zacsókban. A többféle ízben
kapható a Booz2Go nevű termékből víz hozzáadásával buborékos,
koktélszerű ital készíthető, melynek alkoholtartalma 3
százalékos. Amerikában pedig épp most dobták piacra a vodka vagy rum "alapú" <a href="http://www.palcohol.com/">italporokat</a>, melyekből többféle koktél készíthető.</span></span></span></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZQ-MUc8h5NHMjD8r04jpDwWLUdIGFVRjP-Jm_6sZoazAXG6HQx2O5oUyk1vlzFmshIMzxczG7d74YM_G5Azztk5WFOf3URjKl3P0vkgVJqzTHEOZxwkgP1Gn_o6m2nVghitD-Cmpq9mDg/s1600/Palcohol.png" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZQ-MUc8h5NHMjD8r04jpDwWLUdIGFVRjP-Jm_6sZoazAXG6HQx2O5oUyk1vlzFmshIMzxczG7d74YM_G5Azztk5WFOf3URjKl3P0vkgVJqzTHEOZxwkgP1Gn_o6m2nVghitD-Cmpq9mDg/s1600/Palcohol.png" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A legújabb termék: a négyféle koktélpor egyike</td></tr>
</tbody></table>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Most
tekintsünk el azoktól a jogi problémáktól, amit a por alakú
folyadék okoz, hiszen az alkoholos italok fogyasztásának
korlátozása a fiatalkorúak körében erre a sajátos poritalra –
a gyártók szerint legalábbis – nem vonatkozik, és egyelőre több országban korlátozás
nélkül árusítható. Hasonlóképp ki szeretnének bújni a
forgalmazók az alkohol után esedékes jövedéki adó megfizetése
alól is, mondván, a termék nem sorolható be egyik kategóriába
sem, ami után ez kötelező lenne.</span></span></span></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Ugorjunk
egyet oda, hogy - miután a technológia létezése
ismertté vált – természetesen megindultak a találgatások, vajon a bor
esetében is megvalósítható-e a csodás „átváltozás”? Lehet-e
port csinálni Chilében vagy Ausztráliában az ottani borból, és
jóval kisebb szállítási költséggel utaztatni az óceánon vagy
a levegőben, majd a fogyasztás előtt vízzel keverni – az
élvezeti érték vagy a minőség veszélyeztetése nélkül?</span></span></span></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Ha
valaki keresgélni kezd az interneten, biztosan talál értékes
ismertetőket <a href="http://www.jancisrobinson.com/articles/a20090329.html">a nagyszerű fejlesztésrő</a>l, amely még a hivatásos
borszakértőket is megtéveszti, mert azok is képtelenek
megmondani, melyik volt az eredeti palack bor, és melyik a por
alakúból visszavarázsolt ital. <a href="http://www.snooth.com/articles/dehydration-the-perfect-way-to-age-wine/">Aki ilyet talál, figyeljen az írás dátumára</a>. És ha április elsejét lát, akkor kezdjen el
gyanakodni! (Ha netán más a dátum, nézze meg alaposan, milyen
forrásra hivatkozik a szerző, keresse vissza az eredetit, és nézze
meg annak is a dátumát. Ha netán nem április elseje lenne, akkor
azonnal küldje el nekem...)</span></span></span></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Mindenesetre,
ha lenne ilyen (bor/por), akkor a világ sokat nyerne vele.
Olcsóbb lenne a szállítás, kevesebb energia fogyna, de az ilyen
borokra még várni kell. Másfajta ital alkoholporokból kikerverhető, de bor – egyelőre nem. </span></span></span>
</div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Végül
egy szó a „tablettás borról” - amivel persze nem szeretném
azt a látszatot kelteni, mintha a tablettás bor úgy készülne,
hogy a fentiekben ismertetett módon porrá alakított folyadékot
tablettává préselik. A „tablettás bor” valójában nem
létezett, csak egyfajta gyűjtőnevévé vált a hazai hamisított
boroknak. De egy történet azért ide kívánkozik, talán húsz
évvel ezelőttről, Dunaharasztiból. </span></span></span>
</div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<br /></div>
<div align="LEFT" style="font-style: normal; font-weight: normal;">
<span style="font-family: Arial,Helvetica,sans-serif;"><span style="color: black;"><span style="font-size: small;">Egy
kocsmában a törzsvendégek megtudták, hogy vége a „tablettás
bor”-korszaknak, másnaptól már csak valódi bor lesz kapható a
pultnál. A kocsmáros hiába győzködte őket, hogy az milyen jó
lesz, mert sokkal jobb minőségű lesz a bor a tablettásnak
nevezett lőrénél, mikor másnap a vendégek meglátták, hogy a
változásnak mekkora ára van, könyörgőre fogták a dolgot,
kérték volna vissza a tablettás bort, de hiába, Az ellenőrzések
és a bírságok veszélye miatt a kocsmáros nem vállalta a
dolgot... </span></span></span>
</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-70960439525349044772014-04-25T22:10:00.002+02:002014-04-26T08:49:27.333+02:00Öröm és üröm – mennyit ér egy bordeaux-i arany?Borversenyekről írni akkor jó igazán, ha magyar sikerekről számolhat be az
ember. Enélkül megtettem már kétszer is. Egyszer az ausztrál TOP100 wines
versenyről, másodszor pedig a brüsszeli (de történetesen Pozsonyban rendezett)
Concours Mondial seregszemléről írtam. Magyar vonatkozása mindkettőnek volt: az
ausztrál verseny egyik különdíját egy magyar származású borkereskedő adományozza
évek óta, Pozsonyban pedig - ahhoz képest, hogy itt van a szomszédban - számomra
érthetetlen módon eléggé alulreprezentált volt a magyar borászat. Mert, ha
Ausztráliában nincs magyar nevező, megértem, de a szomszédságban miért lehetett
annyira kevés?<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0Sv4jbRaSJl77WYokhTpH5bWtGo7dAVb2xZWIJJq0qSdgXEeJO1zJMNJF2W3WTI0ZWweQt9g2AGBaORlswudeFbdY-emD5s8xtPy2gvxXCNUIZjySUBNgPdIDXmbhmB4ZFcTu0RbS94R-/s1600/Chall14_Or.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0Sv4jbRaSJl77WYokhTpH5bWtGo7dAVb2xZWIJJq0qSdgXEeJO1zJMNJF2W3WTI0ZWweQt9g2AGBaORlswudeFbdY-emD5s8xtPy2gvxXCNUIZjySUBNgPdIDXmbhmB4ZFcTu0RbS94R-/s1600/Chall14_Or.JPG" height="320" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az aranyérem - a grafika Jean Marais színűvész munkája</td></tr>
</tbody></table>
Nos, szóljunk akkor másról is, és cáfoljunk rá arra, hogy
a "jó hír - nem hír". Bordeauxban - amit talán nem túlzás a borvilág Mekkájának
nevezni (bár azért a párhuzam sántít, hiszen a mohamedán zarándokhelyen a
legritkább esetben sem fogyasztanak bort, de a francia város jelentősége a
borászatban nem áll távol Mekkáétól) - tehát Bordeauxban, az évente megrendezett
<a href="http://www.challengeduvin.com/index.php?option=com_content&view=article&id=10&Itemid=17">Challenge International du Vin</a> nevű borversenyen méltó volt a magyarok
képviselete - és eredménye is.<br />
<br />
Természetes, hogy a franciák kapták a
legtöbb díjat (a hazai pálya előnye), de mögöttük - a spanyolok, portugálok és
az olaszok után - mi magyarok nyertük a legtöbb érmet, összesen 49-et (18 arany,
18 ezüst, 13 bronz). Összesen 4180 különböző bor (valamint pezsgő) vett részt a versenyen, összesen
34 országból. Az italok 46 százaléka volt külföldi. Összesen 347 arany-, 402
ezüst- és 523 bronzérmet adott ki a zsűri. (A zsűriről érdemes később még írni
egyet s mást, de először további számok, adatok.)<br />
<br />
A verseny szervezői azt
mondják magukról, hogy rendszerint ötezer körül van a benevezett borok száma, és
a résztvevő országok megközelítik a negyvenet - az idei adatok ettől kicsit
elmaradnak, de ez lehet véletlen, vagy a válság hatása is. A részvételért
ugyanis fizetnek a borászok, egyrészt nevezési díjat (70-90 eurót), másrészt
elküldik a bort, minden benevezett fajtából hat üveggel (ez szállítási költség),
harmadrészt amit a versenyre küldtek, azt nem adják már el (ez is bevételkiesés,
bármily csekély is), negyedszer pedig a nevezéssel együtt laboratóriumi
vizsgálati jegyzőkönyvet is küldeniük kell a borokról, ami szintén nincs ingyen,
valamelyik intézettel el kell végeztetni a pontos elemzéseket. Lehet, hogy
egy-egy országból épp ezek a járulékos költségek tartották vissza a részvételtől
a borászokat.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiihL-BEhPPQyht1tTgBcT5LyNooF8EOLrBlerEvovoJIAmK2ZqiTjcXt2mwWhdk7gKNJY2qNHeLBbLz5vetfzmAUzNaFaoxtfqkuVKB7mBDxQrH_LFqtv9U1HjjXkREiCdxFVC0BOn3jji/s1600/SALLE-DE-DEGUSTATION.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiihL-BEhPPQyht1tTgBcT5LyNooF8EOLrBlerEvovoJIAmK2ZqiTjcXt2mwWhdk7gKNJY2qNHeLBbLz5vetfzmAUzNaFaoxtfqkuVKB7mBDxQrH_LFqtv9U1HjjXkREiCdxFVC0BOn3jji/s1600/SALLE-DE-DEGUSTATION.jpg" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Franciaország legnagyobb borversenye (Photos : Puget/Amarante-photogalerie)</td></tr>
</tbody></table>
Mit érhet ez a magyar eredmény? Ha csak a számokat nézzük,
elsősorban a legfényesebb érmekét, a 18 aranyérem az összesen kiadott aranyak öt
százaléka. Ez tiszteletre méltó. Ha azt nézzük, hogy a környékbeli országok
(Ausztria, Horvátország, Románia, Szlovákia) összesen sem szereztek annyi
érmet, mint amennyi aranyat mi, akkor már büszkék is lehetünk. Ha a németekhez
hasonlítjuk magunkat, akik Európa negyedik legnagyobb bortermelői, akkor
elgondolkodhatunk, vajon miért hanyagolják el ennyire ezt a borversenyt, hogy
csupán egyetlen érmet tudtak megszerezni? Ennek tanulságát nehéz lenne megvonni,
úgyhogy nézzünk a portugálokra egy kicsit, akik hozzánk hasonló méretű ország
létükre alaposan maguk mögött hagytak minket 168 éremmel, és háromszor annyi
arannyal - holott a bortermelésük nem ennyivel több a mienknél (megelőzték
egyébként jócskán, még az olaszokat is). Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a
portugálok földrajzilag közelebb vannak Bordeauxhoz, és a francia piac is
fontosabb számukra, mint nekünk. <br />
<br />
Összességében tehát csak az elismerés
hangján lehet szólni a magyar szereplésről. S hogy kik érték el az aranyakat?
(És most csupán a lista terjedelme miatt jöjjenek csak az aranyérmesek, mert nem
akarnék abba a hibába esni, hogy csak az aranyérem
számít...)<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLeB8Gsp7LNNwEIt-dZMQ4Kr74UhWitDsnzKwlSFifrdVru8Fxt_IoOH5MK_1a0Cg2ScxN8j44wO0RbiHfZaEQLc9rVuP_-dNY5VG4OSIdaU8gNAca3oTkylImTt8fLUy4FXdBcZigoOUF/s1600/DEGUSTATEUR.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLeB8Gsp7LNNwEIt-dZMQ4Kr74UhWitDsnzKwlSFifrdVru8Fxt_IoOH5MK_1a0Cg2ScxN8j44wO0RbiHfZaEQLc9rVuP_-dNY5VG4OSIdaU8gNAca3oTkylImTt8fLUy4FXdBcZigoOUF/s1600/DEGUSTATEUR.jpg" height="320" width="219" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A 704 zsűritag egyike bírál</td></tr>
</tbody></table>
<b>Fehérborok:</b><br />
<span style="font-size: x-small;">Nyakas Menadok Budai Pinot Gris 2011</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Lajvér
Avantgarde Cuvée Blanc 2013</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Tornai Top Selection Apátsági Furmint
2011</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Demeter Egri Csillag Classic 2012</span><br />
<span style="font-size: x-small;">St.Andrea Napbor Egri Csillag
2012</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Tokaj Kereskedőház Grand Selection Tokaji Furmint 2012</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Royal Tokaji
Betsek 6 puttonyos aszú 2008</span><br />
<br />
<b>Vörösborok:</b><br />
<span style="font-size: x-small;">Ikon Királyok 1199 Cuvée
2011</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Bodri Optimus Cuvée 2009</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Bodri Optimus Cuvée 2011</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Fekete Cabernet
Sauvignon Válogatás 2009</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Fritz Cabernet Sauvignon 2009</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Fritz Medicina
Cuvée 2009</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Tiffán Elysium 2008</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Chateau Teleki Merlot 2011</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Bock Capella
2009</span><br />
<span style="font-size: x-small;">Egri Hegybíró Bora Bikavér 2006 és 1999</span><br />
<br />
<br />
A "Challenge Internationa du Vin"-ről tudni kell, hogy Franciaország
legnagyobb borversenye. Tehát a világ legnagyobb bortermelő országának
legnagyobb versenye, ami már önmagában fontossá teszi. Értékét növeli még, hogy
2009 óta nemzetközi minőségbiztosítási tanúsítvánnyal (ISO 9001) rendelkezik,
vagyis a verseny minden mozzanata a legapróbb részletekig
szabályozott.<br />
<br />
Fontos előírás, hogy díjat legfeljebb a benevezett borok
számának 30 százalékáig adhatnak ki. Az arány a szervezők szerint 25-28
százaléknál rendszerint meg is áll. (Gyors ellenőrzés: a 2014-es versenybe 4180
bort neveztek be, a kiadott érmek száma: 347+402+523=1272 - ez 30,4 százalék,
vagyis az idén kicsit vajszívűek voltak a bírák.) Egyébként a Sydneyben zajló
TOP100Wine versenyre mondják, hogy a világon a legszigorúbb, ott csak a
benevezett borok 20 százaléka kaphat valamilyen díjat.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYk2QaFPvZKmmRNxKV54BK7GC5aKFnJ9pV_NdekYWRFbu2GOiNk1pwg5E491FZsUZJuHLf7oK_EUr8NuAN45jgjRnRAAxUTCL6rPG7-pwHM6nXRmmKhbRGr-ZbAbb0pwreidfAzCcIRwys/s1600/FICHE-DE-DEGUSTATION.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYk2QaFPvZKmmRNxKV54BK7GC5aKFnJ9pV_NdekYWRFbu2GOiNk1pwg5E491FZsUZJuHLf7oK_EUr8NuAN45jgjRnRAAxUTCL6rPG7-pwHM6nXRmmKhbRGr-ZbAbb0pwreidfAzCcIRwys/s1600/FICHE-DE-DEGUSTATION.jpg" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az ISO 9001-es bírálólapot tölti ki a zsüri egyik tagja</td></tr>
</tbody></table>
És akkor jöjjenek
a bírák. Négy tagú bizottságok kóstolják a borokat, közülük mindenki máshoz ért:
van köztük egy borász, bortermelő (gyakorlati szakember), egy önológus, vagy
oktató (elméleti szakember), egy borkereskedő és egy borkedvelő, a fogyasztókat
képviselő "amatőr" pontosabban "amateur", ami franciául kicsit mást jelent: nem
a hozzá nem értő, kívülállót, hanem olyasvalakit, aki valamit "szeret" (ebből a
latin szóból származik: amatorem), és tisztában is van az alapokkal. Talán nem
is alapfokon. Persze a kiválasztott fogyasztóktól is elvárják, hogy valamiféle
borkóstolási gyakorlattal rendelkezzenek, pl. legyenek tagjai valamilyen borklubnak.
De, ami mindennél fontosabb: vakon kóstolnak, nem tudják kinek a borát isszák -
ami elengedhetetlen ahhoz, hogy pártatlan eredmény szülessen. A palackokon a
címkét leragasztják, a dugót pedig közvetlenül a verseny előtt jeltelen
egyendugóra cserélik ki.<br />
<br />
Két ülésben bírálnak, egy-egy alkalommal
tucatnyi bort, mindig csak fehéret, vöröset, rozét, édeset, vagy pezsgőt. Az
értékeléshez a zsűritagok a megfelelő szempontok alapján összeállított
pontozólapot kapnak, ezek gépi feldolgozásra alkalmasak, így összesítéskor a
tévedés kizárt, és a szkennelés után a számítógép nagyon gyorsan megmondja az
eredményt. <br />
<br />
<div style="margin-bottom: 0.5cm;">
A 2014-es verseny végeredményének
kialakításában 704 zsűritag vett részt. Azért van szükség
ennyi emberre, mert a több mint négyezer bort két nap alatt csak
ilyen létszámmal lehet elbírálni. Ha kicsit számolgatunk, akkor
kiderül, hogy a 704 bíráló négyesével 176 zsűrit tesz ki, és
ha mindegyik panel 24 bort kóstol végig egy nap - akkor ez még
csak 2824 bor. Ezért marad tehát bőven kóstolnivaló a második
napra is. És ez azt feltételezi, hogy egy bor csak egyetlen négy
tagú panelhez jut el, vagyis nem arról van szó, hogy széles
szakmai megmérettetés után születik az eredmény, hiszen négy
ember érékelése dönti el, mi is lesz egy bor sorsa.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQfBvdoPWONn-C0BxXH4K45-YG30VghsEHurlHoI1smn7Gt9hieBsdUvyyxYNghMTnvA4dlLRm8D9hlT7vu05XhSV4J5p4uWbudBfOmrZIHjgDMKlRGeJVN5O6luvyEJgGYJ6w9eEPgcEr/s1600/JURY.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQfBvdoPWONn-C0BxXH4K45-YG30VghsEHurlHoI1smn7Gt9hieBsdUvyyxYNghMTnvA4dlLRm8D9hlT7vu05XhSV4J5p4uWbudBfOmrZIHjgDMKlRGeJVN5O6luvyEJgGYJ6w9eEPgcEr/s1600/JURY.jpg" height="213" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Négyen a 704 zsüritagból - egy bort csak ennyien bírálnak</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0.5cm;">
Valójában ez az egész okoskodás és számolgatás csupán
arra jó, hogy azt belássuk: túlságosan heterogénnek mondható egy olyan
bírálóbizottság, amely 704 tagból áll, és ha ennyi ember ül a zsűriben,
akkor - hiába az ISO 9001-es tanúsítvány részletes szabályrendszere, a
bírálatokat 704 különböző száj és orr (és kétszer annyi szem) végzi, és
emiatt a bírálatokat nem tudom mennyire lehet egyenletes
színvonalúnak nevezni.</div>
<div style="margin-bottom: 0.5cm;">
Mit akarok ezzel mondani? Sajnos azt, hogy a
szabványosított bírálólapok és az egységesített szempontok
ellenére, aranyérem és aranyérem között is lehet különbség.
<a href="http://www.larvf.com/,vins-vignerons-degustations-competition-bouteilles-medailles-or-argent-concours-general-agricole-de-paris,13181,4247556.asp">Ez nem csupán a legnagyobb francia verseny sajátos nehézsége, hanem szinte mindegyiké a világon</a>. A nagyszámú résztvevő miatt
belekényszerülnek abba a (zsák)utcába, hogy sok-sok zsűritagot
toborozzanak, aminek megvan a szakmai kockázata: nem tudni mennyire
tudnak egységes színvonalat képviseli a 176 különböző
testületben.</div>
Lehet, hogy nehezebb megvalósítani, de egy borverseny eredménye akkor lehet objektívebb, ha kevesebb zsűritaggal és hosszabb időn
át végzik el a bírálatokat. Érdemes visszalapozni a TOP100Wine bírálati
rendszerét: 12 tagú bizottságból alakítanak párokat, akik öt napon át kóstolják
végig a 2000 benevezett bort. Állandóbb ízlést eredményez, mint a négyezer bor
700 emberre. (A nagy borpontozó "guruk" véleménye is azért válhatott meghatározóvá, mert tudjuk, sejtjük, hogy mekkora különbség lehet 89 és 98 Parker-pont között. Épp azért, mert "Parkeréknél" rendszeresen ugyanaz a szűk kör értékeli egy-egy ország vagy tájegység borait.)<br />
<br />
Talán ez a magyarázat azokra a csalódásokra, amikor nagy várakozással veszünk meg egy valahol kitüntetett bort, és az eredmény mégis elmarad a várttól. Az ilyenkor szokásos kérdésre, hogy "vajon hogy nyerhetett ez bármit is" ez lehet a válasz:
túl széles "spektrumú" volt a bírálók ízlésvilága. Óvatosan hát a palackokon
lévő medálokkal...BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-34431333642218083112014-04-12T09:28:00.001+02:002014-04-12T20:34:33.561+02:00Ráncfelvarrás és ránckrém<div style="margin-bottom: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
Bordeauxban már két héttel Húsvét
előtt „nagyhét” volt. Március végén kezdődött az a
hagyományos mustra, amikor először mutatják meg a szakmának a
tavalyi borokat, amelyek aztán igazolják vagy cáfolják a piac
várakozásait a 2013-as évjárattal kapcsolatban.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Tudott dolog, hogy a jobb bordeaux-i
borok csak három évvel a szüret kerülnek piacra, addig palackba
sem töltik őket, a még jobbakat három év után is csak
megrendelni lehet, a legjobbakat 15 évig biztos nem is töltik
pohárba. Vagyis a mostani „nagyhét” megállapításai – azon
túl, hogy a szakma számára fontos információkkal szolgálhatnak
– csupán az előzetes ízek (en primeur) felvillantását
jelentik, és mindez csak hosszú évek múltán igazolódhat az
átlagos borfogyasztók számára.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0gTKfDJgebJXLoCxsyaCxQAgmxgt2YcrXW18EhyphenhyphenONfOjJuODKkR4wrGHA9pxne-sTsf5rHkMk2xYLqiJ_j68tamo4Ql34s9SxI3aHnolKNVLgjoaLe5CyZStAXagPPjXyOxChJDQJaSL2/s1600/Chateau-d-Yquem.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0gTKfDJgebJXLoCxsyaCxQAgmxgt2YcrXW18EhyphenhyphenONfOjJuODKkR4wrGHA9pxne-sTsf5rHkMk2xYLqiJ_j68tamo4Ql34s9SxI3aHnolKNVLgjoaLe5CyZStAXagPPjXyOxChJDQJaSL2/s1600/Chateau-d-Yquem.JPG" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A legendás Chateau d'Yquem (Képek: www.yquem.fr)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az egy héten át tartott bemutatók
egyik nagy kérdése az volt, vajon egy év kihagyás után milyen
lesz a Tokaj nagy konkurrensének számító Sauternes legrangosabb
borászatának, a Chateau d'Yquemnek az új bora. A 2012-es évjárat
ugyanis a rossz termés miatt kiesett: úgy ítélték meg, nem lenne
méltó az Yquem márkanévhez, ha az a minőség lenne a palackban,
ami 2012-ben kihozható volt. Inkább ne is legyen semmi. <a href="http://www.decanter.com/bordeaux-2013/en-primeur-coverage/586754/bordeaux-2013-sauternes-enjoys-payback-time-with-modern-vintage?utm_source=Eloqua&utm_medium=email&utm_content=news+alert+link+010414&utm_campaign=Newsletter-010414">Meg is orroltak rájuk a többiek</a>, hiszen, ha az Yquem nem csinál bort,
mert nem jó a termés, az a környék többi borának sem használ.
(Hisz a termés ott sem lehetett sokkal jobb, okoskodik az ember,
tehát a belőle készült bor sem érdemes akkora figyelemre, mint
máskor...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egyes írások szerint az évjárat
kiesése <a href="http://www.idealwine.net/2012/12/17/pas-de-millesime-2012-pour-le-chateau-dyquem/">25 millió eurós</a> veszteséget jelentett a <a href="http://www.decanter.com/people-and-places/wine-articles/586729/chateau-d-yquem-producer-profile">Chateau d'Yquem</a>
számára. (Általában 60 ezer palackot készítenek egy évben, ez
420 eurót megközelítő átlagárat feltételez, ami nem túlzás –
tehát, ennyi a veszteség... Vagy inkább a befektetés a következő,
várhatóan keresettebb évjáratok felsrófolására.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrBiMGfMCr2wkSxGtFvv24IDD3v0V6P0wgjq37M6ugxECHOHhrPPgDs0WMkPdXWvZXx71KqK0dLOfWHhNPYqyi868TqSzrw0W8PT9h1-K4VOT4wuSsFQBitA2jjoILo1QFOkqSDfryqEm0/s1600/Y-libredroit.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrBiMGfMCr2wkSxGtFvv24IDD3v0V6P0wgjq37M6ugxECHOHhrPPgDs0WMkPdXWvZXx71KqK0dLOfWHhNPYqyi868TqSzrw0W8PT9h1-K4VOT4wuSsFQBitA2jjoILo1QFOkqSDfryqEm0/s1600/Y-libredroit.JPG" height="320" width="252" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A száraz "Y" - ebből lett 2013-as is</td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"></td><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr>
</tbody></table>
<span id="goog_1698380358"></span><span id="goog_1698380359"></span>Mert azért a veszteség mégsem
ekkora. A Chateau d'Yquem második számú bora, ami nem édes bor,
hanem száraz, tehát teljesen más stílust képvisel, és csak a
borászat kezdőbetűje a márkajelzése: „Y” - elkészült Nem
panaszkodtak az évjáratra, vagyis az „igrek” (ipszilon
franciául) behoz valamit a kieső bevételből. (Hiszen várhatóan
a száraz változat a hiányzó „nagy bor” miatt talán még jobb
áron is kelhet el...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Tudni kell, hogy az ültetvényen
azokat a sorokat, amelyekből a száraz „Y” készül, már
korábban kiválasztják, és le is szüretelik, még a botrytis
megjelenése előtt – vagyis a 2012-es ősz katasztrofális
időjárása az aszúsodást gátolhatta, de ezt a bort nem ronthatta
le.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Aztán: a tavalyi, fel nem használt
szőlőt állítólag azért névtelenül eladták, vagyis valamennyi
bevétel abból is volt. Igaz, a vevő valószínűleg nem tudta,
milyen nemes birtok terméséhez jutott hozzá. A franciáknál
egyébként bevett szokás, hogy vannak olyan borászok
(borkészítők), akik a szőlőhöz (amíg növény) hozzá sem
nyúlnak, birtokuk nincs, felvásárolják a gazdáktól a termést,
és abból készítik a maguk borát. Persze, az ilyen kapcsolat is
lehet hosszú évek óta tartó, megalapozott szakmai együttműködés,
ami kiváló bort eredményez: a „négociant” több, mint
felvásárló, valódi borászok ők, és előfordul, hogy saját
szőlőjük is lehet. Valójában a hiányzó láncszemet jelentik: a
kisebb birtokok tulajdonosainak nem kell beruházniuk
szőlőfeldolgozó, borászati berendezésekbe, palackozókba –
megteszi ezt helyettük a „négociant”. (Ugyanerre a célra
persze helyi szövetkezeteket is létrehozhatnak a gazdák, és meg
is teszik.) De a kis kitérő után vissza az Yquemhez.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Bár tudjuk, hogy a tokaji aszú a
„királyok bora és a borok királya” - ráadásul az elismerést
épp egy francia királytól kapta – azért az Yquemet nehéz letaszítani a trónról. Azt a hatalmas tőkével és
marketinggel, ami Sauternes legjobb borában benne van, Tokaj –
sajnos – nem versenyezhet.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3cq6d7CryRT1HfesyMrzngCn_H_Cw9VoRN72gfsqhM62jZ8Wgf-vq6vkIeLv6QvHSWCTvDTkC6o0JD-XQhJgXXIAhF5YtLekUflt8EnUKrRGIQi33GMB1IDjEeqse9x-Jz-5k80R5Ji4P/s1600/Ch-Yquem-sz%25C3%25BCret.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3cq6d7CryRT1HfesyMrzngCn_H_Cw9VoRN72gfsqhM62jZ8Wgf-vq6vkIeLv6QvHSWCTvDTkC6o0JD-XQhJgXXIAhF5YtLekUflt8EnUKrRGIQi33GMB1IDjEeqse9x-Jz-5k80R5Ji4P/s1600/Ch-Yquem-sz%25C3%25BCret.JPG" height="281" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szüretkor csak a nemespenésztől töppedt fürtöket keresik. Ha kell, tíz napon is visszamennek egy szezonban</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
Pedig csak 100 hektár az egész
birtok. Azaz 130, de egy évben egyszerre csak 100 hektárról készül
bor, a terület egy részét (2-3 ha) pihentetik, ugyanekkora
részeken pedig az ültetvényt „frissítik”. S mivel 7-8 évig
az új szőlők termése nem kerülhet be a csúcsborba, össze is
adódik a maradék 30 hektáros terület.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A minőségnek mindent alárendelnek. A
2013-as termést például olyan hihetetlen szigorúan válogatták,
hogy a megtermett szőlőnek csupán a 40 százalékát használták
fel borkészítéshez. (Hogy mi lett a többivel, nagy kérdés, de
lehet, hogy „öregedés elleni krém” készült belőle – ez
nem vicc, majd mindjárt jönnek a részletek...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az évszázadokon át a Lur-Saluce
család kezében lévő borászatba ugyanis 1999-ben beszállt a
divat- és italóriás: a Louis Vuitton Moët Hennessy (LVMH). A
csillagászati árú divattáskák, pezsgők és konyakok gyártója
szépen lassan át is vette az irányítást a cégben, és bár a
hagyományok tiszteletben tartását ígérte a családnak, azért ez
afféle „megszüntetve megőrizni” hozzáállást eredményezett.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinNy4ZqCuqLbI6bm5yUnPN6hqTcMJh8Qvp9r7k09I0UPVtSRf4FLkhxdvjXxQZHN5U7jVF-rPJHzZGTcc8skh59nseGU_pEfQeUcplAT57h2Q-zaPI0mOffxzcRwcdkwSzV_MWr_bTjtDD/s1600/Ch-Yquem-83.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinNy4ZqCuqLbI6bm5yUnPN6hqTcMJh8Qvp9r7k09I0UPVtSRf4FLkhxdvjXxQZHN5U7jVF-rPJHzZGTcc8skh59nseGU_pEfQeUcplAT57h2Q-zaPI0mOffxzcRwcdkwSzV_MWr_bTjtDD/s1600/Ch-Yquem-83.JPG" height="400" width="322" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Yquem - a legtöbb borivó számára megközelíthetetlen bálvány</td></tr>
</tbody></table>
Meghagyták a birtokigazgatót, a
pincemestert, de a vezetést átvette a cég másik (nem kevésbé
rangos) borászatának, a Saint Emilion-i Cheval Blanc-nak a feje:
Pierre Lurton, aki tanácsadónak felkérte a világ egyik
legismertebb önológusát, a bordeaux-i egyetemről: Denis
Dubourdieu-t (maga is egy borászat tulajdonosa Sauternben). Ez azért
illusztrálja, hogy milyen erőket mozdít meg a borászat. Persze,
aki mozgatja, végső soron <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Bernard_Arnault">Bernard Arnault</a>: Franciaország és a
világ egyik leggazdagabb embere, akinek az LVMH mellett birtokában
van a Guiness és Dior-ház is. S lám, már vissza is kanyarodtunk a
„fiatalító” krémhez.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A Dior és a Chateau D'Yquem 2006-ban
kezdte el közösen készíteni az „<a href="http://www.sybarites.com/2006/12/dior-and-chateau-dyquem-create-lor-de-vie-anti-aging-cream-together/">Élet aranya” - „L'Or de Vie”</a> nevű (ránc?)krémet, méghozzá friss sauvignon blanc
hajtások kipréselt nedvéből. Ebből az anyagból vonnak ki aztán
tíz molekulát, amelyek antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek,
és regeneráló hatásúak. Sokan furcsának találják, hogy az
Yquem túlérett, nemespenész által összeaszott (vajon innen jön
a magyar aszú?) szőlőszemekből készül, mégis, egy fiatalító
krémhez is köze van...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
De nem csak ez változott az Yquemnél.
Az eredeti tulajdonos, a Lur-Saluce család szinte „műemléki
védelem alatt állónak” tekintette a bort, az új vezetés
azonban úgy látta, a palackok java része
gyűjtőkhöz, befektetőkhöz kerül, inni alig isznak belőle, mert
az terjedt el, hogy 50 évig ki sem szabad bontani egy ilyen
palackot.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Szinte azonnal változtattak a
marketingen (s hogy a szépségiparnál maradjunk, megkezdődött egy
ráncfelvarrás, azaz face-lift): 1999-től szakítottak azzal a
hagyománnyal, hogy az Yquem távol marad az „en primeur”
bemutatókon. Immár másfél évtizede megmutatják az előző év
termését (már amikor bor készül belőle), és igyekeznek
ösztönözni a frissebb borok fogyasztását: a 2007-2008-as
évjáratot már kifejezetten alkalmasnak tartják erre: kevésbé
botrytiszesnek mondják, mint a korábbi Yquem-eket, és amit az
idősebb borok aromájából a fiatalabbaknál elveszítenek, azt
pótolja a frissesség és finomság – csak kicsit jobban be kell
hűteni a palackot, mint a korosabbat szokás.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az Yquem ne egy nehézkes, édes bor
legyen, egy megközelíthetetlen bálvány, hanem egy dinamikus, ám
mégis testes ital, amit szívesen isznak a borkedvelők – hangzik
a borászat korszerűsített hitvallása, aminek megvalósulásához
részben le kell bontani a körülötte kialakult mítoszokat.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxDkFxX7Ppd5RVKT3J50MgAdgwEgLy29ZAn77eISNZMlXSUggLiHhbc2xzZkSTl_86EpqB6kK9lfMxkgF9HbRiGXqF2h-1kg48Po6QSU6309sU7y15kpXm66XXh1j1cZb1Qxqyb6Z8lLTb/s1600/Ch-Yquem.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxDkFxX7Ppd5RVKT3J50MgAdgwEgLy29ZAn77eISNZMlXSUggLiHhbc2xzZkSTl_86EpqB6kK9lfMxkgF9HbRiGXqF2h-1kg48Po6QSU6309sU7y15kpXm66XXh1j1cZb1Qxqyb6Z8lLTb/s1600/Ch-Yquem.JPG" height="320" width="249" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kevesebb "mítosz" kell az Yquem köré</td></tr>
</tbody></table>
Az egyik ilyen mítosz, hogy az Yquem –
drága. Nos, valóban nem olcsó, de ha valaki nem kóstolja meg,
csak megveszi (mert a pénzét befektetésként gyarapítani akarja),
akkor nem is tudhatja meg, hogy az ár, amit fizetett érte, milyen
portékát takar.<br />
<br />
Márpedig – mondják a borászatnál – ha
figyelembe veszik a különleges bor elkészítéséhez szükséges
lépéseket és a folytonosan egymásra rakódó költségeket: a
6-8, vagy néha akár 10 menetben végrehajtott szüretet (hiszen
mindig csak az aszúsodott fürtöket szedik le, és azok egy órán
belül már a borászatban vannak), a több menetben elvégzett
préselést, hogy a mustot mindig vadonatúj barrique hordóba
töltik, hogy minden szüreti napon külön újbort készítenek,
hogy a hordók tartalmát rendszeresen kóstolják és kezelik, majd
a kiforrt újborokból hónapok múltán, tavasszal véglegesítik, állítják össze az
évjáratot, és ezt hosszú éveken át érlelik, mielőtt
palackozzák – nos, akkor már érthető, miért is kérik meg az árát...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az óvatos átalakulásnak számunkra
egy figyelemre méltó tanulsága van. Az Yquem – szándéka
szerint - elmozdulna a „nehézkes, édes bor” kategóriából. Ez
bizonyosan elindít valamilyen változást az édes borok piacán,
amire Tokajban figyelni kell. Mert, ha ők a maguk tavaly őszi
minőségtudatos váltását jól ismertetik meg a világgal, akkor
még hasznot is húzhatnak a franciák „ráncfelvarrásából”.</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-90719502594996082372014-02-18T10:51:00.003+01:002014-02-18T10:51:52.052+01:00Tokaj: Enyém, tied, kié?<div style="margin-bottom: 0cm;">
A térképet bújtam hosszan, mert
időbe tellett, mire megtaláltam. Kerestem magyar internetes
oldalakon, aztán szlovák oldalakon is, végül meglett. Íme, a
Tokaji borvidékhez tartozó, szlovák oldalon lévő falvak,
sorrendben: Bári, Csörgő, Csarnahó, Kistoronya, Újhely,
Nagytoronya és Szőlőske (Bara, Čerhov, Černochov, Malá Tŕňa,
Slovenské Nové Mesto, Veľká Tŕňa, Viničky).
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDGhEnZW7cCDwJvx4ODJmNq_1T3PIbcH7HsNkiLgu79wDlanvGQ9Nq776Lq7v3sjNAVUbIOJRUIZZZB9kiPvKZUGYWTqDBUUkL5ivuUuZRFoD6mqQ7nNuu4WXC9xH9-bJ-JJYCyzSBaBc3/s1600/big_varmpic_Zemplen-000nagy.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDGhEnZW7cCDwJvx4ODJmNq_1T3PIbcH7HsNkiLgu79wDlanvGQ9Nq776Lq7v3sjNAVUbIOJRUIZZZB9kiPvKZUGYWTqDBUUkL5ivuUuZRFoD6mqQ7nNuu4WXC9xH9-bJ-JJYCyzSBaBc3/s1600/big_varmpic_Zemplen-000nagy.jpg" height="320" width="234" /></a></div>
Térképeket bújni gyerekkoromban is
szerettem, talán apai örökség ez, ő valaha még gróf Teleki
Páltól hallgatta a geográfiát a m.kir. egyetemen Budapesten a
30-as években. Kogutowitz Manó térképei is megvannak még
valahol...<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Zemplén vármegye térképén
megtaláltam a Bózsva-patakot, meg a Ronyvát (a „határfolyót”),
ahol a hatvanas évek végén pecáztunk, fürödtünk, barangoltunk,
amerre lehetett. Mert a határt – ahogy akkoriban szokás volt –
szigorúan őrizték, de amikor mi, gyerekek tévedtünk arra, tovább
engedett bennünket a határőr. Így esett meg, hogy életemben
először „külföldre” is eljutottam. Mintegy két méteres
mélységben voltam „határsértő”, a Ronyva másik partján,
ahová fürdés közben áttévedtünk. Majd fél évszázada volt
már...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Természetesen az Európai Bíróság
„megfellebbezhetetlen igazsága” indított a keresgélésre. Az
interneten az tűnt fel, hogy a magyar oldalak többnyire arról
hallgatnak, hogy Tokaj-Hegyalja átnyúlik szlovák területre is, és
tokaji bor ott is készül(het), a szlovák oldalak pedig arról nem
tesznek említést, hogy a tokaji borrégiónak van egy nagyobbik
része is, mint a szlovákiai 908 hektár, és a magyar oldalon 6202
hektár terül el. (Ez utóbbi a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Tokaj">wikipédia</a> adata, de a szócikk nem
egyértelmű, mivel pár sorral később már csak 5500 hektárról
beszél. Vajon a 702 hektáros különbség a szlovákiai Tokajhoz
tartozó területeket jelenti? Hiszen köztudott, hogy szomszédaink
a maguk oldalán tágítanák a régió határait, aminek mi magyarok
igyekszünk ellenállni.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSIhjQkJZQpup0kTKSfi9c5R43RnJUq_PG86BkG3RxBKJqTNYIbbeHWJxY7v52wSCJeRR_9C3X8nRw3zpYdLVz5b0Fp21u1lfKY9N-sPUiWXyh64llWMXFOToiQ2NG89etoMrxHEbFMx2S/s1600/Hegyalja-SK-terkep.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSIhjQkJZQpup0kTKSfi9c5R43RnJUq_PG86BkG3RxBKJqTNYIbbeHWJxY7v52wSCJeRR_9C3X8nRw3zpYdLVz5b0Fp21u1lfKY9N-sPUiWXyh64llWMXFOToiQ2NG89etoMrxHEbFMx2S/s1600/Hegyalja-SK-terkep.JPG" height="320" width="235" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Tokaji borutak - odaát (www.tvc.sk)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A tisztánlátást nem segíti a
<a href="http://slovakia.travel/hu/tokaji-borvidek">szlovákok hivatalos oldalán</a> látható térkép sem: azon egy kisebb
(sárga) és egy nagyobb (zöld) területet is megjelöltek, és a
tokaji régió bortermelő települései között tüntetik fel meg
Tőketerebest (Trebisov), Zemplént (Zemplín) és Ladamócot
(Ladmovce) is.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Azonnal fel is sejlett bennem, hogy
bezzeg a Mosel mentén mennyire másképp lehet minden! Ugyanaz a
borrégió, pedig az is két ország! A németek a Mosel, a
luxemburgiak pedig a Moselle partján termesztik a szőlőt, azonos a
borkészítési szabályok, semmi vita, minden megy a maga útján.
Vagy mégsem?
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egy kis olvasgatás után, persze, azt
kellett, hogy észrevegyem: a Mosel mentén sem kizárólag
rózsaszínben látják a világot... A luxemburgiak sem azzal
foglalkoznak, hogy a Moselle túlpartján a németek is bort
csinálnak, ugyanolyan szőlőből, ugyanolyan jót. (Vagy jobbat,
mert a folyó keleti partja több napot kap nyugatról, és jobban
beérik a szőlő...) És a németek sem arról írnak, hogy a folyó
másik oldalán Luxemburgban is ott van a Mosel borvidék, ahol
szintén készül a rizling, a pinot gris, a rivaner, sőt még a
pinot noir is. És akkor a Lotharingián (Lorraine) is átfolyó
Moselle ottani partjain dolgozó francia borászokról még egy szót
sem ejtettünk...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ha ebben a két (vagy három)
országban, a meglehetősen jó életszínvonalon élő borászok,
szőlészek feltehetően tudatos marketing-megfontolásból
„agyonhallgatják” a túlparti konkurrenciát, akkor nincs mit
csodálkozni azon, hogy az átalakulóban lévő Tokaj-Hegyalja két
oldalán is valami hasonló folyik.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfRKO0rojopV5pvsW-8ziHFsE60_4QoVojOYWzflX3Y8nMowZ_h8eCSiiwY3nLGOZ4Exdis5KZw1ZcSJE_bbeGpZcpCCVb1c-kciwrNgQT_QXMLvlb6MzCGXRlJnYi-dybfDzU9_ayD_90/s1600/Hegyalja-SK.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfRKO0rojopV5pvsW-8ziHFsE60_4QoVojOYWzflX3Y8nMowZ_h8eCSiiwY3nLGOZ4Exdis5KZw1ZcSJE_bbeGpZcpCCVb1c-kciwrNgQT_QXMLvlb6MzCGXRlJnYi-dybfDzU9_ayD_90/s1600/Hegyalja-SK.JPG" height="206" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kép: http://slovakia.travel/hu/tokaji-borvidek</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A helyzet persze nem ugyanaz. A moseli
boroknak (sem a németnek, sem a luxemburginak) nem kell (újra)
megalapozniuk a helyüket a szűkülő nemzetközi piacon. Nem kell
bepótolniuk azt, amit az elmúlt 5-6 évtizedben elveszítettek. Azt
mondhatnánk, szinte pont ennyit kell Tokajnak behoznia. És egy ilyen helyzetben nem használ a
magyar tokajinak, ha azonos néven gyengébb minőségű és olcsóbb
konkurrencia jelenik meg a külföldi piacon. Sajnos a tokaji, ha
„akusztikusan” ismert is - mert ha kimondja valaki, akkor nagy
bólogatás jelzi, hogy hallottak már róla -, „vizuálisan”
nincs meg a jellegzetes palack képe a külföldi borfogyasztók nagy
részének. Ha azt látják a palackon „Tokaj” - elfogadják,
hogy az eredeti, és a hírének megfelelő minőséget képvisel.
Arra már nem figyelnek az is rajta van-e „vinohradnicke oblas”
vagy „Produce of Hungary”, esetleg „vyber” vagy „aszú”
szerepel rajta.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ezért rossz döntés az, amit az
Európai Bíróság hozott meg, még akkor is, ha a jogszerűségét
nem lehet vitatni. A bírák ugyanis csupán azt mondták ki, hogy az
Európai Bizottság nem támadható azért, mert átemelte a szlovák
nemzeti jogból az uniós nyilvántartásba az eredetvédett
borvidékek listáját (köztük a szlovákiai tokaji borvidéket
is). Mivel ez egy automatikus lépés, a bíróság szerint nem
Brüsszel követte el a hibát. De azért -szerintem - nem teljesen
vétlen az apparátus.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ha alaposan átböngésszük az
ítéletet – mint előbb a térképeket – meg is látjuk hol
történt a hiba. Csak egy kicsit hosszadalmas lesz, mert <a href="http://curia.europa.eu/juris/celex.jsf?celex=62013CJ0031&lang1=en&type=NOT&ancre=">a luxemburgi dokumentum</a> nem könnyű olvasmány. A kulcskérdés az
időrend, hogy mikor, mi is történt. Nézzük:</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2006. február 17.</b> Az Európai
Unió Hivatalos Lapjában (közlöny) megjelenik: „a szlovákiai
tokaji borvidékről származó borok jelölésére a „Vinohradnícka
oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölés.” (Alapja
a 2005-ben elfogadott és hatályos szlovák bortörvény.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2009. június 30.</b> Új szlovák
bortörvényt fogadnak el, ebben új kifejezés szerepel:
„Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast’” - de a
törvény még nem hatályos.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2009. július 31.</b> Egy újabb,
aktualizált listában Brüsszel „az előző jegyzékekkel
ellentétben a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka
oblast’” oltalom alatt álló eredetmegjelölést” tünteti
fel. A változtatást a szlovák kormány kérte, minden bizonnyal az
új bortörvény miatt, amiben ez a kifejezés szerepel. De a törvény
még nem lépett hatályba.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2009. augusztus 1.</b> Megjelenik az
európai elektronikus bornyilvántartás, az E-Bacchus, amelybe
ugyancsak az előző napon, szlovák kérésre megváltoztatott
elnevezés kerül: „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka
oblast’”
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2009. szeptember 1. </b>Hatályba
lép az új szlovák bortörvény, benne az új kifejezés:
„Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast’”</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2009. november 30.</b> A szlovák
hatóságok (észbekaptak, hogy hibát követtek el, amikor Tokaj
helyett Tokajská/stb. elnevezést kérték?) azt kérik Brüsszeltől,
hogy az elektronikus nyilvántartásban „módosítsák a
módosítást”, mert az augusztus 1-én hatályos bortörvényükben
az szerepel, hogy „Vinohradnícka oblasť Tokaj”, és kérik még
hogy a „Tokaj” eredetmegjelölést is jegyezzék be.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2010. február 18.</b> Brüsszel
tájékoztatja a szlovák kormányt, hogy javítják a
nyilvántartást, belekerül a „Vinohradnícka oblasť Tokaj”, de
a „Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölés nem, mert a
Tokaj szó nem önállóan, csak több szóból álló kifejezések
részeként szerepelt a törvényben.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2010. február 26.</b> Brüsszel
módosítja az E-Bacchus nyilvántartást, bekerül a 2005-ös
szlovák bortörvényben szereplt „Vinohradnícka oblasť Tokaj”
kifejezés. (De ekkor már, figyelem: előző szeptember 1. óta ez a
kifejezés nem használatos!! - Vagyis itt Brüsszel hibázott, hogy
a nagy kavarodásban nem figyelt arra, melyik kifejezés is szerepel
a hatályos jogszabályban, és egyáltalán melyik is hatályos.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2010. március 5. </b>A magyar
kormány felhívja a Bizottság figyelmét a tévedésre, és kéri a
bejegyzés módosítását „Tokajská/Tokajské/Tokajský
vinohradnícka oblast’”-ra.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2010. április 27. </b>A szlovák
kormány törli a bortörvény 2009-es módosítását, amivel
visszaállítja a 2005-ös állapotot, és bevezette a „Tokaj”
oltalom alatt álló eredetmegjelölést is. Az említett új törvény
2010. június 1-jén lépett hatályba.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<b>2010. április 28.</b> Magyarország
az Európai Bírósághoz fordul.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az eredmény ismert, a döntés
megítélése szinte finoman szólva nem egységes. Van, aki szerint megaláztak
minket, van, aki szerint egy részletkérdésben született döntés,
a status quo (a helyzet) változatlan.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgztdDfzDTyFsDCWTjvbMVPgHPE7UQBhcFF0xs9ttt-K9uGrF4a1PlSPdMMSUk81Rf4KtMGn2U1rRHbOcN5uoTlS6PIKV2PkQDAny8cYJSarSrnoSKfsaBT16K9tiEGEvdYXOg7SmasiA2S/s1600/Tokaj-EP-szlov%25C3%25A1k-regio.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgztdDfzDTyFsDCWTjvbMVPgHPE7UQBhcFF0xs9ttt-K9uGrF4a1PlSPdMMSUk81Rf4KtMGn2U1rRHbOcN5uoTlS6PIKV2PkQDAny8cYJSarSrnoSKfsaBT16K9tiEGEvdYXOg7SmasiA2S/s1600/Tokaj-EP-szlov%25C3%25A1k-regio.JPG" height="320" width="260" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az Európai Parlamentben is népszerűsítették <br />a szlovákiai Tokaj-régió borútjait</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Józan mérlegelés után ez utóbbi
állásponttal kell inkább egyetérteni. Nézzük a mérleg egyik
serpenyőjét: A tokaji borrégió átnyúlik Szlovákiába is. Egy
borrégió minden termelője, tehát a szlovákiai borász is (legyen
szlovák vagy magyar) feltüntetheti a régió elnevezését a
borain. Így volt eddig? Így. Így van most is? Így.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Milyen elnevezést használhatott eddig
a szlovákiai bortermelő a tokaji borrégióban termelt boraira?
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
„Vinohradnícka oblasť Tokaj”.
Egészen 2005 óta. A helyzet valójában csak pár hónapig, 2009.
szeptember 1. és 2010. február 26. között volt más, amikor a
másik, a „Tokajská/Tokajské/Tokajský” elnevezés volt
hatályban. Változott tehát valami? Nagyon őszintén: alig.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
És akkor mi van a másik serpenyőben?
Az, hogy igen, hibázott a Bizottság, és az Európai Bíróság nem
marasztalta el őket. Fura dolog az európai jog: egy tagállam az
unió szerződéseinek betartásán őrködő Bizottságot csak akkor
perelheti sikeresen, ha a Bizottság által meghozott intézkedésnek
az érintett tagállamra vonatkozóan jogkövetkezménye van. Ebben
az esetben Szlovákia hozott/módosított egy törvényt, aminek csak
Szlovákiára van joghatálya, a Bizottság csupán annyit tesz, hogy
szinte automatikusan átveszi a tagállami jogszabályt és
beilleszti egy uniós nyilvántartásba. DE: itt épp ebben az
automatizmusban volt a hiba, mert olyasmit emeltek be az európai
adatbázisba, ami nem volt benne a hatályos szlovák bortörvényben.
(Az igazság az, hogy ha egy ország <i>sok hűhóval</i> hetente
módosítaná a maga bortörvényét, benne az oltalom alatt álló
elnevezéseket, a Bizottság akkor sem tehetne mást, mint
automatikusan átemeli az adatokat az európai nyilvántartásba. Ez
a dolga. Meg azért egy kis ellenőrzés, hogy a tagállam nem akar-e
túljárni valakinek az eszén, mondjuk úgy, hogy átnevezi egyik
borvidékét egy máshol már védett elnevezésre...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNFuaNO-NdiY4J6C4lrjjDJ-Lcz7NnFHL5OqdpXsnE3922OosdAvUEjHm_jY7cyfWiW0ln4N685JZ4XXhZcbpyEMXd6-KNEYD0RAwHMiZy1RL6bOv0fu4m_I2XdiYCY6xmw7R8wKs1-ebV/s1600/Tokaji-SK-valasztek.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNFuaNO-NdiY4J6C4lrjjDJ-Lcz7NnFHL5OqdpXsnE3922OosdAvUEjHm_jY7cyfWiW0ln4N685JZ4XXhZcbpyEMXd6-KNEYD0RAwHMiZy1RL6bOv0fu4m_I2XdiYCY6xmw7R8wKs1-ebV/s1600/Tokaji-SK-valasztek.JPG" height="245" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Íme a kínálat (Kép: http://slovakia.travel/hu/tokaji-borvidek)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A fájdalmunk, ugye az, hogy ha <a href="http://www.tokaj.sk/">a szlovák oldalon is készül tokaji</a>, ami rosszabb minőségű, mint a
magyar, akkor az a magyar tokaji hírnevére is kihat. Lehet-e kiutat
találni ebből a helyzetből? Nem lehet, muszáj! Először
megegyezni a szlovákokkal a játékszabályokról, hiszen Tokaj
hírnevének fenntartásában ők is érdekeltek kell, hogy legyenek.
De ha nem megy, akkor nekünk kell kitalálni valamit. Hírverésben, marketingben,
minőségben.</div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="background-position: initial initial; background-repeat: initial initial; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Efelé mutat a
l<a href="http://www.tokajiborvidek.hu/">egújabb hegyközségi törekvés</a> is az aszúkészítés
szabályainak újragondolására. De ha erről a vásárló nincs
tisztában, akkor könnyen lehet, hogy évek múltán a pulton egymás
mellett áll egy új szabályok szerint készített, minden eddiginél
kiválóbb Tokaji Aszú, meg a mainak megfelelő Tokaj <span style="color: black;">5-putňový</span><span style="color: black;">
</span><span style="color: black;">Tokajský
výber, és a vevő sem érteni, sem méltányolni nem fogja a
különbséget.</span></span></div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-76700768971700700082014-02-12T15:50:00.000+01:002014-02-12T17:24:03.132+01:00A soha, a néha és a bármikor<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egy bor sorsa nálam az első kortynál
eldől. Már a színe láttán is alakul valami, az illat alapján
pedig pláne, de az első korty az, ami vagy megerősíti a korábbi
várakozásokat, vagy pedig romba dönt mindent. Az első korty után
tudom, hogy ezt a bort szeretem-e, szívesen iszom-e belőle, és
vennék-e belőle még egyszer. Alig szokott előfordulni, hogy az
újabb kortyok megváltoztatnák a véleményemet.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az gyakran előfordul, hogy a címkén
olvasható információ, meg a bor színe és illata alapján jóval
többet várok. Csalódni nagyon könnyű, és sokszor meg is
történik.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Kortyolni sokféleképpen lehet. A
franciák csücsörítve szürcsölik át a levegőt az első
kortyon, hogy minél jobban átjárja az oxigén, és a bor minél
jobban, minél gyorsabban „kinyíljon”. Mások hosszan
„öblögetnek” az első korttyal, hogy a bor eljusson a nyelv
minden pontjára, és az ízlelőbimbók mindegyikének legyen
lehetősége próbálkozni: „kiolvas-e” valamit a benne rejtező
ízek közül. Elismerem, mindkét módszer feszegetheti olykor az
etikett vagy a jó ízlés határait...</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVITnQ6-moWcj37NEVMLz-Twkqgst7Db1C0GzqzKpSVKx2xtZpljfaotOTNjyOML3cbR8VQgK0_dSWcRCJ0N0tx0AtKvpeMXfTJyE5frf-BYHLljmfP3Gj9as-JR0lCO2EGb3vHXTctVnb/s1600/Bocuse-kesnyalo.bmp" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVITnQ6-moWcj37NEVMLz-Twkqgst7Db1C0GzqzKpSVKx2xtZpljfaotOTNjyOML3cbR8VQgK0_dSWcRCJ0N0tx0AtKvpeMXfTJyE5frf-BYHLljmfP3Gj9as-JR0lCO2EGb3vHXTctVnb/s1600/Bocuse-kesnyalo.bmp" height="256" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Így kóstol a híres séf - lenyalja a kést...</td></tr>
</tbody></table>
Persze nem csak a bor esetében. Amikor
Brüsszel rendezte a <a href="http://bortars.blogspot.be/2012/04/bogyole.html">Bocuse d'Or szakácsverseny</a> európai döntőjét,
meglepetten vettem észre, hogy a zsűri nagy tekintélyű tagjai,
világhírű séfek, szemrebbenés nélkül szegték meg az alapvető
illemszabályt, hogy „a kést nem nyaljuk le”! Miért? Szerintem
azért, mert egy szósz vékonyabban terül szét a kés pengéjén,
mint egy kanálban. Textúráját, kidolgozottságát, ízhatásának
egységességét jobban meg lehet ítélni a késen szétfolyó
szószt vagy zaftot lenyalva. Így aztán nem is zavartatták
magukat, számuk- ra ez a „csúfság” természetes volt.<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Valójában a bor „öblögetése”,
a szánkban történő „megforgatása” is ugyanezt a célt
szolgálja: mindenhová jusson el a nemes folyadékból, nehogy
valamiről esetleg lemaradjunk. A megtalált ízek pedig
kárpótolhatnak azért, ha körülöttünk esetleg kicsit ferdén
néznek ránk fura viselkedésünkért.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrVoyLTUAUuSI1G7hXdd4IVmYBUtTY063lS4_uE4wLAVAVm24qrRdvfpf6kJdFLRzIMDMFX_y3JsgQsl-Q6drHFrgQsrIFzXg9ojEcLgrfmAeokSGzJ6nzUDSp1lx0pYBweN2qq-1Dv4gh/s1600/Le+Grand+Moulin+Cote+Bordeaux.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrVoyLTUAUuSI1G7hXdd4IVmYBUtTY063lS4_uE4wLAVAVm24qrRdvfpf6kJdFLRzIMDMFX_y3JsgQsl-Q6drHFrgQsrIFzXg9ojEcLgrfmAeokSGzJ6nzUDSp1lx0pYBweN2qq-1Dv4gh/s1600/Le+Grand+Moulin+Cote+Bordeaux.jpg" height="320" width="131" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Párizsban, Brüsszelben aranyérmes, <br />
nálam ez nem nyert</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ízlelni azonban nehéz dolog. Hosszú
tanulási folyamat végére lehet eljutni addig, hogy a különböző
fehér- és vörösborokra jellemző illatokat valóban felismerje és
azonosítsa valaki. (Ez persze nem feltétlenül olyan gyötrelmes
tanulás, mint valaha az iskolapadban...) A hivatásos kóstolók, a
borversenyek bírái számára azonban nem ez lehet nehéz, hanem az,
hogy a legjobb kortyokat se nyeljék le, különben nem lehetne
végigkóstolni a több tucatnyi bírálandó bort. (Szinte
felfoghatatlan, hogy a legkiválóbb borok is a kiöntőben kell,
hogy végezzék...)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A borbírálók módszerének
segítségével el is képzeltem egy olyan sajátos értékelési
szisztémát, amely azon alapul, hogy vajon az első korty után
lenyelnénk-e a bort, vagy végezze inkább a kiöntőben? Tehát
„köpni” vagy „nyelni” - ez itt a kérdés.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az első – gondolom - nem szorul
magyarázatra. Ami nem ízlik az első korty után, azt nem szabad
folytatni, az már alkoholizmus. Az ilyen bor – a <b>soha</b>.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-s-txy6f12FdR47zjOzRNNVuTN0y7kOm4sAxHZg7D_YUJO9f6YbJAhCSHmDGGkHlVcj2JBi6OrxUOWc7YQ30BcyEnTn-ZCS6JHjLRsDLkZI-UmSf4s5NgOdv_D_hHUaIA_JQ6PcmVNEeS/s1600/Moselland-rizling.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-s-txy6f12FdR47zjOzRNNVuTN0y7kOm4sAxHZg7D_YUJO9f6YbJAhCSHmDGGkHlVcj2JBi6OrxUOWc7YQ30BcyEnTn-ZCS6JHjLRsDLkZI-UmSf4s5NgOdv_D_hHUaIA_JQ6PcmVNEeS/s1600/Moselland-rizling.jpg" height="320" width="120" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kellemes moseli rizling -<br />
néha meg lehet inni</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A második már több „alkategóriára”
bontható. Az egyik például, hogy az első korty után ugyan kiürül
az üveg, de ha a boltban meglátjuk ugyanazt a bort még egyszer,
akkor nem biztos, hogy megvennénk ismét. Esetleg – <b>néha</b>.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A „nyelni” kategória másik – és
jobbik - változata pedig, amikor a megkóstolt bort ismét örömmel
megvennénk. Ez a „kérek még, mert jó”! <b>Bármikor</b>.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Belátom, nem olyan kidolgozott az
értékelési rendszer, mint <a href="http://bortars.blogspot.be/2013/06/parkerizacio-nem-szazas.html">Robert Parker</a>é vagy <a href="http://www.jancisrobinson.com/">Jancis Robinsoné</a>,
kiindulásnak azonban megteszi. Annyiban azonban közös, hogy egyik
sem nagy mennyiségek alapján dolgozik. Miután a Parker-pontszámot
talán a legnagyobb marketing értéknek tekinti a szakma, óriási
mennyiséget kell értékelni – rövid idő alatt. Ezért a
borkészítés is megváltozott, eltolódott abba az irányba, hogy a
bor azonnal, a lehető legintenzívebben mutassa meg önmagát, hogy
a „mindenható pontozó” gyorsan felismerje az értékeket.
Amikor „dolgozik”, Robert Parkernek (és munkatársainak) nincs
ideje kivárni, hogy egy bor hosszú, esti kvaterkázás közben
fedje fel, mi rejlik benne. Különben nem érnének az évi
tízezernyi palack végére.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5KLxVQE5gHZ1KYs6fWwmI8GbSn-x_CikjEOjUhsskuXTO-2Iiv_wKhW7Z29ZPA_oQEdiRfsR0l-CYr6ZMVQ9-uPUAxFkJ5cNBBViR5QYma1uFp_E1PnhffZ2ByvTW9BMq9RBZcZpO08FP/s1600/Rioja+Luis+Canas+92.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5KLxVQE5gHZ1KYs6fWwmI8GbSn-x_CikjEOjUhsskuXTO-2Iiv_wKhW7Z29ZPA_oQEdiRfsR0l-CYr6ZMVQ9-uPUAxFkJ5cNBBViR5QYma1uFp_E1PnhffZ2ByvTW9BMq9RBZcZpO08FP/s1600/Rioja+Luis+Canas+92.jpg" height="320" width="188" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egy riojai vörös, ami Parkernél is 92 pont.<br />
Bármikor, és akár kvaterkázni is jó! </td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Végül hadd tegyem hozzá, hogy talán
van még egy prémium kategória is, a kifejezés eredeti értelmében:
amikor megkóstoljuk az első kortyot, és „se köpni, se nyelni
nem tudunk”! Köpni persze, hogy nem, hiszen vétek lenne. Nyelni
pedig azért, mert olyan finom ott tartani a szánkban, annyi sok
újat és jót fedezhetünk fel benne hosszú másodperceken át.
Ezek mellett aztán el lehet kvaterkázni...</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-67474764392219993932014-01-25T15:49:00.002+01:002014-01-25T21:29:45.897+01:00Édesmindegy? Sehol sem!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilztNkXod6qpTrn_kCFXmfVZL1l49ziPHx7ckQ7kj6LnfwLm0SO7oRRw40gF8K-0NHkTNX6bnoR3duxmvw-21FBs5b_dS8gRpLqYVVJ3sa1YSvwifVT9329iZa2s6NqSprGjFacQHEl0tI/s1600/Bord-Graves-Saut.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilztNkXod6qpTrn_kCFXmfVZL1l49ziPHx7ckQ7kj6LnfwLm0SO7oRRw40gF8K-0NHkTNX6bnoR3duxmvw-21FBs5b_dS8gRpLqYVVJ3sa1YSvwifVT9329iZa2s6NqSprGjFacQHEl0tI/s1600/Bord-Graves-Saut.JPG" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Tokaj nagy versenytársa valamire
készül. A <a href="http://www.decanter.com/news/wine-news/584667/sauternes-producers-split-on-plan-...2014.01.03">Bordeaux-i Sauternes borvidéken aggodalommal szemlélik</a>,
hogy egyes bortermelők szakítanának az édesbor készítéssel, és
inkább a száraz fehér felé fordulnának. A nemespenész ugyanis
gyakran elkerüli őket, így botrytis híján a hagyományos édes
Sauternes-t nem készíthetik. Birtokuk viszont olyan helyen van, hogy
ha nem édes bort csinálnak, akkor csak azt írhatják az üvegre:
Bordeaux Blanc, ami nem annyira kelendő a piacon. Ilyenek az
eredetvédelem szigorú francia szabályai. Jó is tudnunk, ha
francia borok között válogatunk, hogy az AOC Sauternes csak édes
lehet, az AOC Bordeaux Blanc pedig száraz.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3Q9rTBFwUAwO547wMfs1HDpqh03hi7aSUvkntAk1zibHORTFzeTuDUrBs-iWOI-PEiN-IPCWOlmQk2YYpiRoXiHnNDL5zy5B1_-CNpWmHxERAcx_tSSZKhKIn1IQYj7bk4rxB6Oo1PG7d/s1600/400px-Foie_gras_with_sauternes.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3Q9rTBFwUAwO547wMfs1HDpqh03hi7aSUvkntAk1zibHORTFzeTuDUrBs-iWOI-PEiN-IPCWOlmQk2YYpiRoXiHnNDL5zy5B1_-CNpWmHxERAcx_tSSZKhKIn1IQYj7bk4rxB6Oo1PG7d/s1600/400px-Foie_gras_with_sauternes.jpg" height="320" width="213" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az eredeti édes Sauternes és "társa": a libamáj</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az a gond, hogy ez utóbbi úgy
hangzik, mintha egyszerű asztali bor lenne, pedig nem az, szigorú
feltételeknek megfelelő minőségi bor ez is, legalább 70
százalékban semillon, sauvignon blanc és muscadelle az alapja. A
borászok most azért lobbiznak, hogy ne ezt a semmitmondó
eredetmegjelölést írhassák rá száraz fehér boraikra, hanem
saját borvidéküket, a Sauternes-t körülvevő Graves-ot.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Miért is ne, legyintenénk rá innen a
távolból, de megérthetjük aggodalmaikat, hiszen látjuk, hogy
nálunk, Tokajban is milyen visszhangot kelt egy-egy átalakítás. A
franciák attól tartanak, hogy ha a hagyományos édes bor vidéken
lehet rangos megjelöléssel ellátott száraz fehéret is a piacra
vinni, akkor a borászatok kevésbé bajlódnak majd a hagyományos
édes bor készítéssel, és Sauternesben kihal a tradíció, és alig
marad édes bor. Bár a nagyok talán nem is bánnák, mert ezzel az
ő – szinte már ritkaságszámba menő - boraik értéke igencsak
megemelkedne.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ott tehát ezen vitáznak. Tokajban, a
másik édes bor „csúcsrégióban” pedig azon, hogy <a href="http://borravalo.hu/2013/11/11/aszuforradalom/">az új szabályok megszüntetik a 3-4 puttonyos aszút.</a> (Bár nálunk, ha
jól olvasom, nem annyira vitáznak erről, hiszen eldőlt, hanem
csak <a href="http://borravalo.hu/2013/11/15/tokaj-van-meg-mit-tenni/">beszélnek róla szakmai berkekben</a>.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Eleinte, ameddig csak félinformációkat
lehetett olvasni a hegyközség döntéséről, olyan híreket is
láttam, hogy ezentúl lehet majd vörös is, meg rozé is Hegyalján.
Mert az engedélyezett szőlőfajták felsorolása kimarad a
szabályozásból, vagyis szabad lesz a vásár. Nos, ez valóban
félinformáció volt, a javaslat nem ment ennyire messzire, továbbra
is a hagyományos fehér szőlőfajták maradnak meg Tokajban. (Nem
mintha nem lehetne itt-ott „kísérletekkel” találkozni – de
erről majd később.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghAhHjm-BW9wipWFAs-AUtipNSSjoomJZ5DOLcKAk69I68D5gUVNVXR5SNAd3QLodmbt4gCrp6FxV7ZPBHi4wvsTZCeTn2JxUdi8ITCwk5w3K3zrHty7UVDBolxiBV9NzmbvU6YBalcqqK/s1600/Tokaj-Defense.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghAhHjm-BW9wipWFAs-AUtipNSSjoomJZ5DOLcKAk69I68D5gUVNVXR5SNAd3QLodmbt4gCrp6FxV7ZPBHi4wvsTZCeTn2JxUdi8ITCwk5w3K3zrHty7UVDBolxiBV9NzmbvU6YBalcqqK/s1600/Tokaj-Defense.JPG" height="240" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Egy párizsi sommelier ajánlata: ez a tokaji nem ezer forintos...</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Megvallom, az aszú minőségének
védelmével feltétlenül egyet lehet érteni. Amikor diszkont
élelmiszerboltokban 1000 forint körül árultak tokaji aszút, alig
hittem a szememnek! Kétféle érzés keveredett bennem össze a
hihetetlen árak láttán: a gyanú, hogy itt valami nem stimmel, és
a csalódás, hogy egy kereskedőlánc milyen kegyetlen kényszert
tud gyakorolni a termelőre az árcsökkentés érdekében. Éppen
ezért jó is, ha ennek vége szakad, egységes(ebb) lesz a minőség,
még akkor is, ha jobban meg kell majd fizetni az árát.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Meglesz a változásnak –
remélhetőleg - a piacvédelmi szerepe is. Hiszen általa ki lehet
majd kényszeríteni, hogy a nem Magyarországon készülő tokaji
aszú is megfeleljen az új paramétereknek. Vége lehet tehát annak
az állapotnak, hogy a Szlovákiába átnyúló hegyaljai területeken
két puttonyos aszú is készülhetett – ezt az új, magasabb
cukortartalom előírása lehetetlenné teszi. Legalábbis, ha
Brüsszelben is hivatalosan rögzítik az adatbázisban az új
termékleírást.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A Bordeaux-ihoz hasonló váltás
egyébként Tokajban is végbement, amikor az ezredforduló táján
ott is felfedezték, hogy a furmintból nem csak aszú (és
szamorodni) készülhet. Olyan váltás volt ez, amire még a
nemzetközi szaksajtó is felfigyelt. Az egyik <a href="http://bortars.blogspot.be/2013/11/tegnapi-ujsag.html">korábbi írásban már idézett Jancis Robinson</a> is felfedezte Szepsy István 2000-es Úrágya
Furmintját, amit a tokaji száraz borok új generációjának
megalapozójaként aposztrofált „mineralitása, tüzes gazdagsága,
életmentő savassága és palackbéli fejlődőképessége miatt”.
De a Béres birtok hárslevelűjét is említette a mértékadó brit
szakértő, mint amely alternatívát jelenthet a fehér csúcsborok
között a francia fehér burgundik (chardonnay-k) mellett. Pedig a
száraz furmint újjászületését szinte csak a kényszer szülte:
az 1999-es tokaji csúcsévjárat után 2000-ben minket is elkerült
a nemespenész, aszút nem lehetett készíteni, és a borászok
kisérletezni kényszerültek. Utólag elmondható, nem rossz
eredménnyel.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
S akkor most az egyik „széles
nyilvánosság kizárásával folyó” tokaji kísérletről.
Következzék a „tokaji rozé”.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4eK5ScukgstgRn_nIaCH_BtqU6dsMRaX3eNnGvqIY9iD7IGbU5NO7C90k-NWb5-o_Wv1JAlyPUXdnyg-dlEy1n4FhzE3_yZ5f-scQydUXnLmKdRU0czyBR9QJLTBTyBAOGcHiZj8GUra8/s1600/Tokaj-roz%25C3%25A9-cimke.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4eK5ScukgstgRn_nIaCH_BtqU6dsMRaX3eNnGvqIY9iD7IGbU5NO7C90k-NWb5-o_Wv1JAlyPUXdnyg-dlEy1n4FhzE3_yZ5f-scQydUXnLmKdRU0czyBR9QJLTBTyBAOGcHiZj8GUra8/s1600/Tokaj-roz%25C3%25A9-cimke.JPG" height="200" width="131" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
„Ilyen nincs, és mégis van!” - a
szállóigévé vált riporteri mondat idéződött fel bennem,
amikor megláttam az autentikus zárócímkével ellátott palackot.
(Majd kétezer kilométerre Tokajtól, Brüsszel mellett egy flamand
faluban.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A nagy becsben tartott palackokat (bár
a házigazda, aki Csopakon maga is borászkodik, nem keveset pakolt
be belőlük egy magyarországi nyaralás során) csak becses
vendégek előtt nyitják meg, ugyanis különleges italról van szó.
Egyrészt ritkaság, ami Tokaj szabályai ismeretében érthető,
másrészt frissességével, pezsgésével, bronzvörös színével
és a vulkáni talaj örökségét hordozó ízeivel kifejezetten
kellemes fogyasztani.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB0W5l_W6MM9tUOx4Cfq6J93XSBquMaK5gpkKIMV5zW0mgjaDACaxhNJphY72eoTMv-hbUSus8mJe9E5ehoebWxN5VzJWIjI3mjrBMCsbXHD7IT1nBmorccytBk-7S9r1nnTSOuNMu7Mjb/s1600/Tokaj-roz%25C3%25A92.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhB0W5l_W6MM9tUOx4Cfq6J93XSBquMaK5gpkKIMV5zW0mgjaDACaxhNJphY72eoTMv-hbUSus8mJe9E5ehoebWxN5VzJWIjI3mjrBMCsbXHD7IT1nBmorccytBk-7S9r1nnTSOuNMu7Mjb/s1600/Tokaj-roz%25C3%25A92.JPG" height="320" width="123" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A bronzvörös tokaji</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Igyekeztem kutakodni, hogy Tokajban
mennyire szokás a borászoknak ilyesmivel kísérletezni, de
szemérmesen keveset beszélnek róla. Kis mennyiségben, itt-ott a
tőkék között állítólag megbújnak olyan fajták, amelyekről
lehet szüretelni mást is, mint fehér szőlőt, de –
természetesen – hivatalosan nem készülhet a környéken vörös
vagy rozé bor.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egyedül a Provanceból odakerült
<a href="http://borravalo.hu/2008/03/31/roze-keszul-tokajban/">Nicolas Godebski vallotta meg (még anno 2008-ban)</a>, hogy az eldugott
tőkékről összegyűjtött vörös szőlőből készült már rozé
Tokajban, igaz, hozzá kellett keverni 40 százaléknyi traminit is.
Vagyis kétszeresen is szentségtörés, ami történt, hiszen
vöröset kevertek össze fehérrel, ráadásul ott, ahol a vörös
elméletileg nem is létezhet. Mindenesetre nem lehet csodálkozni
azon, ha a borászok között akadnak kíváncsi, kísérletező
emberek, akik szeretnék, ha kiderüljön, mire képes a hegyaljai
„terroir”. De azon sem szabad meglepődni, ha a hagyományos
borkészítési eljárások védelme érdekében az efféle
kísérleteket nem övezi feltétlen támogatás.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-30146039177421534652014-01-19T08:57:00.001+01:002014-01-19T08:57:29.456+01:00Simogató tüskék<div style="margin-bottom: 0cm;">
Még egy német kolléga is nagyot
nézett, amikor azt mondtam neki, hogy szeretek Németországban bort
vásárolni. Pedig így van, mert annyira más a kínálat, mint a
főként francia borokat áruló Belgiumban. És (jó) francia
borokat venni nem könnyű. (És nem is olcsó.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A németeknél (leggyakoribb célpontunk
Aachenben, épp a belga határ túloldalán) az újvilági borokból
is annyira más a kínálat, hogy mindig találni érdekességeket.
És persze, időnként a német borokat is érdemes kóstolgatni.
Németország – bár elsősorban sörivókként gondolunk rájuk,
és nem is alaptalanul – Európa egyik nagy bortermelője (pontosan
a negyedik, a franciák, spanyolok és olaszok után), és kiváló
boraik vannak, gondoljunk csak a klasszikus rajnai és moseli
borvidékekre. A szőlészetet, mint tudományt pedig magas szinten
művelik, századok óta.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifzXK7LyFsl4DdLnEnjNF9LPw9jGdiE4iDxkrAZL04ui9gKw3BSZz-YGKSdPo7bV6IghP7wMm4wJxczaBFslL2Y97gNR-uLwZAXBqKfXCf4kiCaVklj155E4pUjUEy8aMIzGC4lallcfjR/s1600/Langguth-Traben-Trarbach.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifzXK7LyFsl4DdLnEnjNF9LPw9jGdiE4iDxkrAZL04ui9gKw3BSZz-YGKSdPo7bV6IghP7wMm4wJxczaBFslL2Y97gNR-uLwZAXBqKfXCf4kiCaVklj155E4pUjUEy8aMIzGC4lallcfjR/s1600/Langguth-Traben-Trarbach.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Traben-Trarbach, a Mosel mentén - ahol az Erben dornfelder készül (Kép: www.langguth.de)</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Főként a klíma kényszerítette rá
őket, hogy a nemesítésekkel olyan fajtákat hozzanak létre,
amelyek jobban ellenállnak a hűvösebb időjárásnak. Még a vörös
fajtákkal is eljutottak oda, hogy kifejezetten élvezetes bort
tudnak belőle készíteni. (Pedig azt gondolhatnánk, hogy a
burgundi vagy elzászi pinot noir után már nem érdemes északabbra
próbálkozni.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinanIEYWeHDaHhpLiNraxXl-HH4pEOV9XT-yyI0PwMSqqyLOzNqHFodnEP8-bhUh-bmPOQkULDlQi1zMBFdoSQbRyUPLa5HIn4tjQXetY-82eYzCBqgSfe7G8-hZyj4gVxdJ9xG6bRbYp5/s1600/Dornfelder-plecsnik.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinanIEYWeHDaHhpLiNraxXl-HH4pEOV9XT-yyI0PwMSqqyLOzNqHFodnEP8-bhUh-bmPOQkULDlQi1zMBFdoSQbRyUPLa5HIn4tjQXetY-82eYzCBqgSfe7G8-hZyj4gVxdJ9xG6bRbYp5/s1600/Dornfelder-plecsnik.JPG" height="200" width="173" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Német vörösbornak is jut elismerés</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Mert volt ugye, a pinot noir egy
mutációja, a korán érő frühburgunder, amivel először
keresztezték a trollingert – ebből lett a helfensteiner. És volt
a heroldlebe, ami a kékfrankos és a portugieser gyermeke, és ebből
a kettőből (helfensteiner/heroldlebe) született az unoka, <a href="http://en.wikipedia.org/wiki/Dornfelder">a dornfelder</a>. Ez a második legelterjedtebb német vörös szőlőfajta.
És mit értek el ezzel a nemesítéssel? Könnyebb művelni,
termeszteni, mint a pinot noirt (ami a vékony héja miatt kényes
természetű, időjárásnak, kártevőnek nehezen áll ellent).
Jobban ellenáll a rothadásnak, mint a portugieser, a színe is
sötétebb, jellegzetesebb íze, erősebb tanninja van. Hosszabb
szárú, mint a trollinger, korábban terem, mint a kékfrankos,
ráadásul magasabb mustfokot, tehát nagyobb alkololtartalmat lehet
vele elérni, mint a nagyszülőkkel. Terméshozama is nagyobb
lehetne, de a minőségre törekvő borászok a 120 mázsa/hektárt
alaposan visszafogják.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Így lesz a dornfelder szőlőből
mély, sötétvörös színű, sűrű, testes bor, amely
visszafogott, símogató tanninokkal, és kellemes feketecseresznye
illattal hódít. Mivel a savakat rendszerint barrique-os érleléssel
lágyítják, érezhető benne a szokásos vanília és a tölgyfa
„füstje” is. Legalábbis abban a 2010-es Erben Dornfelderben,
amit a <a href="http://www.langguth.de/">Franz Wilhelm Langguth</a> borászat készített.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPXn1gNeT9A4eykRJwRDP1w50vi8RYpSTg0iwIfhnsM56kItLuDjGXGLusC09EI4C34Slpp8yAxhYlAyLpA8voAbW5IbfVTObB-RobFpznVMG8XnWM3uJLpYYYN9UT3EY6o0B828aFyb71/s1600/Dornfelder-doboz-dekanter.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPXn1gNeT9A4eykRJwRDP1w50vi8RYpSTg0iwIfhnsM56kItLuDjGXGLusC09EI4C34Slpp8yAxhYlAyLpA8voAbW5IbfVTObB-RobFpznVMG8XnWM3uJLpYYYN9UT3EY6o0B828aFyb71/s1600/Dornfelder-doboz-dekanter.JPG" height="320" width="221" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A díszcsomagolású doboz több, mint
egy éven át várta, hogy az asztalra kerüljön. Még egy 2012-es
karácsony előtti bevásárláskor került a kosárba, exkluzív
„Festtagswein”, azaz ünnepi ajánlatként, de csak most került
ki belőle a dugó. Nem tudatosan választottuk a plusz egy éves
„palackos érlelést” - de bizonyosan nem vált kárára.
Meglepően „egyben” volt a bor, kellemes, símogató, hosszú
lecsengésű italnak bizonyult.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A símogató jelző egy „tüskés”
borra akár furcsa is lehet, de nem az, mert valóban selymes a
dornfelder. Csak a neve mondja, hogy tüskés (dorn=tüske,
feld=mező), de ennek a borhoz semmi köze. A szőlőt nemesítő
szakember August Herold 1956-ban egy nagy elődről, a Weinbergben
működő szőlészeti iskola alapítójáról, Immanuel August
Ludwig Dornfeldről nevezte el az új fajtát. </div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A nemesítés egyébként azóta is
folytatódik. Már a dornfeldernek is vannak „leszármazottai”.
Kékfrankossal és cabernet sauvignonnal is keresztezték már,
ezekből született meg az acolon, illetve a dorsa és a doria
szőlőfajta.</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-63468288116980006272013-12-23T18:46:00.001+01:002013-12-23T18:46:12.611+01:00„Rejtővonó” - és ami azon túl van...
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Brachfeld Siegfried a klasszikus
kabarétréfában kérdezi (kedves tört magyarságával – amiből
állítólag semmi nem volt igaz, mert azt mondják, akcentus nélkül
beszélte a magyart...), hogy „van-e különbség a dugni és
rejteni között?” - Nincs, hangzik a válasz. - „És a húzni és
vonni között?” - Az is ugyanaz, mondja neki a szerző, a
nyelvzseni Tímár György. Mire Brachfeld Siegfried: „Akkor add
ide a 'rejtővonót', mert meg akarom inni veled a békepoharat...”</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Nos, jöjjön akkor egy s más a
dugóhúzóról, ami jóval több, mint egy hegyes acélspirál, és
igen sok mai fejlesztés is kapcsolódik hozzá - illetve ahhoz a
gondhoz, hogyan is őrizzük meg minél tovább a palack tartalmát,
a bort, az üveg felbontása után is.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvNIlDjP8wad8ZfxfFYagWxqyjJ50JUqUSpUm65W0HiqN-mU6Sr18dXM2y3wkVoPnfBnx501MVO2wHPu5Y1OZDC9louKugJ-qmJ4cQiuyzUdRcp7-RrXNN34HvRtFtui_12sd7wL4B29_-/s1600/Dugohuzok.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="189" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvNIlDjP8wad8ZfxfFYagWxqyjJ50JUqUSpUm65W0HiqN-mU6Sr18dXM2y3wkVoPnfBnx501MVO2wHPu5Y1OZDC9louKugJ-qmJ4cQiuyzUdRcp7-RrXNN34HvRtFtui_12sd7wL4B29_-/s320/Dugohuzok.JPG" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Dugóhúzó "házikészlet"</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Talán nincs is borivó ember, aki ne
küzdött volna már az üveg nyakába beletört, vagy jobb esetben
csak beleszorult dugóval, ami megkeserítette, megnehezítette,
esetleg csupán csak késleltette az utána következő élvezeteket.
Így aztán hosszabb-rövidebb próbálkozás után mindenki
megtalálja a megfelelő dugóhúzót, aminek segítségével kellő
önbizalommal kezd hozzá a legérzékenyebb palack felnyitásához
is. </div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Tapasztalt borfogyasztó tudja, hogy a
koros palackokkal gyakran lehet gond, hiszen a régi dugó
kiszáradhat, épp ezért töredezhet. De még a szabályosan,
fektetve tárolt palackban lévő dugó fölött sem múlik el az idő
nyomtalanul: mikor az egyik fele bortól nedves, a másik pedig
száraz, könnyen kettétörheti a mohó erőlködés.</div>
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFpUZTS2O2_DiYz5G0OgcuxchjF-6bfPPYFSbsqA9eI68SGS8p20w0EJ2r3589IYN-T1a6W2PK4b4q0sJpIXIk06rjmTuvAy1AZCaPIugHt1Rs5bobOBlxNxxp7XreJ0v0zKvTSuuY859S/s1600/Durand-dugoh%25C3%25BAz%25C3%25B3-dsc_0022.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="214" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFpUZTS2O2_DiYz5G0OgcuxchjF-6bfPPYFSbsqA9eI68SGS8p20w0EJ2r3589IYN-T1a6W2PK4b4q0sJpIXIk06rjmTuvAy1AZCaPIugHt1Rs5bobOBlxNxxp7XreJ0v0zKvTSuuY859S/s320/Durand-dugoh%25C3%25BAz%25C3%25B3-dsc_0022.jpg" width="320" /></a>Ezt előzheti meg az<a href="http://thedurand.com/"> a különleges dugóhúzó,</a> amely a parafába betekerendő acélspirál mellett két
biztonsági acélszálat is tartalmaz – ezek a dugó és az üveg
nyaka között rögzítik az elöregedett, és feltételezhetően
töredező parafadugót, amit így biztonságosan el lehet
távolítani. Ezzel megelőzhető, hogy egy értékes palack borból
akár egy csepp is veszendőbe menjen.<br />
<br />
Ha – tegyük fel – minden
mellékhatás nélkül sikerült eltávolítani a dugót, mint ahogy
az nemrég velem és egy 2008-as Szent Gaál Kadarissimoval is
történt, még akkor is történhetnek meglepő dolgok.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKehSwq-rr1z30paMmtZqsWvcTr5WOlJZ8IIQt8Bv8cgxU1OGBTTLzt2hW5WQkV4MRaA0nmcqQwxWfGLgLhD5ifiGheWr1TqADAPwCitr1lFNJ2B30pl20nVYJWoALrBQ76VO3TlsRWMVf/s1600/szent-gaal-szent-gaal-kadarissimo-2008.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKehSwq-rr1z30paMmtZqsWvcTr5WOlJZ8IIQt8Bv8cgxU1OGBTTLzt2hW5WQkV4MRaA0nmcqQwxWfGLgLhD5ifiGheWr1TqADAPwCitr1lFNJ2B30pl20nVYJWoALrBQ76VO3TlsRWMVf/s320/szent-gaal-szent-gaal-kadarissimo-2008.jpg" width="75" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Kadarissimo 2008</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ez esetben a
kitöltött bor barnásvörös színe riasztott meg: már-már
borhibára gyanakodtam, eloxidálódott, megecetesedett, vagy
megkeseredett folyadékra. Egyszer egy nemes alkalomra beszerzett,
tíz éves Chateauneuf-de-Pape (!) is megtréfált ily módon, de a
Kadarissimo nem. Koros volt ugyan, de iható. Még az utolsó
pillanatban tettük magunkévá ahhoz, hogy kiélvezzük aszalt
szilvássá érett, már-már édeskés aromáját. Utóbb az is kiderült, hogy a borászat
a hátsó címkén figyelmeztet is: a Kadarissimo színe ne tévesszen
meg senkit, más bornál ez a barnaság már hiba lehet, itt értéket
jelent.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Kérdés, mit tehettünk volna, ha
marad belőle, és egy másnapi vendég számára félre akartunk
volna tenni egy keveset? Ha vissza is zárjuk, vajon ellen tudott
volna állni a hirtelen rázúdult oxigénnek?</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Nem egyszerű gond ez, hiszen a
vendéglátásban is jó haszna lenne egy olyan készüléknek, ami
például ritkaságokból tudna kivarázsolni úgy egy-egy pohár
bort, hogy a maradék továbbra is megőrizhető a palackban, mert az
oxigén nem fér hozzá. A jó hír az, hogy ilyen készülék már
létezik, de egyelőre olyan áron kapható, hogy hobbiból,
magánember magáncélra aligha ruház be a 300 dolláros Coravin-ra. </div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9rovdNlSPbBGZ4GpYCBZU3MSGzyzFwbits8NJqqvXUNq79iZ6WM1CrqxLbGf2aVqruzB47u2PJndt1-SUwolSj_xHh-lmBQ34Z6QG6LxKMkdnENsjn6TbY0LLRxy5iXNvtzxtHg0tDRXS/s1600/Coravin-promo.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9rovdNlSPbBGZ4GpYCBZU3MSGzyzFwbits8NJqqvXUNq79iZ6WM1CrqxLbGf2aVqruzB47u2PJndt1-SUwolSj_xHh-lmBQ34Z6QG6LxKMkdnENsjn6TbY0LLRxy5iXNvtzxtHg0tDRXS/s320/Coravin-promo.jpg" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A XXI. század 300 dolláros boradagolója</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A <a href="http://www.coravin.com/technology/">csúcstechnológiát képviselő boradagolóval</a> úgy lehet egy-egy pohárral kiönteni az üvegből,
hogy a dugó tulajdonképpen benne marad. A készüléknek olyan
vékony tűje van, mint egy orvosi fecskendőnek, ezt át kell szúrni
a dugón, ami szinte nem is károsodik, és a tű eltávolítása
után a parafa sérülésmentesen zár újra. A vékony tűn át
argon szivárog be a palackba, ami túlnyomást okoz, és a gáz
voltaképpen kipumpálja az üvegből a bort. Olyasmi ez, mint egy
szódásszifon, csak az argon semmilyen reakcióba nem lép a borral,
nem károsítja azt, nem elegyedik vele, így nem lesz belőle fröccs
vagy habzóbor. (Az egyetlen kételyem, hogy vajon nem árt-e a
bornak, hogy egy rendkívül szűk csövecskén, nyomás alatt
préselődik át a pohárba? Ha pl. szállítás közben annyira óvni
kell a bort a rázkódástól, akkor ez a nyomás alatti
„átkeveredés” nincs-e rossz hatással egy ritkaságra? Lehet,
hogy csak én aggódom túlságosan, mert eddig nem találkoztam
ilyen fenntartásokkal.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0jfnQBO1Wfud54aK3v8tQOkBcw9SKuSt3OJZrtpf-8-xT87MsXQ8ZlE2lqZzg915wO2x6LOUHDdP8uJJRD0W2JS0sWmoV2wafMiXCr7UdfFrCsZUrSTntYOff-FAqgQqlQyWnr8Zl4qNT/s1600/Coravin-ebay.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0jfnQBO1Wfud54aK3v8tQOkBcw9SKuSt3OJZrtpf-8-xT87MsXQ8ZlE2lqZzg915wO2x6LOUHDdP8uJJRD0W2JS0sWmoV2wafMiXCr7UdfFrCsZUrSTntYOff-FAqgQqlQyWnr8Zl4qNT/s200/Coravin-ebay.JPG" width="150" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Alkalmi vétel az ebay-n: 280 dollárért</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A fecskendőhöz egyébként nem
véletlenül hasonlítottam a szerkezetet: a Coravin feltalálója
orvosi műszerek területén alapozta meg szakmai tapasztalatait,
ottani fejlesztéseit felhasználva alakította ki a boradagoló
szabadalmát.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Hasonló bormentő alkalmazás a
borspray is – és értelemszerűen jóval olcsóbb, hiszen nem
annyira szofisztikált berendezés. A <a href="http://www.guardavino.com/use.html">GuardaVino-ból </a>belefújunk a
felbontott palackba, a levegőnél nehezebb gáz a bor felületén
marad, és a képződő „gázdugó” meggátolja a bor
oxidálódását. A spray tartalma elsősorban nitrogén, és még
egyéb gázok, amelyek a levegőben is benne vannak – kivéve az
oxigént, természetesen.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1LSSGhRtQe4TGm5MffCyAymzcKt6LkbKFdgWWslzAyoEK9UTqBWzQ8D4W7_zm28UW8cR1n89LyljyduDpxcPEmnWj7OxpXyMdSaHS0TI1ABYWchx845yXWO_3eXq2ki9ge8mKVgpRXawH/s1600/guardavino+%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1LSSGhRtQe4TGm5MffCyAymzcKt6LkbKFdgWWslzAyoEK9UTqBWzQ8D4W7_zm28UW8cR1n89LyljyduDpxcPEmnWj7OxpXyMdSaHS0TI1ABYWchx845yXWO_3eXq2ki9ge8mKVgpRXawH/s200/guardavino+%25281%2529.jpg" width="132" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Vannak még más eszközök is – a
kihúzott dugó helyére illeszthető pumpák, amelyekkel
kiszivattyúzható a „borrontó” oxigén, vagyis a bormentő
fantázia szinte nem ismer határokat. Ennek megfelelően végezetül
következzék egy eretnek megoldás, amely teljesen kiküszöböli a
dugóval és oxigénnel kapcsolatos aggodalmakat.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br />
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Nyár eleji (!) vendégségből maradt
chilei cabernet sauvignonból töltöttem egy pohárral, hogy vajon
nem lehet-e esetleg forralt bornak még megmenteni? Nos, nem lett
belőle forralt bor. A nyár elején felbontott (és javarészt
megmaradt) 3 literes dobozos csomagolású vörös teljesen iható
volt, és szép lassan „elszivárgott”. Érvényes volt tehát a
„használati utasítás”, ami azt írta, hogy a felbontás után
6 hónapig fogyasztható, ami végül is nem csoda: a csomagolás
teljesen légmentes, az adagoló csapon át csak távozik a bor,
levegő nem kerül be a dobozba.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiM2bQWTjktGzeD7XJyx16bpsuwdZNUh8yop2z1JWZU9je-LziROp4Boh1c25Vb84A8LziRr1qoHtKxgEFcsyElq4uqHTiHN7eSkv3u01CGwRT8qPRHjubySlEBnviUbtpkFwsni6eULxCq/s1600/Maipo-dobozos.JPG" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiM2bQWTjktGzeD7XJyx16bpsuwdZNUh8yop2z1JWZU9je-LziROp4Boh1c25Vb84A8LziRr1qoHtKxgEFcsyElq4uqHTiHN7eSkv3u01CGwRT8qPRHjubySlEBnviUbtpkFwsni6eULxCq/s320/Maipo-dobozos.JPG" width="222" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A doboz egyébként csak dísz, a
bor azon belül egy (levegő és fény elől) tökéletesen zárt
fóliazacskóban van. Hátrányaként az róható fel, hogy az utolsó
1-2 deci esetleg már nehezebben csurog ki belőle, mert ahogy fogy a
bor, a zacskó a dobozon belül összezsugorodik, és rejtettebb
zugaiban megreked egy-két korty.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Tudom, illúzióromboló lenne egy-egy
csúcsbort dobozból kiadagolni, de ne zárjuk ki, hogy eljöhet annak az ideje is. Meg amikor majd azt olvashatjuk egy címkén, hogy a
bor 6 hónapos tölgyfahordós és fél éves „dobozos érlelés
után” került piacra...</div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-52832695142303425152013-11-26T19:35:00.000+01:002013-11-27T11:42:54.101+01:00Tegnapi újság<div style="margin-bottom: 0cm;">
Nincs unalmasabb a tegnapi újságnál
– tartja a mondás. Van ebben igazság, ha pusztán az aktualitást
nézzük. De kifejezetten érdekes lehet, ha „tegnapelőtti”,
azaz jóval korábbi kijelentéseket, véleményeket vetünk össze
maiakkal: vajon megállják-e a helyüket, igazak-e még ma is?</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Amikor a kezembe akadt (pontosabban a
monitoron megláttam), és elolvastam a tekintélyes, rózsaszín
papírra nyomott újság három évvel ezelőtti írását a magyar
borászatról, a legelgondolkodtatóbbnak a következő sorokat
találtam:</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSBYNoK9kMXxNHbBkAsJsCwe1CcA_JZxHldPPmWm1T9Ie4chyg4xmGZGsoOofHzFyL_UPMA4itLO31wFRL4kfGYD1VG6T-usIbEdNU9GBqJYE2uBmtvvEhd_k0psvg76hve_ZUsJxOQbO4/s1600/Jancis_Robinson.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSBYNoK9kMXxNHbBkAsJsCwe1CcA_JZxHldPPmWm1T9Ie4chyg4xmGZGsoOofHzFyL_UPMA4itLO31wFRL4kfGYD1VG6T-usIbEdNU9GBqJYE2uBmtvvEhd_k0psvg76hve_ZUsJxOQbO4/s320/Jancis_Robinson.JPG" width="276" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Jancis Robinson, az FT befolyásos szakírója</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
„Az az egy baj van, hogy a magyarok
annyira büszkék borászati hagyományaikra, hogy képesek magas
árat fizetni a legjobb/leghíresebb boraikért, amelyek ezáltal
Magyarországon kívül túlárazottnak tűnnek” - <a href="http://www.ft.com/cms/s/2/0fcb53e4-4e63-11df-b48d-00144feab49a.html#axzz2lGjP5FUs">ezt írta a Financial Timesban Jancis Robinson</a>, aki szinte ugyanakkora
befolyással bír a borpiacra, mint a tengerentúlon (és mindenhol
máshol) Robert Parker.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Több dolgon is érdemes elgondolkodni
az idézet kapcsán: A „magyarok büszkék borászati
hagyományaikra” - ez nem baj, sőt! Még az sem, hogy „képesek
magas árat fizetni legjobb boraikért”. Hál' istennek divatba is
jött a magyar bor (otthon), és van is egy olyan vásárló réteg,
amelyik megengedheti magának, hogy megfizesse a legjobb palackokért
felszámított árat. A kérdés az, hogy ez eltartja-e a magyar
borászatot? Vagy legalább azokat, akik a legjobb borokat viszik a
piacra?</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A szakértő szavaiból érezhető
kétkedés – szerintem - csak részben lenne megalapozott. Akkor,
ha a magyar borászok nehezményeznék, és panaszkodnának amiatt,
ha a külföld nem akarja megadni boraikért azt az árat, amit
kérnek érte. De nem teszik, mert több borásztól hallottam már,
hogy ilyenkor inkább lemondanak arról, hogy exportáljanak, és
beérik a hazai piaccal. (Ahol, mint látjuk, el tudják adni a
„túlértékeltnek” tartott borokat.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Nem idegen ez a magatartás (hogy
fizessünk többet a saját hazánk termékeiért) a nyugat-európai
vásárlóktól sem. Belgiumban inkább veszik az üvegházban
termelt belga epret/paradicsomot, mint a spanyolt, pedig az harmadába
kerül (és több napot is kapott). De más árucikkeknél is
figyelnek arra, hogy a hazait vegyék, még ha drágább is, mert
tudják, hogy munkahelyeket mentenek meg vele. Más kérdés, hogy
megtehetik, bár a „pouvoir d'achat” - a vásárlóerő –
megőrzése, a takarékoskodás itt is fontos szempont.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
De láttam már brit televízióban
olyan riportot, amely rendszeresen követi nyomon egy angol család
életét, mert tagjai azt vették a fejükbe, hogy csak brit
termékeket vásárolnak. Élelmiszert, ruházati cikket, mindent.
Nem egyszerű persze a „Buy British” mozgalomnak megfelelni,
hiszen sok árura már nem az van írva, hogy Made in UK, hanem hogy
„Designed in the UK”. Vagyis a briteké a szellemi tulajdon, de a
gyártás valahol már a távolban zajlik. (Ráadásul, aki ilyesmit
vesz a fejébe, eleve le kell mondjon olyasmiről, ami a saját
hazájában egyszerűen nem terem meg – mert nem olyan a klíma. A
tévében látott brit család eltökélten ilyen volt.) De térjünk
vissza a borainkhoz.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrXaAVzZaQWLUFnTy-SjiN2SFGoTYSqnqyuaYuj8bDRZVKqgoGuwl7kdMHCS1uKu_hFElG28sb9STuvLgSo2nGCXJRDtTwVvxMhQ3qW-QfkxvdetAmrzkS3PyjCzM3N_eTTCKpcw-jElMp/s1600/Jancis_logo.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrXaAVzZaQWLUFnTy-SjiN2SFGoTYSqnqyuaYuj8bDRZVKqgoGuwl7kdMHCS1uKu_hFElG28sb9STuvLgSo2nGCXJRDtTwVvxMhQ3qW-QfkxvdetAmrzkS3PyjCzM3N_eTTCKpcw-jElMp/s1600/Jancis_logo.JPG" /></a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A brit szakíró nem csak a magyar
borászat gondjának tartja a túlárazottságot. <a href="http://www.jancisrobinson.com/articles/a20100208.html">Jancis Robinson azt írta,</a> hogy szinte minden „feltörekvő ország” borai ezzel a
gonddal küzdenek, sőt még a bornagyhatalomnak tartott spanyolok is
nehezen adják el a boraikat annyiért külföldön, mint amennyiért
szeretnék.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Tanulság? Azon kell változtatnunk,
hogy az átlagos borfogyasztók, akiket a cikk legelején említ a
szerző, ne Bulgáriával vagy Moldovával egy „lapon” emlegessék
a magyar bort. Mint ahonnan olcsó, és nem túl ígéretes borok
érkeznek. Sajnos a 90-es évek előtti évtizedekben a
nyugat-európai piacon ezt örökséget szereztük meg, amitől
lassan lehet csak megszabadulni.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Egyszer már írtam róla, hogy talán
<a href="http://bortars.blogspot.be/2012/02/lehetnenk-europa-uj-zelandja.html">Új-Zéland útját kellene választanunk</a>. Tanuljuk el tőlük,
ahogyan ők a sauvignon blanc-nal vagy a pinot noirral rangot
szereztek maguknak. Olcsó új-zélandi bor egyszerűen nincs
Európában (ausztrál vagy más újvilági van bőven, de Új-Zéland
nem megy egy bizonyos szint alá).
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ezt kellene csinálni nekünk is:
kisebb mennyiséggel, de csak kiváló minőséggel, jelen kellene
lennie a magyar bornak minél több helyen. Ha a világ ezt szokja
meg, nem fogja túlértékeltnek tartani. Mert csak jót és kiválót
lát, olyan minőséget, ami kétségtelenül megéri az árát.</div>
<br />
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-9106751218574882573.post-13873366374383576272013-11-12T12:57:00.001+01:002013-11-12T14:42:18.710+01:00"Rezsicsökkentés” az Elysée Palotában<div style="margin-bottom: 0cm;">
A párizsi Rue de Faubourg Saint-Honoré
nem az az utca, ahol a spórolós kisemberek vásárolnak. A
legelegánsabb butikokban ugyanis minden elképesztő árakon
kapható, a legutolsó divat szerinti ruhák, cipők, táskák, órák,
ékszerek vagy épp a szédítő parfümök. Az egyik „lakó”
azonban a jelek szerint összébb húzza a nadrágszíjat. El nem
költözhet, hiszen itt a hivatala és a lakása is – ő a francia
elnök, az Elysée Palota lakója.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4COON2nyIN0u9Bn7oLyRgA2xE6X1VmwVmp8Uz2mO__Atx_RZbuq1CaNIyYqElTcKF-HhMRbU8w4jy19y6IV9yXyypYiGZuLdzMPY74_VXiWZ_upfiyyDHNSmifoc2ae3PGE-_LRHyaYUk/s1600/Elys%C3%A9e-bej%C3%A1rat.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="250" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4COON2nyIN0u9Bn7oLyRgA2xE6X1VmwVmp8Uz2mO__Atx_RZbuq1CaNIyYqElTcKF-HhMRbU8w4jy19y6IV9yXyypYiGZuLdzMPY74_VXiWZ_upfiyyDHNSmifoc2ae3PGE-_LRHyaYUk/s400/Elys%C3%A9e-bej%C3%A1rat.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az Elysée bejárata - a kapun túl az elegáns Rue de Faubourg Saint-Honoré</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Francois Hollande, az alig másfél éve
hivatalban lévő francia államfő, minden elődjénél
népszerűtlenebb, az ország nem nagyon találja a válságból
kivezető utat, így az elnöki palota – talán saját magán
akarva példát statuálni a takarékoskodással – a nemzeti
kincsnek számító <a href="http://www.decanter.com/news/wine-news/583962/elysee-palace-wine-sale-fetches-nearly-triple-estimate">elnöki borpince készletének egy részét bocsátotta árverésre.</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az Elysée Palota sommelier-je, Virgine
Routis több szempont alapján válogatott a 12 ezer palackos
készletből: voltak maradékok, amelyekből már nincs annyi, hogy
egy nagy díszvacsorán fel lehessen szolgálni belőle, csak 1-2
üveg – ezek értelemszerűen kalapács alá kerültek. Ugyancsak
eladhatókká váltak azok a tételek, amelyek már nem növelték
volna tovább értéküket, akkor sem, ha tovább tárolják őket –
ezek azok a borok, amelyek kora már elérte a fogyaszthatóság
felső határát: a például a 15-20 év fölötti burgundi fehérek.
(Vagyis teljesen racionális dolog megszabadulni tőlük, amikor még
jó árat kapni értük.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6yEDq2541GmJAtDkmGerjH9FpxKqKRvLGqedeDAJ2v2jAuKt3qugx19Okg7S4G12az_JGuuO7sU-OUgG-2CUZ3gtlFzDSYVcY02OcrwHCJl-xSmPmz1faU_hA54S8d6fXlXEUW38ue4Fi/s1600/Elys%25C3%25A9e-orseg.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6yEDq2541GmJAtDkmGerjH9FpxKqKRvLGqedeDAJ2v2jAuKt3qugx19Okg7S4G12az_JGuuO7sU-OUgG-2CUZ3gtlFzDSYVcY02OcrwHCJl-xSmPmz1faU_hA54S8d6fXlXEUW38ue4Fi/s320/Elys%25C3%25A9e-orseg.jpg" width="251" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nem vigyáznak a nemzeti értékre?</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Bár a népszerűtlensége ellen küzdő
elnök - ezeket a racionális tranzakciókat példamutató
takarékosságnak felmutatva - akár még javíthat is saját
mutatóin (igaz, ennek egyelőre nem sok jele látszik), a szakma nem
értékelte túl a 10 százaléknyi készletcserét.</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
„Szimbolikus akcióról van szó” -
mondta az egyik párizsi Michelin-csillagos étterem, a Tour d'Argent
étterem sommelier-je, David Ridgeway a France24 televíziónak. -
„Nem nagyon volt a készletben valóban értékes darab. A média
érdeklődése miatt van ekkora PR-értéke az egésznek.” </div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Ha nem volt az árverésen valóban
„értékes darab”, akkor viszont azokat a hangokat nehéz
megérteni, amelyek a „francia nemzeti örökség kiárusításáról”
beszéltek. <a href="http://www.wine-searcher.com/m/2013/05/elysee-palace-wine-sale-protest">Mert a vészharangot többen is megkongatták.</a></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Persze, ahhoz képest, hogy az Elysée
Palota által felkért <a href="http://www.kapandji-morhange.com/html/index.jsp?id=16456&lng=en&npp=10000">aukciós cég</a> eredetileg 250 ezer eurót
remélt az 1200 palack értékesítéséből, a licitálók végül
718 ezer eurót, azaz közel háromszor annyit adtak a becses
üvegekért... Azaz, jól járt a francia költségvetés, hiszen a
bevételből <a href="http://www.decanter.com/news/wine-news/584463/french-government-s-cellar-to-mirror-weaker-economy?utm_source=Cheetahmail&utm_medium=email&utm_content=news+alert+link+181013&utm_campaign=Newsletter-181013">csupán 50 ezer eurót fordítanának az „utánpótlás”beszerzésére.</a> Ami ugyancsak heves bírálatokat vált ki. Egyes
szakértők ugyanis azt mondják, hogy ennyi pénzért nem lehet
méltó színvonalon bemutatni a francia borászatot az Elysée
Palotában.
</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsLxLKaCNQ45_gKLNPS2XseXrhvuyKmHbPKlE9DiSoepgvVlwT1apQFeWnQcI3A_TZNix8Xo1rpR_p0F3ofvckVgNgefZ3rG2dFC_sw7DB_DgLsqjLOaiVwCMDlJsnwqHaIuoaGr6XdsFZ/s1600/Elys%25C3%25A9e-Holland.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsLxLKaCNQ45_gKLNPS2XseXrhvuyKmHbPKlE9DiSoepgvVlwT1apQFeWnQcI3A_TZNix8Xo1rpR_p0F3ofvckVgNgefZ3rG2dFC_sw7DB_DgLsqjLOaiVwCMDlJsnwqHaIuoaGr6XdsFZ/s400/Elys%25C3%25A9e-Holland.jpg" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Amikor csak víz van a tárgyalóasztalon...</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
Az elnöki főborásznak azonban erre
is megvan a válasza: az államfői látogatásokon, a királyi
viziteken továbbra is a legrangosabb ritkaságok kerülnek majd az
asztalra, de amikor az elnök „csak” a francia szenátus
tagjaival konzultál, akkor azokra az alkalmakra megfelelő, ha
kevésbé ismert borászatok palackjait szolgálják fel. (Hogy
kiktől pótolják majd a készletet, nem tudni. Az árverés ugyan
pár hónapja volt, a beszerzés lebonyolításáért még mindig
verseng két neves bordeaux-i bornagykereskedő.)</div>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpCb9yes241lGik8-Vy8I8a6DxpBg5LrKf3GpFDfwD2Oli5S0g7GAfMQ8PWPUM_jqm_1jQo0TS7_IZMahsAJ7yk6rPGsncS6DajVFLvkM1KTLoDEFPQ27snQPsahHA6xhgvx6UyHOqK73Q/s1600/171-Petrus.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpCb9yes241lGik8-Vy8I8a6DxpBg5LrKf3GpFDfwD2Oli5S0g7GAfMQ8PWPUM_jqm_1jQo0TS7_IZMahsAJ7yk6rPGsncS6DajVFLvkM1KTLoDEFPQ27snQPsahHA6xhgvx6UyHOqK73Q/s320/171-Petrus.jpg" width="109" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kétmilliós palack...</td></tr>
</tbody></table>
<div style="margin-bottom: 0cm;">
A legjobb vevő egyébként - ki más
lett volna? - mint egy kínai borkereskedő, aki számos muzeális
cognacot, valamint a legdrágábban elkelt tételt, egy 1990-es
Petrust vett meg, utóbbit 7625 euróért, azaz 2,2 millió
forintért. (Az aukciós cég jutalékának levonása után az Elysée
Palotának ebből 5800 euró marad.) A Pomerolban, de
Saint-Emilionhoz közel fekvő borászat különlegességét
eredetileg 2500 eurós induló áron kínálták... </div>
BorTárshttp://www.blogger.com/profile/07056183240581387324noreply@blogger.com0